A közeljövőben minimális mértékben csökken az államadósság. Ha minden jó megy, 2026-ban ott tartunk, mint 2008-ban voltunk.
A magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről elfelejtett hírt adni.
Szenteste közzétették a Magyar Közlönyben a jelzáloghiteles kamatstop részleteit.
Gyorsuló ütemben emelik a bankok a jelzálogkölcsönök kamatait. Az egykori devizahitelek forintosításuk óta nem kerültek ilyen sokba.
A társaság nem rendelkezett a kötelezően előírt felelősségbiztosítással, vezetői nem rendelkeztek a tevékenység ellátásához szükséges szakmai végzettséggel, nem volt megfelelő a tőkehelyzetük sem.
A bíróságok akár arra is kötelezhetik a bankokat, hogy a megdrágult hitelek egy részét visszatérítsék az adósoknak.
Döntő többségük még a válság előttről való, forintosított egykori devizahitel.
Nehéz döntés előtt állnak azok az egykori devizahitelesek, akiknek tartozását 2015 elején forintosították.
Egymillió adós jogbiztonságáról van szó, szocialisták szerint a kormánynak ellenőriznie kell szerződéseik törvényességét.
A legfelsőbb bírói testület segíti az alsóbb fokú igazságszolgáltatási fórumokat a tisztességtelen szerződések orvoslásában, de újabb útmutatás sem kizárt.
A kormánynak is bemutatta javaslatait a Magyar Nemzeti Bank.
Most következik az elszámolás meghatározása, azaz bíróság mondja ki, hogy osztják meg a költséget a bank és az ügyfél között, de az utóbbi nem járhat rosszul.
Ha a bíróságok tisztességtelennek nyilvánítják a hitelszerződést, akkor – a Kúria állásfoglalását figyelembe véve – akár pénz is visszajárhat az ügyfélnek.
Két megoldást javasoltak a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.
A korábbi, adósoknak kedvező határozatok után megszületett egy bankoknak tetsző is. Június 19-én a Kúria ismét közleményt bocsát ki a témában.
A magyar bíróságnak kell megvizsgálnia a konkrét ügyet.
Az Európai Bíróság döntései és Kúria megváltozott hozzáállása sokakban kelthet reményt: van esélyük a bankokkal szemben a "jogszerűtlenül" kifizetett millióik visszaszerzésére.
Az uniós szabályok ugyanis megkövetelik az úgynevezett tisztességes tájékoztatást, ám Magyarországon ez nem volt divat.
A legfrissebb uniós bírósági döntés nyomán ismét felcsillant a halvány esély hiteleseknek az árfolyamkockázat viselésével okozott veszteségek elszámolására.
Árfolyam Első fokon pert vesztett - nem jogerősen - az egyik autóhitelezéssel foglalkozó pénzintézet devizás ügyfelével szemben, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás.
Első fokon pert vesztett - nem jogerősen - az egyik autóhitelezéssel foglalkozó pénzintézet devizás ügyfelével szemben, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás.
Egy egyedi ügyben a bírói felülvizsgálati fórum olyan döntést hozott, hogy a bankok által megkötött devizahitelszerződések nem semmisek. Újabb perek várhatók az alsóbb rendű bíróságokon.
Rögzítené a forintosított hitelek kamatát a MNB és a bankszövetség. A szocialisták az adósok védelmében az EBRD-megállapodás felmondását javasolják.
