Kedvező ítélet született, a következmények kérdésesek a magyar devizahitelesek ügyében

A zömében 2006–2008 között kötött devizahiteles szerződések semmisek – tolmácsolta lapunk megkeresésére az Európai Unió Bírósága április 30-i döntését az eset károsultját képviselő Marczingós László ügyvéd. Bár a tanács egy konkrét, 2007-ben kötött lízingszerződés kapcsán ítélkezett, szerinte a magyar bíróságoknak és egyéb szerveknek innentől kezdve az ország uniós tagságából következően nincs lehetőségük a devizahitelek kapcsán ettől eltérően dönteni. Az Európai Unió Bíróságának előzetes véleményét a szerződéses ügyet tárgyaló Kúria tavalyelőtt kérte ki. Mindazonáltal Marczingós László beszámolója szerint a magyar testület már tegnap szembehelyezkedett az uniós ítélettel, ami szerinte szintén ellentétes Magyarország EU-tagságával.

Az uniós testület döntése alapján minden devizahiteles szerződés az azóta eltelt idő történéseitől függetlenül semmis, mert a bankok nem tárták fel az elvárható mértékben az árfolyamkockázatot – tolmácsolta az ítéletet Marczingós László, rögzítve, ez nem értelmezés, hanem tény. A testület azt is megállapította, hogy az elmúlt évtizedek magyarországi törvényi könnyítései – így a forintosítás - sem álltak az uniós jog talaján. Nem a kérdéses szerződési pontok, hanem a teljes megállapodás semmis - rögzítette a szakember. Ennek nyomán az adósoknak kizárólag azt az összeget kell visszafizetniük a hitelnyújtók számára, amit forintban felvettek, mindennemű kamatok és egyéb tételek nélkül – vázolta az ügyvéd, ezt szintén kétségbevonhatatlan ténynek nevezve. Ezt semmi sem írja felül: sem az esetleges lezárult eljárások, a megállapodások, a kifizetett részletek és az sem, ha netán már végrehajtásba fordult az ügy.

Mindemellett elismerte, hogy innentől azért még maga se számít a 3 millió érintett szerződésnek az uniós ítélet szerinti, gyors rendezésére. A magyar bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlata szerinte ugyanis szembehelyezkedik az uniós környezettel, de néhány hazai jogtudóson kívül minden más hazai érintett és közéleti személyiség üggyel kapcsolatos hozzáállását is elvetette, a devizahiteleseket övező közeget a tiszaeszlári peréhez, sőt a holokausztéhoz hasonlítva. Arra a kérdésünkre, hogy most mit tanácsol az érintett károsultaknak, a peres utat és a tüntetést javasolta.

A Kúria tanácsai és Jogegységi Panasz Tanácsa az eléjük kerülő ügyeket a felek és más jogosultak indítványai, kérelmei alapján intézik, nem hivatalból járnak el, minden esetben a jogszabályok keretei között működnek – válaszolta az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a Kúria. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését az eljáró tanácsok mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják – tették hozzá.

A luxembourgi döntés jelentős közéleti hullámokat vetett. Az Igazságügyi Minisztérium a Telexnek szokásos propagandafordulataikat megismételve rögzítette: a magyar családokat a Gyurcsány-Bajnai-kabinetek „hajszolták” kockázatos devizahitelekbe, a nemzeti kormány pedig 2010 után jelentős lépéseket tett a bajba jutottak megmentéséért, a devizahiteles korszak lezárásért. A jegybank tiszteletben tartja a konkrét ügyben hozott ítéletet, a Kúria ennek figyelembe vételével ítélkezik, a hazai bíróságok pedig ez utóbbi alapján alakítják ki jövőbeni gyakorlatukat. Az OTP Bank a lap megkeresésére úgy vélte, hogy a hitelintézet szerződéseinek megítélését a mostani uniós döntés nem befolyásolja, mert a konkrét lízingmegállapodástól eltérően az OTP szerződései tisztességesen tárták fel az árfolyamkockázatot, amit pereik túlnyomó többségében ki is mondott a bíróság. A független Hadházy Ákos és a Párbeszéd-Zöldek-képviselőcsoportban ülő Jámbor András közben törvénymódosító javaslattal éltek. Ebben az uniós döntés megfelelő értelmezéséig kezdeményezik az összes devizahiteles eljárás felfüggesztését, az érintett polgárok kártalanítása érdekében pedig indítványoznak egy, az Európai Unió Bíróságának döntését a magyar jogrendbe átültető törvényjavaslatot. A Demokratikus Koalíció a hitelfelvételkori árfolyam szerinti elszámolást foglalná törvénybe. Képviselőjük, Arató Gergely szerint a Fidesz-KDNP-kabinet intézkedései csak rontottak a helyzeten. A Jobbik vizsgálóbizottságot javasol.