A devizahitellel kapcsolatos peres eljárások, végrehajtások és kilakoltatások felfüggesztését követelik a hitelkárosultak képviselői, illetve a hozzájuk csatlakozó ellenzéki pártok – jelentették be az érintettek keddi sajtótájékoztatójukon. Hosszú Istvánné, az Adóskamara képviselője ismertette, levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen.
Jelenleg ötezer devizahiteles per van folyamatban – hangzott el ugyancsak kedden azon a tájékoztatón, ahol a Kúria vezetői számoltak be idei első félévi tevékenységükről. Wellmann György, a polgári kollégium vezetője utalt arra, hogy korábban sok pert megszakítottak, mert a bírák arra vártak, hogy az Európai Bíróság egyes konkrét ügyekben milyen ítéletet hoz. Ez meg is történt, tavaly és idén is 2-2 döntés született Luxemburgban. Az uniós bíráknak arra kellett választ adniuk, hogy a pénzintézetek tisztességtelen tájékoztatást nyújtottak-e ügyfeleiknek (a fogyasztóknak) a várható árfolyamkockázatokról, illetve volt-e kockázatfeltáró nyilatkozat? A Népszava erre vonatkozó kérdésére Wellmann György kifejtette, hogy a pénzintézetek a jelzálogalapú hitelezéseknél általában tájékoztattak az árfolyamkockázatokról, de korántsem mindegy, hogy milyen formában tették ezt. (A tájékoztatás teljes elmaradása szinte kizárólag a gépkocsik megvásárlásához kötődő szerződésekre volt jellemző.) Viszont, ha a szerződés szövege félreérthető, homályos, bonyolult volt, illetve a kockázatokról különböző dokumentumokban ejtettek szót, és az ezek közötti kapcsolat nehezen volt fellelhető, akkor az ügyben eljáró bíróság dönthet úgy, hogy a szerződést tisztességtelennek minősíti. Hasonló álláspontra helyezkedhetnek a bíróságok, ha nem adtak elég időt a fogyasztóknak szerződésük áttanulmányozására. A Kúria Konzultációs Testülete állásfoglalásával a felek közötti elszámoláshoz segítséget nyújtott, de hangsúlyosan csak a tisztességtelennek minősülő hitelek esetében tették ezt. Lapunk kérdésére a Polgári Kollégium vezetője elmondta még, hogy ha a kezdetben még kétségtelenül magasabb kamatozású forinthitelt vették volna fel az ügyfelek, akkor a futamidő során 73 százalékuk jobban járt volna, mint a devizaalapú kölcsönnel.
Amennyiben a Kúria útmutatásai alapján egy perben a bíróság a fogyasztóval való elszámolás mellett dönt, akkor a fő szempontnak annak kell lennie, hogy az adós nem járhat rosszabbul, mintha nem indított volna pert. Kártérítési igényt azonban csak az elévülési határidőn belül, vagyis öt esztendeig lehet benyújtani. Ez azok számára fontos, akik a törlesztésüket már befejezték, náluk az elévülést ennek utolsó napjától számolják. Ha a fogyasztó késedelembe esett, s a per során kiderül, hogy ennek oka az volt, hogy az árfolyamkockázatról nem kapott hiteles tájékoztatást a bankjától, akkor az emiatt keletkezett túlfizetés visszajár a számára. Amennyiben a hitelt folyósító pénzintézet elfogadja az adós fizetési ajánlatát, akkor a pert meg kell szüntetni. (A fogyasztónak konkrétan szükséges megfogalmaznia, hogy az elszámolást miképpen képzeli el, vagyis a per tárgyát mekkora összeg képezi.) Újabb devizahiteles perekre Wellmann György már nem számít.
Több félreértés adódott abból, hogy a megindított per az esetleges végrehajtás azonnali felfüggesztésével vagy korlátozásával jár-e. Kérdésünkre Wellmann György kifejtette: ez koránt sincs így, a fogyasztónak külön pert kell kezdeményeznie a felfüggesztés vagy korlátozás érdekében, ami érintheti nem csak a pénzintézeteket, de a követeléskezelőket is. (Jelenleg hetente 40-60 családot lakoltatnak ki a végrehajtó intézkedése nyomán, tartozásaik miatt. Ezeknek meghatározó részét képezik a hiteladósok.)
