Visszavittek egy 113 éve kikölcsönzött könyvet a könyvtárba

Byron egy kötetét kölcsönözte ki egy iskolás Angliában. A diák azonban 1916-ban elesett az első világháborúban, így nem tudta visszavinni a könyvet.

Kovács Dominik - Kovács Viktor: Lesz majd minden (részlet)

„Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt” – vallják a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai generációk óta, s annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy az élet örömeire gondolni számukra már maga is pazarlás. Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől. A holtaknak pedig a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel. Igen ám, de mi történik akkor, ha valaki másképp boldog, mint az ősei? Lehetséges-e tragédiák nélkül kilépni az évszázados hagyományokból? A Kovács ikrek szerzőpárosának az Európa Könyvkiadónál áprilisban megjelenő szárnyaló képzeletű, sziporkázóan szellemes regénye megadja a kérdésre a választ kínál.

Mielőtt megköttetett volna a béke

Mi lett volna, ha a Felvidék magyar kézen marad, a szlovákok kivándorolnak Francia Polinéziába?

Egy igazi szlovák hazafinak mindig kéznél van a szörfdeszkája! – legalábbis Michal Hvorecký, Tahiti utópia című, vitriolos és virtuóz történelmi szatírájában, amely azzal a gondolattal játszik el, hogy az első világháborút lezáró békediktátum a magyaroknak kedvez, nem jön létre a csehszlovák állam, a szlovákok pedig kivándorolnak Francia Polinéziába. A 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál vendégének nemcsak a Horthy-éra, de a mai magyar rezsim politikájáról is markáns a véleménye.

Holczer Dávid: Gavrilo Princip gyónása (vers)

Alex Capus: Idő kérdése (Részlet a regényből)

II. Vilmos 1913-ban megbízást ad három északnémet hajóépítőnek, hogy kész gőzösüket előbb szereljék szét, majd a Tanganyika-tónál, a Kilimandzsárótól délre építsék meg újra. Ugyanekkor kapja feladatul Winston Churchilltől Spicer Simson, a kissé különc, de szeretetre méltó főhadnagy, hogy fél Afrikán át juttasson el két ágyúnaszádot ugyancsak a Tanganyika-tóhoz. Amikor kitör az első világháború, németek és britek hirtelen ellenségekként találják egymással szembe magukat a tó partján. Alex Capus második magyarul – a Gondolat Kiadónál – megjelenő regénye megtörtént eseményeken alapul, s egy lebilincselő történetet mesél el. A Nyitott mondatban közölt részlet ízelítő a Kard a derékszíjon című fejezetből. 

A 133 napos „vörös farsang” – Mi volt a Tanácsköztársaság?

Első világháborús relikviák olvadtak ki az olasz Alpok jegéből

A globális felmelegedés hatására 1990-től tökéletes állapotban maradt fegyverek, szánkók, levelek, naplók, később katonák földi maradványai is előkerültek.

Az identitás nélküli ember (Interjú Barna Imrével)

Kérdezd meg tőle címmel jelent meg a múlt héten Barna Imre első regénye. Az identitás kérdését és a múlt rekonstruálásának lehetetlenségét is fókuszba állító, több generáció családtörténetének emlékezetét rögzíteni kívánó elbeszélés nemcsak az első és második világháború orosz hadifogolytáboraiba kalauzol el bennünket, de az apák és fiúk közötti bonyolult kapcsolatok feltérképezésére is kísérletet tesz. Hogy miként, arról a szerzőt kérdeztük.

Barna Imre: Kérdezd meg tőle (részlet)

Talányos és rendhagyó történet Barna Imre – Umberto Eco magyar hangja – Kérdezd meg tőle című, az Európa Könyvkiadónál e héten megjelenő regénye. Barabás („az atya fia”) útja Szibériától Szentendréig, majd Budapesttől Moszkváig, születés és halál, orosz, magyar és zsidó sors között vesz hihetetlennek látszó kanyarokat aknamezőkön innen és túl, oda és vissza. A történetek azonban – az ilyenek is – ismétlődni szoktak. És akkor tehát, a talányaik ellenére, tanulságuk is van talán.

Sörgyári Trianon

Első világháborús szerelmes leveleket kapott a címzett rokona

Kampány indul Nagy-Britanniában, hogy a több mint százéves, eddig egy komódban lapuló irományok a cél közelébe érhessenek.

Csabai László: Bosznia

Cserna-Szabó András: Mérgezett piláf

Szécsi Noémi: Anyánk megcsonkított teste

Kentaurbeszéd - Romsics Ignác: 1920. június 4.

Az első világháborút lezáró magyar békeszerződést 1920. június 4-én délután fél 5-kor írták alá az egykori francia királyi rezidencia, a versailles-i kastély hatalmas, 115 hektáros parkjának Grand Trianon, vagyis Nagy-Trianon nevű palotájában.

Benedek Szabolcs: Akvarell

Csehy Zoltán: [Hogy egy virág hány szirmú…]

Dalolva a katasztrófába

Saint-Germain tragédiája

Az első

Miklós Gábor: Száz év a Függetlenség állomáson

Macron inkább nyaralt a világháborús megemlékezés helyett

A francia elnök arra hivatkozott, hogy egyszer már megszakította a pihenését. Brit miniszterelnök és trónörökös mellett sok magas rangú vendég várta hiába.

Megverték az olaszokat Albániában

Nem sporttudósítás, hanem hadijelentés. Olvassa mit írtunk a harcainkról száz évvel ezelőtt a délnyugati frontról

Emlékműdömping

Az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos programsorozat 2013 és 2020 között zajlik: néhány nagyobb projekt mellett már százával újították fel az emlékműveket.

Harctéri napló (Részletek) 1. rész

Száz éve kezdődött el az első világháború. Az egri Román Ferenc a Császári és Királyi (K.u.K.) 60. gyalogezred Csehországban, Kutna Horán állomásozó pót zászlóaljához vonult be 1915. elején, húsz évesen. Innen indult az orosz frontra 1915. augusztus 1-jén. Az általa megélt eseményekről naplót vezetett, amelyet 1916. augusztus 11-én fejezett be. További két hosszú év szenvedés után épségben megérte a háború végét, hazakerült szeretteihez. 1895 augusztusában született Kerecsenden, 1943 februárjában második világháborús hadifogolyként Belgorodban hunyt el.

Sosem látott világháborús relikviákat állítottak ki Veszprémben

Az első világháború történetét mutatja be a családok emlékeiből készült gyűjtemény fényképeken, tárgyakon, háborús térképeken keresztül, emberközelivé téve a száz évvel ezelőtt történteket - mondta a veszprémi levéltárban nyílt, a Sublótba zárt háború című tárlat csütörtöki megnyitóünnepségén a város polgármestere (FIDESZ-KDNP).

Háborús irodalmi időgép

Ady Endréről tudjuk, hogy az első világháború mélyen megrázta, és arra késztette, hogy átértékelje költői hitvallását. Az egész emberiséget sújtó öldöklést a költőfejedelemnek tartott művész nemzeti tragédiának fogta fel, a négyéves háború alatt verseskötetet sem adott ki. De vajon tudjuk-e, hogyan hatott a háború Kosztolányira, vagy éppen Kassák Lajosra? A Petőfi Irodalmi Múzeum „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban című kiállítása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Az európai népek kollektív öngyilkossági kísérlete

"Az európai népek kollektív öngyilkossági kísérletének" aposztrofálta köszöntőjében Martonyi János az első világháborút. A volt külügyminiszter az első világháború és következményei Magyarországon és Európában címmel, az Országház Felsőházi termében tartott konferencián beszélt erről.

Hírességek a háborúról

Hogyan reagáltak 100 évvel ezelőtt a hírességek az első világháború kitörésére? Szavaikat a Le Nouvel Observateur szedte csokorba.