Július 14-én hétfőn nyilvánosságra hozták a Kúria jogegységi határozatát, ami meghatározza, hogyan kell a magyar jogrendszerben alkalmazni az Európai Unió Bíróságának április végi, devizahiteles ügyben meghozott döntését – írja a Telex.
A lap szerint a Kúria a mostani határozatával egyértelművé tette, hogy nem nyitott a devizahitelesek jogértelmezésére. Helyette megmarad annál a jogértelmezésnél, amely szerint csak az elmaradó tájékoztatás miatt lehet megsemmisíteni devizahiteles szerződéseket. Mivel a Kúria határozata a kúriai bírákra kötelező érvényű, annak megjelenése azt jelenti, hogy a devizahitelesek többségének helyzete a következő időszakban jogi úton nem lesz megváltoztatható. A lap azt írja,
a határozat értelmében csak bizonyos, speciális esetekben jár vissza a teljes összeg, a többségnek vélhetően nem változik a helyzete.
Az alacsonyabb szintű bíróságok hozhatnak a Kúria jogegységi határozatától eltérő ítéleteket, de a Kúria bírái nem. A határozata az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelen jellege miatt érvénytelenített szerződésekre vonatkozik, amelyeknél a bank vagy lízinget nyújtó cég nem tájékoztatta megfelelően az adóst arról, hogy devizahitelt felvenni kockázatos. Ilyenkor „a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri”. Vagyis
amennyiben az adós bizonyítani tudja, hogy őt nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor az a szerződés semmis, és az eredetileg felvett összeg felett minden visszajár.
Június közepén a Népszava is megírta, hogy az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben. Ezt többen jelentős fordulatnak értékelték, ugyanis eddig az volt a jellemző, hogy az uniós döntést a magyar bíróságok nem alkalmazzák, vagy megpróbálják megkerülni.
Pert nyert egy magyar devizahiteles az uniós bíróság ítélete nyománA PKKB elsőfokú ítéletében pedig most azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, az indoklás pedig szinte teljesen megegyezik az EUB döntésével. Az ítélet szerint az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz.
Kedvező ítélet született, a következmények kérdésesek a magyar devizahitelesek ügyébenAz első nyertes perben eljáró ügyvéd a mostani határozatról a 24.hu-nak azt mondta, a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a kártérítési felelősség kérdését, miközben erről kifejezetten rendelkezett az EUB. Vagyis, hogy miként kompenzálják azokat, akik ügyében az ítélkező bíróság nem alkalmazta az uniós jogot.
A jogegységi határozatra azota reagált az OTP Bank is. A hírportál által idézett közleményben arról tájékoztatnak, hogy a Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre.
