Tradíciókból merítkezve

A vezénylés technikáját fél óra alatt meg lehet tanulni – a többi halálunkig tart – idézi mesterét Vucskics Ádám, az ifjú dirigens.

A fiatal dirigens, aki egy itthoni, állandó zenekari munkáról álmodik

Szabadnak, de nem szabadosnak lenni

Klasszikusban nőtt fel, jazztől tanult rugalmasságot, és ma már az ország egyik legjobb fiatal karmestere.

„A tanulmányaim során rájöttem, hogy a másokkal való zenélés jelenti a legnagyobb örömöt és kiteljesedést”

Krasznahorkai László: Az egész életem a helyesbítésekről szól

Boldog, nyugodt és ideges egyszerre, ez az első nap, hogy Nobel-díjasként tudhatja magát – mondta első megszólalásában a magyar író.

„Az apokalipszis mestere” – Az egész világ méltatja Krasznahorkai Lászlót

Az AP News úgy fogalmazott, hogy Krasznahorkai László – a magyar irodalom egyik legnagyobb élő írója, akinek munkái a világ végének lassú, meditatív leírásai – egyszerre kozmikusak és emberiek.

Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat!

A lenyűgöző, látnoki prózájáért részesült az elismerésben, amelyik az apokaliptikus terror közepette világít rá a művészet jelentőségére.

A KULT7 Galériában nyílt meg a SZANITER, Kevés Eszter és Pregun Soma, vagyis a Pompa Copia kiállítása

A perifériára szorultak helyzetével szembesít minket.

A tárlat közös gondolkodásra hív tabunak számító témákról

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A háború okozta sokk hatására kezd megszűnni az ukrán népre jellemző sokszínűség – hangsúlyozta Fedinec Csilla Ukrajna nemzeti identitásáról

Merj gondolkodni!

Azt tartom kicsit furcsának, hogy valami különös álnaiv csodálkozással viszonyulunk ehhez a probléma­komplexumhoz, mintha két-három éve a ChatGPT-vel jelent volna meg – mondta Bartók Imre író, aki szerint a Kutatók Éjszakáján felvetett kérdés: Delegálható-e a gondolkodás? már a XIX. század óta kísért, és Frankenstein óta együtt jár az etikai paradoxonokkal, gyötrelmekkel és megoldhatatlan dilemmákkal. 

A kérdés – delegálható-e a gondolkodás? – már a XIX. század óta kísért

A kegyetlenség arcai: a XXI. századi bújtatott formák nem kevésbé rombolóak, mint a múlt nyílt brutalitása

Az erények is labilisak – valójában csak békeidőben működnek, és gólyalábakon állnak – mondta Váradi Róbert filozófus, az Írók Boltjában bemutatott tanulmánykötet, A kegyetlenség elméletei estjén.

Jókai Mór, a polihisztor

Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat túl azon, hogy az író életművét idézi, új megvilágításba helyezi a tudomány és irodalom találkozásait is – a réteget, amely  műveinek kevésbé ismert, de annál izgalmasabb oldalát alkotja.

A vitrinekben az író számos különleges tárgya mutatja az életmű kevésbé ismert, de annál izgalmasabb oldalát is

Megélni, nem fogyasztani

Perlaki-Borsos Noel és Zsámbéki Tóbiás szerint a kultúra nem elefántcsonttorony, hanem közösségi tér. A Kereszthuzat alapítóival arról beszélgettünk, miként teremtettek saját kulturális platformot.

 A közösség a legfontosabb. Inspiráló, hogy hierarchia nélkül dolgoznak

Flashmobot tartottak, függőleges szimfonikus zenekarral ünnepelt a Zeneakadémia

Vasárnap délután különleges térzenei élmény várta a közönséget a Liszt Ferenc téren: a Zeneakadémia fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő programsorozat részeként ötvenkilenc hallgató állt hangszerrel az intézmény szecessziós főépületének ablakaiban, erkélyén és kapujában. 

„Álságos színjáték” – A Szépművészeti Múzeum felülvizsgáltatná a jogszabályt, amely alapján meg fogják büntetni

A Szépművészeti Múzeum jelezte, hogy tudomásul veszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, amely szerint hat értékhatár feletti műtárgyvásárlás során jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást, ezért bírságot kell fizetnie. 

Baán László főigazgató El Greco festményéről tájékoztatja a sajtót

Nem a masni számít – Kutatás az autenticitás utáni kutatás

Ez az egyik legfontosabb tevékenység, amit ma a művészek csinálnak – fogalmazott  Keszeg Anna csütörtök este a Goethe Intézetben, ahol a KIFUTÓ.SZABADSÁG című tárlat megnyitóján, és a divat, a vágy rendszerei és az énkép feszültségeiről szóló panelbeszélgetésen vettünk részt.

A csütörtök esti panel­beszélgetés a trendeken túl, a divat társadalmi tétjéről szólt

MOME-fotósok a valóság peremén

A „Barátságos és veszélyes” című tárlat első fele öt végzős hallgató munkáin keresztül villantja fel, hogyan látják a fiatal alkotók a fotográfia jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit.

Sveta Maximova performance-ának központi eleme egy fénycsík

Elefántról álmodók

Szellemvilágok ovisoknak és kisiskolásoknak.

Az önirónia és a hatásvadászat örök bajnoka

 What is entertainment? – erről az alapvető dilemmáról rugaszkodott az egekbe péntek este Robbie Williams, a kilencvenes évek fenegyereke péntek este az MVM Dome-ban.

Robbie Williams  lazán megválaszolta a saját kérdését

A SZIN-en újra zúgott a „Mocskos Fidesz!”, a színpadon elpattant egy húr

A nyár utolsó fesztiválján lánglelkű sztároktól és szikrázó színpadoktól olvadtak a szívek – ilyen volt a Szegedi Ifjúsági Napok szombat estéje. Riport.

Fölszabadulás gondolatbátorsággal

A Szigeten a Földalatti Slam Akadémia (FSA) hatnapos programja kivételes nemzetközi slam ünnep volt. Az FSA alapítója, Molnár Péter szerint irodalmi műhely: a szabad megszólalás terepe, ahol mindenki megtalálhatja a hangját.

Slammerek: 11 országos, 4 Európa- bajnokkal a Sziget Joker színpadán

Taylor Swift mint preraffaelita Ofélia

Az amerikai popsztár tudatosan kapcsolja össze a pop világát a képzőművészet tágabb horizontjával.

John Everett Millais festménye számos filmest is megihletett

Dániában eltörlik a világ legmagasabb könyv-áfáját

A “cél” ugyanis, hogy minél több emberhez eljusson az olvasás öröme.

A változás a kiadók és a könyvesboltok számára is könnyebbség

Családi luxuslimbó az összeomlás árnyékában

Damian Kocur Oscar-nevezett filmje a láthatatlan háború és a nyaralás abszurditását ütközteti.

A színészek saját nevükkel játszanak, sok jelenet improvizációból épült

Hús, szilikon, önarckép

A LOKART csendes, de vonzó esemény, nem a botrányra építünk – mondja Fekete Valéria esztéta, a ZsÖK Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója. Az idei rendezvény „Az én testem, az én váram” mottóval olyan kérdéseket tesz fel, mint hogy hol ér véget az én és hol kezdődik a test.

A test ábrázolásának eltérő rétegei kerülnek előtérbe

Pengeéles mondatokkal zuhanás ellen

Fekete Gergő az élet.történet. pályázaton Európa Könyvkiadó különdíjat nyert Ars poetica című írása mentális látlelet, lelki szociográfia, esetleg generációs önarckép. Pengeéles mondataival is azon dolgozik, hogy ő maga ne zuhanjon a mélybe.

A lélek betegségei is ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint a testiek. Az, hogy egy szikrányit sem látni ennek az oktatásba való integrálását, elszomorító

Multikulti-újraéledés – Az egész Népszínház utca várja már a fesztivált

Szombaton kezdődik a Kashmir Fesztivál a Népszínház utcában, amelynek egyik legismertebb alakja, az ötletgazda Zahid Mehmood az ide vezető útja mellett mesélt a „nyócker” híres-hírhedt multikulti-ütőeréről és az általa álmodott jövőről is. Szerinte az utcát és környékét még mindig rossz hírű helynek tartják, főleg a 40 év felettiek, de a fiatalok már másként látják.

Mindenki magára ismerhet: afrikai énekesek, magyar és indiai fellépők, vegyes éttermek. Nem kötelező semmi, és minden van

Egy csepp Vadnyugat a végére – A Sziget zárónapján jártunk

A kitiltott Kneecap a kivetítőről üzent, Chappell Roan pedig a dragshowk teatralitásával koronázta meg a szabadság hatnapos ünnepét.

Chappell Roan koncertje nem egyszerűen hab volt a tortán, hanem a finálék fináléja

„A heg, ahol nem nő hajam, mai napig emlékeztet arra, honnan indultam”

 „Olyan jövőt szeretnék teremteni magamnak, amiben nem kell félnem önmagamnak lenni. Ahol pont elég vagyok úgy, ahogy vagyok” – írja gyönyörű, makacs szabadságvágyával Virág Réka, az élet.történet. pályázaton Európa Könyvkiadó különdíjat nyert fiatal lány.

Nagyon szeret itt élni, csak ezt az ország nem viszonozza

Kuflik és koponyák

Július 31. és augusztus 3. között, libegő alatt - a Sástó partján újból megrendezték a mára már nemzetközileg ismert rétegzenei fesztivált: a Fekete Zajt. 

A fesztiválon a gyerekekre is gondoltak, akik zajvédőt is kaptak

Istennek mi dolga velem? – A lány története, aki azt sem tudja, hány H-sként neveli egyedül a gyermekét

Nagy Rebeka Bella próbál talpon maradni, korán kel és mindent megcsinál, amíg a pici alszik – ne legyen rá gond, és azt is bevallja, az élet.történet. pályázatra csak pénzkereseti lehetőségként tekintett –, ám Újratervezés jeligéjű Budapest különdíjas szövege felbecsülhetetlen. 

De míg saját értékrendjében és a szerető közegben nem kételkedik, a biztos alap valódi kilátásairól már másképp gondolkodik:
– Megmondom őszintén, hogy szerintem visszamenni az iskolába nem fogok, hiába írtam ezt a novellába

„Legalább nem olyan vert, aki szeret”

Most Shakespeare-t játszik, de mint minden lánynak, akivel elhitette a gyermekvédelmi rendszer, hogy örökre áldozat marad, a méltóságáért nap mint nap meg kell küzdenie. Kamarás Hanna írása negyedik helyezést ért el az élet.történet. pályázaton.

„Ahogy láttam, hogy már csak száz nap van hátra, amikor elkezdtem strigulázni ötven naptól, amikor kiléptem, és azóta is – egyre jobban vagyok.”
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang