;

emberi jogok;tanulmány;II. János Pál pápa;pápalátogatás;Ferenc pápa;VI. Pál;

Korai lenne még azt mondani, hogy Ferenc pápa is hozzájárult több országban az emberi jogok helyzetének javításához, de nem zárható ki, hogy ez konkrét célja is az egyes vizitek alkalmával

- Reményt adó látogatások: Ferenc pápa egy-egy külföldi vizitje miatt az adott országban javult az emberi jogok helyzete

Saját tapasztalatból mondhatjuk, hogy ez nem tekinthető törvényszerűségnek.

A pápák VI. Pál óta hagyják el rendszeresen a Vatikánt, s látogatnak el más országokba. Bár Ferenc egészségi problémái miatt az utóbbi időben kevesebbet ment külföldre, utoljára tavaly szeptemberben a franciaországi Marseille-be látogatott el a mediterrán térség püspökeinek találkozója miatt, most azonban pápaságának messze leghosszabb ideig tartó külföldi látogatására készül: szeptember 2. és 13. között ázsiai körúton vesz részt. Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba, valamint Szingapúrba vezet az útja. Elsősorban olyan országokról van szó, ahol a katolikusok kisebbségben élnek, bár Ferenc előszeretettel látogat el olyan térségekbe, ahol a keresztények a „peremen” élnek. Az idei évre még egy utat tervez: szeptember végén két európai országban, Belgiumban és Luxemburgban várják.

Mekkora a befolyása a Vatikán gazdaságilag és politikailag kevésbé fontos, apró államának a nemzetközi politikára? A közelgő pápai vizitek kapcsán meglepő tanulmányt tettek közzé a pápalátogatásokról. Ennek megállapítása szerint az egyes egyházfők külföldi államban tett látogatásai kedvezően hatottak az emberi jogok ottani helyzetére. A mindenkori pápa külföldi vizitjei során elmondott beszédeiben nem csak az adott régió, illetve az ottani országok jelentőségére mutat rá, hanem a társadalmi feszültségek forrásaira is. Ennek nyomán pedig társadalmi változásokat eredményezhet.

A Brüsszeli Szabadegyetem és a Hamburgi Egyetem két kutatója elemezte az apostoli utazások hatását a helyi emberi jogokra, és alapvetően kedvező megállapításokra jutott. Marek Endrich és Jerk Gutmann egyebek mellett az adott ország médiumaiban megjelent írásokat, illetve az emberi jogsértések számát vizsgálták a pápalátogatás előtt és után, s azt, hogy az egyházfők milyen beszédeket mondtak az adott államban.

Összesen négy pápa 283 külföldi látogatását vették górcső alá, VI. Páltól Ferencig. A kutatás során azokat az országokat vették figyelembe, amelyek emberi jogi helyzetéről konkrét adatok álltak rendelkezésre. A vizsgálatot 2019-ig, a világjárvány előtti időszakig végezték.

Nem véletlenül adták tanulmányuknak a "Pacem in terris" (Béke a földön) nevet. Ez XXIII. János pápa 1963-ban megjelent enciklikájának címére utal, amelyben az egyházfő az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta. Ezt az üzenetet a Hittani Dikasztérium idén is megerősítette a Dignitas infinita (Végtelen méltóság) című nyilatkozatával. A dokumentum három fejezetében elemzi az emberi méltóság kérdését, a negyedik pedig ennek megsértésének eseteiről szól.

A tanulmányt végző kutatók szerint az egyház „a társadalmi érdekek védelmezőjeként lép fel”. Ezért a Szentszék úgy véli, az emberi jogok kérdésében is joga van arra, hogy felszólítson azok védelmére. A kutatók szerint a katolikus egyház egyik fontos mondanivalójává vált az emberi jogok védelme, ami különböző módon érvényesült. II. János Pál például a kommunizmus, majd a rendszerváltozás után a kapitalizmus szélsőséges formái ellen emelt szót, Ferenc pápa pedig a szegények védelmének fontosságára hívja fel az adott kormányzat figyelmét.

Ferenc pápa külföldi látogatásain főleg a szegények, a peremen élők helyzetére hívja fel a figyelmet

Mint a tanulmány rámutat, egy-egy pápalátogatás nemcsak a katolikus egyház imázsát javíthatja, hanem az érintett országok kormányai számára is „kifizetődő lehet”. Ha az adott államban jónak nevezhető az emberi jogi helyzet, vagy a kormányzat már a látogatás előtt is késznek mutatkozott annak javítására, az egyházfő dicsérete megerősíti legitimitásukat, ezzel pedig hozzájárulhat hivatali idejük esetleges meghosszabbításához. A pápa jelenléte az ország nemzetközi hírnevét is növelheti, ami nem elhanyagolható például a turizmus szempontjából, szerepel a dokumentumban.

A tanulmány szerint már a pápalátogatások előtt voltak jelei annak, hogy az adott ország jobban odafigyel az emberi jogok védelmére. Sőt, a javulás inkább a pápalátogatás létrejöttéig volt jellemző, utána kevésbé. Az egyházfő vizitjének közeledtével kevesebb volt a jogsértés az adott országban, több esetben szabadon engedték a politikai okokból bebörtönzötteket, vagy legalábbis egy részüket. A felmérés szerint a kedvező hatás már attól fogva érzékelhetővé válik, hogy a Vatikán elfogadja a fogadó ország meghívását. Bár az emberi jogok javulása a látogatás után kevéssé volt megfigyelhető, de nem is esett vissza a korábbi szintre – állapították meg a kutatók.

A kutatók szerint a pozitív hatások nagyrészt a nemzetközi médiának köszönhetőek. A külföldi televíziók, lapok figyelme ugyanis a pápalátogatáskor erőteljesebben irányul a fogadó országra. S ilyenkor nem csak a katolicizmus ottani helyzetét vizsgálják, de jelentős részben az emberi jogi helyzetre is összpontosítanak. Mint a megfigyelések mutatják, a pápalátogatás idején az átlagoshoz képest megduplázódik az e témáról szóló cikkek száma.

A tanulmány azért azt is megállapítja, hogy pozitív hatásokat inkább a demokratikus országokban figyelték meg, az antidemokratikus államokban ez már kevésbé volt jellemző.

A kutatók szerint ez a hatás annak köszönhető: a demokratikusan megválasztott kormányok el is várják, hogy a média nagyobb figyelmet szenteljen az emberi jogi kérdéseknek, a pápa pedig elismerje a védelmük érdekében tett erőfeszítéseiket. "A kormányok csak akkor hívják meg a pápát, ha úgy vélik, hogy megerősíti legitimitásukat, tehát az előnyök felülmúlják a hátrányokat, így a látogatás költségeit. Az adott kormány így számol annak kockázatával is, hogy a pápa kritikát fogalmaz meg az ország emberi jogi helyzete miatt” – szerepel a tanulmányban.

A kutatás arra a következtetésre is jutott: nagyon valószínű, hogy az adott pápa ellátogat szülőhazájába. Ez pedig reményt jelenthet Argentínának arra, hogy Ferenc 2013-as megválasztása óta először ellátogasson szülőhazájába. Feltételezések szerint erre már akár novemberben sor kerülhet. Ahogy telik-múlik az idő, úgy csökken egy ilyen út esélye. Ferenc decemberben ünnepli 88. születésnapját, így nyilvánvalóan a jövőben egyre kevesebb fárasztó külföldi utat vállal.

A tapasztalat azt is mutatja, hogy a pápalátogatás nem vezet törvényszerűen az emberi jogok javulásához: a jelenség nem figyelhető meg Magyarországon a tavaly tavaszi pápalátogatás óta, bár egyértelmű, hogy a kormány célja saját legitimitásának megerősítése volt Ferenc által.

Aggodalom és kritika a pápalátogatás miatt

Szakértők szerint Ferenc pápa szeptember 11-13-ra tervezett szingapúri látogatása nem a megfelelő időben" zajlik, mert az átlagosnál magasabb a terrorveszély, jóllehet nincs jele közvetlen fenyegetésnek – derül ki a ucanews.com platform által közölt kormányzati jelentésből. Ennek oka a szomszédos Malajziában és az egész régióban növekvő Izrael-ellenes hangulat. Az elégedetlenség akár Szingapúrra is átterjedhet. Elképzelhető, hogy malajziai milicisták tiltakozó akciókat tartanak a katolikus egyházfő térségbeli látogatása ellen, idézte a portál Aruna Gopinathot, a Kuala Lumpur-i Malajziai Nemzetvédelmi Egyetem biztonsági elemzőjét. Gopinath szükségesnek tartotta az "átfogó megfigyelést" Malajziában, valamint fokozott biztonsági óvintézkedéseket a Fülöp-szigetek és Szingapúr nagykövetségein Kuala Lumpurban.

A kelet-timori látogatást is bírálatokkal illették annak várható költségei miatt. A kormány szerint a rendezés költségei elérik a 12 millió dollárt, ebből csak az oltár körülbelül egymillióba kerül – mondta Mariano Ferreira, a Lao Hamutuk nevű emberi jogi szervezet munkatársa az Ucanewsnak. A kormány viszont ehhez képest csak 4,7 millió dollárt különített el az élelmiszertermelés növelésére, idézte a portál a Kelet-Timori Fejlesztési Monitoring és Elemző Intézet kutatóját. Ez pedig alig ér valamit a mezőgazdaság fejlesztése tekintetében. A pápai misét a tengerparton tartják, mintegy nyolc kilométerre a fővárostól, Dilitől. A kormány 23 hektár földet „különít el” az eseményre, amely emberi jogi aktivisták szerint 185 ott élő családot kényszerítene lakóhelye elhagyására. Pedrito Vieira, a Land Network koordinátora elmondta az Ucanewsnak, hogy a kormány még nem kínált alternatívákat a szegény családoknak.

Kelet-Timor a Fülöp-szigeteken kívül az egyetlen ország Kelet-Ázsiában, ahol a keresztények élnek többségben. A lakosság közel 98 százaléka vallja magát katolikusnak. Ferenc pápa szeptember 8-án és 9-én kelet-ázsiai útja során látogat először az országba. Az 1,3 millió lakosból várhatóan mintegy 700 ezren vesznek részt a pápai misén. 

A legfrissebb felmérés szerint már három csatatér államban is átvette a vezetést Kamala Harris demokrata elnökjelölt Donald Trumppal szemben. A villámrajt ellenére az öröm még korai, hiszen a jelöltcserével Harris a Biden-elnökség sebezhető pontjait is örökölte.