A napokban elsőfokon pert nyert egy devizahiteles család az UniCredit Bankkal szemben. A 24.hu beszámolója szerint a hitelintézet ügyfele 20,5 millió forintot vett föl még 2007-ben. A hitel után viszont több mint 61 milliót fizetett vissza. A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bírósága által nemrégiben hozott döntés alapján hozta meg az említett ítéletét, amelynek értelmében a befizetések csaknem kétharmada, vagyis a felvett hitel nominális összege fölötti tétel, 40,7 millió forint visszajár. Az ítélet nem jogerős, de ha azzá válik, akkor a banknak csakugyan utalnia kell a szóban forgó tételt.
A család a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a hitel felvételekor hiányos és tisztességtelen tájékoztatást kaptak a kölcsönnel kapcsolatos árfolyamkockázatokról. Az, hogy ez nem így történt, a banknak kellett volna bizonyítania, ami nem sikerült. Az eljárás során tanúként a bank akkori ügyintézőit is beidézték, ám nem emlékeztek a csaknem két évtizeddel ezelőtti ügylet körülményeire, és az adósokra sem. Az utóbbiakat képviselő Bihari Krisztina ügyvéd szerint a bíróság végül ebben az esetben azért nem fogadta el az UniCredit tájékoztatásról szóló érvelését, mert az az árfolyamkockázati nyilatkozat, amelyet aláírattak az adósokkal, elbagatellizálta az árfolyamváltozással járó kockázatot.
Döntött a bíróság, több mint 40 millió forintot kell visszafizessen az UniCredit Bank egy devizahiteles családnakA hitelintézet ráadásul nem küldte ki előre a tájékoztatást, így azt a szerződéskötés napján írták alá az ügyfelek. (A lap megjegyzi, hogy a bankoknak a kimerítő tájékoztatásról szóló bizonyítását hasonló esetekben jellemzően elfogadja a bíróság.)
Mint a Népszava is beszámolt róla, az Európai Unió Bírósága (EUB) idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy szintén 2007-re visszanyúló magyarországi devizahiteles ügyben. Akkor sem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról a hitelfelvevők. Az EUB végül arra jutott, hogy az adósoknak kizárólag azt az összeget kell visszafizetniük a hitelnyújtók számára, amit forintban felvettek, mindennemű kamatok és egyéb tételek nélkül. Az ezen tétel fölötti összegek pedig visszajárnak.
Kedvező ítélet született, a következmények kérdésesek a magyar devizahitelesek ügyébenJúlius közepén ugyanakkor nyilvánosságra hozták a Kúria jogegységi határozatát, amely meghatározza, hogyan kell a magyar jogrendszerben alkalmazni az Európai Unió Bíróságának április végi, devizahiteles ügyben meghozott döntését.
Ebben pedig a Kúria egyértelművé tette, hogy nem nyitott a devizahitelesek jogértelmezésére. Helyette megmarad annál, amely szerint csak az elmaradó tájékoztatás miatt lehet megsemmisíteni a szerződéseket.
Ahogy a fentebb említett esetnél történt.
Döntés született a devizahitelesek ügyében a KúriánA mostani ügy kapcsán a Népszavának Téglásy Balázs, devizahiteles és kártérítéses esetekkel is foglalkozó ügyvéd elmondta, hogy a fejlemények nyomán várható, hogy megnövekszik a károsultak érdeklődése. Ez már tavasszal is érzékelhető volt, amikor az EUB döntése visszhangot kapott. Fontos az elszámolás – jegyezte meg –, vagyis amit az EUB is egyértelműen kifejtett: ha nem volt megfelelő a tájékoztatás, akkor a forinthitel fölötti tételek teljes egészében visszajárnak az ügyfeleknek. Hozzátette, hogy amennyiben van aláírt szerződés a tájékoztatás meglétéről, akkor is bizonyítható: az nem volt megfelelő, de azért ez jóval nehezebb folyamat. Ilyenkor egyébként a hitelfelvevőre hárul a feladat, hogy ennek nem megfelelő módját igazolja. Ez egyébként az autóhitelek esetében könnyebben megtörténhet, mert azok a szerződések jellemzően „gyengébbek” – tette hozzá.
Gyurcsányozással válaszolt az Orbán-kormány a devizahitelesek ügyében hozott uniós bírósági ítéletre, tömegével jöhetnek a perekEgy eddig kevéssé fókuszba került, ám a károsultak számára fontos körülményre is felhívta a figyelmet Téglásy Balázs. Ilyen, a fentiekhez is hasonló perek csak abban az esetben indíthatóak, ha a hitelügylet valamilyen formában még folyamatban van vagy öt évnél nem régebben zárult le. Ha valaki például tíz éve visszafizette a kölcsönét – hiába jóval többet, mint amit eredetileg felvett –, az ma már sajnos nem tud majd eljárást kezdeményezni – tette hozzá. Megjegyezte, ha tényleg jelentősen megnőne a bíróságok előtt az ilyen ügyek száma, akkor sem tud olyan helyzetet elképzelni, hogy ezek hatására a hazai bankrendszer stabilitása bármilyen csorbát szenvedne.
Meg kellene semmisíteni a törvényt
Nem örül a törvényszéki ítéletnek a devizahiteles perek nyomán ismertté vált Marczingós László ügyvéd. Lapunk megkeresésére a szakember azt kétségtelennek nevezte, hogy a nem jogerős ítélet a felperes sikere, amennyiben a tőkén felül a banknak kifizetett összeget kamatostul visszakaphatja. Olyannyira, hogy szerinte ezt a Kúria jogerősen is megerősíti majd. Az ügyvédnek ugyanakkor az indoklással kapcsolatos, mélyreható és távolról sem csupán elméleti kifogásai vannak. Az ítélet ugyanis meglátása szerint nem az Európai Unió Bírósága által hozott tavaszi döntésen, hanem a Kúria egy későbbi, erre hivatkozó, ám attól szerinte eltérő jogegységi határozatán alapul. Pedig ilyen esetben nemhogy az eltérés, de még jogegységi határozat sem hozható – szögezte le. Az uniós ítélet alapján ugyanis minden devizahiteles ügyben érintett, vételi és eladási árfolyamot tartalmazó szerződés minden egyéb szemponttól függetlenül semmis. Ez alapján a devizahiteles törvényt is meg kellene semmisíteni – vélekedett.
Az azóta született ítéletek zöme ugyanakkor a korábbi hazai ítélkezési gyakorlatba illeszkedően egyéb szempontokra, így például az előzetes ügyfél-tájékoztatás minőségére hivatkoznak. Ez utóbbi ítélkezés azt is tekintetbe veszi, hogy a Kúria korábbi döntése alapján például az UniCredit, a CIB Bank vagy egyes autólízinges szerződések eséllyel perelhetők, többek között az OTP Bank, az Erste, a Raiffeisen vagy a K&H megállapodásai nem jogsértők.
Marczingós László szerint a magyar bíróságok az EU bírósági ítélete helyett valójában a Kúria jogegységi döntése alapján döntenek. Ez azért nem mindegy, mert míg utóbbi szemlélet alapján a jelenleg zajló, a felperes sikerével kecsegtető perek számát százas-ezres nagyságrendűre becsülte, az uniós bírósági döntés hazai alkalmazásával az összes, mintegy 3 millió érintett devizahiteles megállapodás semmisségét, így a tőkén kívül minden egyéb összeg visszafizetési kötelezettségét megállapíthatná az azt vizsgáló tanács. (Ugyanakkor az összes szerződés külön pert igényelne.) Az ügyvéd a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata mögött általa sejtett gazdasági hatásokat versenyhivatali beadványban is nyomatékosította. A devizahiteles ítélkezés minősége így ma rosszabb, mint az EU bírósági döntés előtt – vélekedett Marczingós László.
A Kúria tanácsai és Jogegységi Panasz Tanácsa minden esetben a jogszabályok keretei között működnek; az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését az eljáró tanácsok mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják – rögzítette korábban Marczingós László hasonló felvetései kapcsán a Kúria.
