Amikor a 2010-es választások után felállt új hatalom egyes potentátjainak megnyilvánulásai következtében bedőlt a forint, akkor nagyon sok irányból próbálták az ügyfelek javára érdemben megoldani a deviza alapú forinthitel szerződések kérdését. Ez azonban a kormány érdekeinek nem felelt meg, olyannyira, hogy amivel látszólag segíteni akartak, azzal valójában csak még jobban belenyomták az adósokat a gödörbe.
A lényeg: a szerződéses jogviszonyokban a felek egyenrangúak, azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ami azt jelenti, hogy ha az egyik szerződő fél határozza meg a szerződés valamennyi feltételét, amelyet a másik fél aláír (vagy sem), de ezt meghaladóan nem szólhat bele, csak tudomásul veheti, az egyáltalán nem felel meg a felek egyenjogúsága elvének. Ebből következően az ilyen szerződés semmis, mivel már a megkötése időpontjában sem volt törvényes. Ugyanis ha a létrejöttekor nem álltak fenn a törvényes feltételek, akkor azáltal sem vált jogszerűvé, hogy azt a felek egybehangzóan elfogadták.
A Szegedi ítélőtábla a Partiscum perben kimondta, hogy az általános szerződési feltételek azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra az ügyfeleknek nincs lehetősége. A szerződés módosítása általában nem lehetséges olyan körülmények változása miatt, melyek csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel. Minden fél maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére a felek valamelyikének egyoldalú szerződésmódosításával nincs lehetőség. Az üzleti kockázatok egyoldalú áthárítása az ügyfelekre ezért tisztességtelen.
A bíróság szerint ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesül, ha az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein. Például akkor, ha közterheik, a közszolgáltatási díjaik vagy megélhetési költségeik hátrányosan változnak. A bank gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőknek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező bank nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt ügyfél.
A szerződési szabadság körében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, közösen. A felek szerződési akarata a szerződés megkötésekor nyilvánvalóan az, hogy a szerződéskötéskor fennálló külső feltételek mellett kívánják szerződési kötelezettségeiket teljesíteni, és az esetleges későbbi változások ésszerűen előrelátható kockázatának viselésére vállalkoznak. Ha ezek a feltételek lényegesen megváltoznak, akkor az eredeti tartalommal már nem méltányos a szerződés teljesítését kikényszeríteni.
Alapvető jogelv, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban legyen. A szerződési jog a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését követeli meg a felektől, azzal a tartalommal, ahogyan szerződéskötéskor megállapodtak. Ehhez képest a szerződés módosítását – ha az nem a felek közös megegyezésével történik – az teheti indokolttá és a másik félre rákényszeríthetővé, ha tartós jogviszonyok esetén a szerződéskötéskor fennállt körülmények - előre nem látható módon - lényegesen megváltoznak, ezért a szerződés eredeti feltételekkel történő teljesítése egyik, vagy mindkét fél lényeges érdekét sérti.
A körülmények lényeges megváltozása miatt tehát a szerződés lebonyolódása lényegesen eltérhet a szerződéskötéskor megfogalmazott céltól, így a szerződés eredeti feltételeiben már teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan. Ilyenkor a bíróságnak az egyik fél szolgáltatásának az elnehezülésével szemben a másik fél szerződésbe vetett bizalmát kell mérlegelnie, és ezeket egyeztetve a szerződési terheknek egy új, méltányos elosztását kell megoldania.
Mindez eddig elmaradt.