A Covid-válság alatt a történelmi csúcs közelébe futott fel a magyar államadósság mértéke, ugyanis 2020 végére elérte a GDP 79,3 százalékát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Azóta számottevően csökkent az adósságmutató, hisz tavaly év végén már csak 73,5 százalékon állt a bruttó hazai termék arányában, ám ez csak napokig állt fenn. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már január második munkanapján előbb egy 2,5 milliárd dolláros, majd pár napra rá 1,5 milliárd eurós kötvénykibocsátást hajtott végre. Ezt követően pedig még 1 milliárd eurós hitelt is felvett kínai bankoktól. Így nem véletlen, hogy az első fél év végére már megint a GDP 76,1 százalékára emelkedett a mutató.
A maastrichti követelmények szerint – amit egyébként az EU-tagállamok többsége sem tart be –, az adósságot a GDP 60 százalékára kellene leszorítani. A fideszes Alaptörvényben viszont még azt rögzítették, hogy az adósságot a GDP 50 százalékára kellene mérsékelni. Sőt azt is kötelezővé teszi, hogy csak olyan költségvetési törvény fogadható el, amely nem növeli az államadósságot. Az előrelátó kormánypárti jogalkotók viszont hagytak maguknak egy kiskaput. Az említett passzust nem kell betartani rendkívüli jogrend idején, mégpedig Magyarországon évek óta az van érvényben.
Látva a kabinet legfrissebb költségvetési terveit az államadósság idén és a következő években sem süllyed számottevően. Az MNB Inflációs jelentése például azzal számol, hogy az államadósság az év végére a GDP 73,2 százalékára csökken, és ez alig 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 végén. A jegybank elemzői 2025 végére 72,3 százalékos, 2026. decemberre pedig 70,8 százalékos GDP-arányos adósságot várnak, ami gyakorlatilag a 2008-as szintnek felel meg. Ez az az időszak, amikor a Gyurcsány-kormány már lehívta az IMF-hitel első nagyobb részletét.
„Az államadósság-ráta 2024. évi folytatódó csökkenését ugyanakkor kockázatok övezik” – figyelmeztetnek az MNB elemzői. A mérséklődés ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a GDP a tervezett mértékben nő, és a második fél évben elmarad az év első felében tapasztalt nagy hitelfelvétel. Ez utóbbi betartható, ám a gazdasági növekedés bizton elmarad a kormány által tervezettől. A várt 2 százalék helyett az MNB erre az évre csupán 1,4 százalékos GDP-fejlődéssel kalkulál. Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az utóbbi években megemelkedett devizaadósság miatt az államadósság érzékeny a forint gyengülésére. Jelenleg az euró árfolyamának 10 forintos változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot – olvasható a jelentésben.
A magyar államadósság megannyi problémája közül a másodikként említhető az elmúlt években megnőtt devizaadósság aránya. A legutóbbi – szeptember végi – ÁKK-adatok szerint a teljes államadósság 28,8 százalékát már külföldi pénznemben tartották nyilván, holott a Covid-járvány előtt a kormány ezt – az árfolyamkockázatok mérséklése miatt – tartósan 20 százalék alá csökkentette. Saját devizában eladósodni ugyanis kisebb kockázattal jár, hiszen az egyrészt nem képzelhető el, hogy ne álljon a kormány rendelkezésére elegendő forintforrás, illetve ilyenkor az árfolyamkockázattal nem kell számolni. A forintkamatok azonban tavaly oly mértékben megemelkedtek a magas infláció miatt, hogy a kabinet kényszerűségből újra devizában adósodott el. Ezért is fontos a jegybank figyelmeztetése az euró árfolyamának stabilitásával kapcsolatban. Az MNB azzal számol, hogy gyors változás ezen a téren sem várható, az év végére 29,5 százalékos devizaadósságot várnak a teljes kötelezettségállományon belül.
A harmadik problémaként azonosítható a magas kamatozás. Az idei költségvetés egyik legnagyobb kiadási tétele az államadósságra kifizetett kamatok. Az MNB számításai szerint az államháztartás bruttó kamatkiadásai a tavalyi 4,7 százalék után elérhetik a GDP 4,8 százalékát, ami az EU-országok között a legmagasabb. (Ez az összeg nagyságrendileg az éves egészségügyi kiadásoknak felel meg, miután az utolsó rendelkezésre álló adat szerint 2022-ben a magyar állam a GDP 4,4 százalékát költötte egészségügyre.) Az ok kettős: a magyar államadósság magas, eközben a kamatok az elmúlt 24 hónapban jelentősen nőttek az inflációs sokk miatt. Az legalább kedvező fordulat, hogy az MNB szerint jövőre kamatkiadásokra „már csak” a GDP 3,8 százaléka megy el.
Egyre gyengébb a forint, az euró ára hosszú időre 400 forint fölé kerül