A „rettegett” cár – ma

Az új, „húszkötetes” Oroszország-történet apropóján.

A „Nauka” kiadónál tavaly reprezentatív kiadásban és igen borsos áron megjelent új Oroszország-történet két XVI. századról szóló kötetének címlapja

Vesztegzár a Nagyszállóban – Egy szovjet professzor 1956 őszén Budapesten

Nemrég jelent meg Moszkvában az „A. L. Szidorov professzor budapesti ősze” című karcsú kis kötet, amely Arkagyij Szidorov szovjet professzor, az Oroszországi Állami Könyvtár kézirattárában előbányászott budapesti naplójának példásan jegyzetelt kritikai kiadását tartalmazza. 

A margitszigeti
Nagyszálló.
Az 1956 októberében
itt
lakó több tucat
külföldi nyelvi
csoportokba
tömörülve elemezte
a történteket,
s próbált
tájékozódni

„Én lenni oroszszakértő”

Volt az 1990-es évek elejének nagy levéltári „forradalma” Oroszországban, amikor megnyíltak az archívumok egy rövid ideig, és az élelmesebbje gyorsan lemásolt vagy akár hazavitt mindent, ami hozzáférhető vagy hazavihető volt. A szabadság, ahogy minden téren akkortájt, szabadrablásként értelmeződött.

Rátz Kálmán Budapest szovjet városparancsnokának írott levele, amely nemrég került elő egy orosz archívumból

Szvák Gyula: A ruszofóbián innen és túl

A töretlen tudományos dialógus híve vagyok. De szerencsémre nem csak én. Lapzártáig a nemzetközi szerkesztőbizottság 23 tagja közül még egy sem mondott le, a 17 országból rekrutálódott szerzőink egyike sem vonta vissza cikkét, s intézményem, az ELTE sem lépett vissza a támogatástól. Egy pusztító háború közepette és ellenére.

Az ELTE bölcsészkarának Vaszilij Kljucsevszkij szemináriuma, amely több, mint háromezer darab russzisztikai témájú könyvet őriz, a szerző egykori gyűjteményét

Oximoron-e a „nyilas ruszofil”? – Rátz Kálmán pályaképéhez

A világ- és értékrend átalakulásának egyik mai tünete a szélsőjobb oroszbarátsága. És fordítva: az oroszok kitüntetett figyelme – támogatása – az európai szélsőjobbnak. Korábban ez egyik félnek sem állt jól, ma már szinte hozzászoktunk.

 Rátz Kálmán (1888–1951) – egy szélhámoskodástól sem visszariadó politikai kaméleon

„Pokol-mélységei és égi magasságai…” – Hetényi Zsuzsa jubileumára

Műveivel, előadásaival, konferenciáival, szerkesztéseivel az ELTE és a magyar tudomány és kultúra jó hírét vitte a világba. Nem csak mint akadémiai tudós. Kevesebben tudják például, hogy ő a társfordítója Kertész Imre Sorstalanságának oroszul, amiért Füst Milán-díjat is kapott. 

Hetényi Zsuzsa. Ha valakinek, akkor neki nem kell elszámolnia az orosz kultúrával

„Maguk tépték ki 1956-ban Asztalos ezredes szívét!”

Idézzük fel fél évszázad távolából az esztendőt, 1972-t, amelyet nem ok nélkül aposztrofáltak a politikatörténészek később a balos fordulat évének.

Kádár János és Leonyid Brezsnyev 1972. novemberi találkozója. A szovjetek gyanakodva figyelték és rosszallották a magyar reformokat

„Túlságosan önkritikus a Szovjetunió nevében”

Kádár és Brezsnyev 1972 őszén 
Budapesten. 
Nem hagyhatták 
figyelmen kívül a 
szovjet panaszt

Az igazat, csakis az igazat ne – Magyar írók a Szovjetunióról

Illyés Gyula

Visszaadni egy keresztet

„Igazából nem állt jól nekem az állami kitüntetés. Ez ugyanis végső soron hatalmi gesztus, s egy történész jobb, ha nem az állam, hanem a társadalom lekötelezettje.”

Horthy és a gáz

Szvák Gyula: Naszreddin hodzsa legjobb magyar tanítványa

DRUCKER TIBOR - Barokkos körmondataiban mindig helyet szorított legalább egy klasszikus idézetnek
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang