A Fidesz bázisa már megszokta, hogy Orbán Viktor jó viszonyt ápol Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Bár a kormánypárti táborban is vannak, akik ezt a kapcsolatot kritikusan látják, ettől még aligha fognak átpártolni a Tiszához – nyilatkozta lapunknak Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője Netanjahu budapesti útjának belpolitikai vetületeiről.
Orbán Viktor és a Fidesz külpolitikája nem világosan szétválasztható a belpolitikájától, a kettő összefonódott egymással – folytatta Győri Gábor. A Fidesz átfogó narratívája szerint a Nyugat hanyatlik, miközben Magyarország a keresztény-konzervatív értékek egyik bástyája, amelynek az országot és kontinenst is meg kell mentenie egyfelől a liberálisoktól, másfelől attól, hogy a liberálisok „minél több idegen embert behozzanak” Európába.
Az elemző úgy látja, hogy a 2015-ös menekültválság környékén nagyon határozott irányváltás történt az orbáni külpolitikában, ami lényeges belpolitikai következménnyel is járt. A miniszterelnök felismerte, hogy a szélsőjobboldalon meglévő Izrael-ellenes, antiszemita közbeszédnél hatásosabb politikai eszköz a bevándorlókkal és az iszlámmal riogatni az embereket. Az irányváltás után a kormánypárti sajtóból eltűntek az addig közölt erősen Izrael-kritikus, időnként antiszemita cikkek.
Ahhoz a politikához, amely a „migránsoktól” való félelemmel akarta összetartani a jobboldali tábort, jó szövetségesként kínálkozott Benjamin Netanjahu. Ha nem is központi tematikakánt, de a fideszes kommunikációban megjelent az a gondolat, hogy Orbánék „megvédik” a zsidó közösséget: Magyarország az a hely, ahol a zsidóság a legnagyobb biztonságban van.
Tiszteletbeli polgári címet kapott Benjámin Netanjahu a Nemzeti Közszolgálati EgyetemtőlOrbán Viktor: Az antiszemitizmust Nyugat-Európába importálják, és a brüsszeli elit ezt nem akarja megállítaniA Fidesz tehát úgy ítélte meg, hogy nagyobb a politikai haszna annak, ha a magyar kormány az izraeli kormányfővel összefogva lép fel a liberalizmus és Európa iszlám „megszállása” ellen, mint annak, ha a hagyományos antiszemita közbeszédet erősíti – foglalta össze Győri Gábor.
Bár az elemzőt meglepte, hogy a magyar kormány bejelentette kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), szerinte ez a döntés jól illeszkedik a képbe. Nem indokoltan, de az ICC-re is rá lehet fogni, hogy liberális szervezet, amely „beavatkozik egy ország szuverenitásába”.
Benjamin Netanjahu esetében kétségkívül egy megválasztott, legitim miniszterelnök ellen adtak ki elfogatóparancsot. A konkrét ügyben valóban ütközik az emberi jogok védelme a nemzeti szuverenitással – konstatálta Győri Gábor. Nem ismer ugyan erre vonatkozó közvélemény-kutatást, de feltételezi, hogy miközben az izraeli népesség nagy része kritikus Netanjahuval szemben, valószínűleg kevesen támogatnák, hogy letartóztassák külföldön.
Orbán Viktor szempontjából nem kérdés, hogy neki a politikai szövetségese fontosabb az emberi jogoknál.
Ráadásul ez a felfogás – állapította meg Győri Gábor – összhangban van az Orbán-kormány szuverenitást védő retorikájával is.
Kezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellenListázni kezdte a Szuverenitásvédelmi Hivatal az amerikai pénzhez jutó magyarországi civil szervezeteket és a médiátNehéz meghatározni, hogy a fideszes választók számára mennyire meghatározó Orbán Viktor nemzetközi szerepe, de gyaníthatóan van jelentősége. Már csak azért is – utalt a korábban mondottakra Győri Gábor –, mert a külpolitika nem válik szét attól, amit a miniszterelnök a belpolitikában képvisel. Akadnak ellenpéldák is: Robert Fico kormányának retorikája nagyon hasonlít az Orbán-kormányéra, de nemzetközi szinten Szlovákia sokkal inkább együttműködő.
A külpolitika és a belpolitika összhangjával a Fidesz-kormány azt is igyekszik kifejezni, hogy tudja, milyen irányba kell mennie a világnak, és melyek azok az erők, amelyek ártalmasak. Abban egyébként van igazság – jegyezte meg Győri Gábor –, hogy az erősen globalizálódó világban az a külpolitika, amit egy kormány képvisel, belpolitikailag is relevanciával bír. Az megint másik kérdés, hogy adott esetben egyetértünk-e Orbán Viktorral.
Az orbáni stratégia lehetőséget ad arra is, hogy a Fidesz képes legyen „külső ellenségeket” azonosítani, ami kulcsfontosságú a kormány számára. Az ellenségkép mindig is centrális eleme volt a Fidesz kommunikációjának. Hiszen a kormány belpolitikai teljesítménye kevéssé meggyőző: azt még a Fidesz-tábor se hinné el, hogy az oktatás- vagy az egészségügy sikerágazat Magyarországon. Ezért kell felmutatni azokat a külső veszélyeket, amelyektől a Fidesz megvédi az országot – hangsúlyozta Győri Gábor. De ugyanígy fontos az is, hogy a választók lássák, Orbán Viktor nem egyedül harcol a világ ellen, vannak partnerei, akik osztják az álláspontját: Donald Trump, Erdogan, Putyin vagy éppen Netanjahu.
Orbán Viktor: Nem szokás letartóztatni a vendégeket, a Nemzetközi Büntetőbíróság pedig politikai testületté vált