Európai Unió;Benjamin Netanjahu;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;Nemzetközi Büntetőbíróság;

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában

Orbán Viktor: Nem szokás letartóztatni a vendégeket, a Nemzetközi Büntetőbíróság pedig politikai testületté vált

Magyarország mindig is „fél szívvel állt az egész dologhoz” – állapította meg a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő arról is beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnököt nem elgáncsolni és kritizálni, hanem támogatni kell, valamint beadnak majd egy olyan törvénymódosítást, mely megpróbálja „az adott demonstrációktól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni”.

Huszonöt év nagy idő, az egész nemzetközi politikai térben komoly változások történtek. A nemzetközi szervezetek tekintélyes része egyre inkább egy globális hatalmi rendszer részévé vált, szembefordult a tagállamok önállóságával, túlterjeszkedik a hatáskörén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában. A kormányfő hozzátette, „egész egyszerűen politikai testületté vált jónéhány nemzetközi intézmény, sajnos közéjük tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is, ez egy politikai bíróság”.

A miniszterelnök közölte, az amerikaiak, oroszok, kínaiak, törökök sem voltak tagok, így nem mondhatjuk, hogy az egész világ tolongott volna, hogy ennek a szervezetnek a tagjává váljon. Szerinte amikor mi beléptünk, az összekapcsolódott azzal a gondolattal, hogy Magyarország a kommunizmus után elfoglalja a helyét a nemzetközi térben.

Orbán Viktor egyébként úgy véli, Magyarország mindig is „fél szívvel állt az egész dologhoz”, ugyan a statútumot aláírta, sosem tette a magyar jog részévé.

„Sosem tettük meg az összes lépést, amivel ez egyébként Magyarországon kikényszeríthetővé vált volna”

– szögezte le.

Szavai szerint három válasz adható arra, miért nem tartóztatták le Magyarországon Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, dacára annak, hogy az ICC ezt elvárta volna:

  • nem szokás, nem szokták letartóztatni a vendégeket.

  • nem is akarták, „Izrael a barátunk, és a külpolitika értelme és célja egy ország számára, hogy barátokat gyűjtsön”.

  • ha akarták volna, akkor sem utasíthatták volna erre a rendőröket, mert a nemzetközi szerződést nem tették a magyar jog részévé.

„Tehát mondhatjuk, hogy a miniszterelnök ezer százalékos biztonságban volt Magyarországon” – szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő ezután arról beszélt, Nyugat-Európában minden nap erősödik az antiszemitizmus, ahogy nő a migráció. Azzal, hogy az európai vezetők – elsősorban Brüsszelben – nem is akarják megállítani a migrációt, akarva-akaratlanul növelik az antiszemitizmust Nyugat-Európában – tette hozzá. Ezért szerinte kivételnek számít, hogy Magyarországon ma zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.

Orbán Viktor kiemelte, nekünk közvetlen érdekünk Izrael stabilitása, ha a közel-keleti térségben háború vagy bármilyen felfordulás van, annak mi a kárvallottjai leszünk. Hozzátette, szerinte százezer felett van azoknak a száma, akik Izraelben élnek, és magyar származásúak. A magyar államnak pedig minden egyes állampolgáráért felelőssége van. Másfelől van egy jelentős számú, elsősorban Budapesten összpontosuló zsidó közösség Magyarországon, nekik nem közömbös, hogy Izraelben mi történik, és Magyarországnak milyen a kapcsolata Izraellel. A kormányfő megjegyezte, van egy gazdasági érdekünk is, Magyarországnak ugyanis komoly együttműködése van Izraellel, és a turizmusunkhoz is jelentős mértékben járulnak hozzá, miután itt biztonságban érezhetik magukat, szívesen vannak itt.

„Tehát számos olyan ok van, amely az izraeli-magyar jó kapcsolatok, stratégiai partnerség és barátság mellett szól”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Növekedési tervek

Orbán Viktor arról is beszélt, azért nevezik az ideit az „áttörés évének”, mert 5 gazdasági és 5 politikai célt tűztek ki. A hátteret egy gazdasági terv adja. Az első negyedévben szerinte 0,7-0,8 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság, ami a második negyedévben felmegy 1,5 százalékra, a harmadik negyedévben eléri a 3 százalékot, az év végén pedig a 3,5 százalékot. „Úgy érzem, hogy ezt meg tudjuk csinálni” – szögezte le a kormányfő.

Majd megismételte, hogy „ha munka van, minden van”, és nemcsak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, de a roma közösségből is sikerült sokakat behívni a munkaerőpiacra, amire nagyon büszke. Fontos, hogy a magas foglalkoztatási arányokat fenntartsuk, mert ha az csökkenni kezd, általában ők veszítik el először az állásukat – hangsúlyozta.

Ezeregy érv

Áttérve a „külső hatásokra”, a kormányfő kiemelte, hogy Nyugat-Európában nem azt a politikát folytatják, mint mi. Orbán Viktor szerint jelenleg a nemzetközi térben egy dolga van jelenleg Magyarországnak: Donald Trump amerikai elnököt békekezdeményezéseiben támogatni kell.

„Nem elgáncsolni, nem kritizálni, nem bírálni, nem betartani neki, hanem támogatni”

– szögezte le. Úgy véli, Nyugat-Európa mást gondol, ott jól láthatóan utálják az amerikai elnököt, és szerinte nem lennének elkeseredve, ha kudarcok érnék őt. Nem béketervet dolgoztak ki, mint a magyarok – folytatta –, hanem háborús tervet.

A miniszterelnök szerint egyébként Donald Trump egy dolgot már elért, elszigetelte a konfliktust, most már fegyvernyugvás kellene. Hangsúlyozta, a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak, Magyarországnak „ezeregy érve van arra”, miért kellene béke.

Élelmiszerárak, telekommunikáció, bankszektor

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy három területen történtek olyan áremelkedések, melyek súlyosan érintették a magyar családokat, megjegyezve, hogy „kifejezetten gyötrelmes dolgok ezek”:

  • élelmiszerárak, itt kellett a leggyorsabban beavatkozni.

  • szolgáltatások, ezen belül is kirívóan nagy mértékben a telekommunikációs szolgáltatások ára emelkedett meg. Szigorú hangú beszélgetések zajlottak, bízik benne, hogy szót tudnak érteni a szolgáltatókkal, itt három céggel kell megállapodni.

  • banki szolgáltatások, szerinte reális esély van a megállapodásra, mert bár a bankszektort komoly adók sújtják Magyarországon, így is sikeres éveket zárnak.

„Ezt végig fogjuk vinni”

Az interjúban szóba került a miniszterelnök Tarnazsadányban tett látogatása is. Orbán Viktor leszögezte, ha az ember megindít egy kábítószer-ellenes akciót, jó, ha nem egy budapesti irodából irányítja az ilyesmit.

„Beszéltem az ott élőkkel, az egy nehéz környék”

– fogalmazott, hozzátéve, felelős falusi vezetéssel találkozott a helyszínen. A drog – folytatta a kormányfő – nem egy elvont dolog, konkrét, személyes probléma, és ő támogatást kapott a harchoz a településen.

Mint mondta, a hajtóvadászat megindult, több mint 3500 rendőrt mozgósított a belügyminiszteren keresztül erre a munkára, több mint 1000 akciót hajtottak végre, beadták a szükséges törvénymódosításokat. „Ebben az ügyben is zéró tolerancia van, itt a kormány nem hátrál meg, ezt végig fogjuk vinni” – jelentette ki a kormányfő.

Tízezrek a dugóban

A gyülekezési törvény módosítása miatt tartott tiltakozásokkal kapcsolatban Orbán Viktor közölte:

beadnak egy olyan törvénymódosítást, mely megpróbálja a nem tüntető, az adott demonstrációktól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni.

Fontos a gyülekezés szabadsága – jegyezte meg a miniszterelnök –, de nem normális dolog, hogy közben emberek ezrei, akár tízezrei rekednek a budapesti dugóban, nem tudják élni az életüket, végezni a munkájukat.

A Momentum Mozgalom ezúttal is tiltakozó akciót szervezett az MTVA szerkesztőségéhez, a kora reggeli órákban mintegy 20 rendőr nézett szembe ugyanannyi momentumos képviselővel a Kunigunda utcai székháznál, de a helyszínen néhány, palesztinok mellett kiálló civil is megjelent.

A Momentum ismét tiltakozó akciót szervezett a miniszterelnök szokásos rádióinterjújának helyszínére. Tompos Márton közölte, mind a hét bejáratot blokád alá vették, de a rendőrök felszakították a blokádláncot és igazoltatni kezdtek.