„Volt, aki megismert minket, és teljesen megváltozott a véleménye a cigányságról”

A Parno Graszt és a Ham Ko Ham közös jótékonysági koncerttel lép színpadra, hogy a Bagázs Közhasznú Egyesület munkáját támogassa. A roma telepeken élő családokkal dolgozó szervezet célja, hogy a mélyszegénységben élők számára valódi lehetőségeket teremtsen. Oláh Józseffel, a Parno Graszt művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Készül a demokratikus képzelet biennáléja

Az OFF Biennálé koncepciója eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet a félelmet, a bizalmatlanságot és a gyűlöletet erősítő társadalmi folyamatokkal szemben közösségeket építeni.

Lovas parádé a Mol-toronyban?

Gyereknapon csináljanak mindent a gyerekek! – jelentette ki a tízéves Doma, aki később azért közölte, mosogatni elég másnap is. Gyerekeket kérdeztünk a kultúrafogyasztási szokásaikról: a versek világa még tartja magát, a pusztán szemlélődő attitűd azonban a legkevésbé sem. Körkép.

Élő castinggal és filmelemzéssel indul a Friss Hús

Csütörtökön kezdődik a Puskin moziban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amely idén sem csak vetítésekkel, hanem ingyenes, nemzetközileg is releváns szakmai programokkal várja a közönséget és az alkotókat. 

Gálvölgyi János: A valódi kultúra művészei önmaguknak is képesek kényelmetlen kérdéseket feltenni

Gálvölgyi János volt csütörtökön szezonzáró Népszava-est vendége. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a parlamenti választáson másodjára sütötte meg a narancsos buktát: annak idején az első Orbán-kormány bukását a Heti Hetes nyakába varrták, amelynek oszlopos tagja volt.

A marcipánbékák is limbóznak

Generál, Hungária, Dolly Roll, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar – mind ugyanannak a zenei univerzumnak az állomásai. Novai Gábor ritkán állt a reflektorfényben, ám Radnai Péter Mi ez a tánc, fiatalok? című beszélgetőkönyvének ő a főszereplője.

„Nem gondoltam, a magyar néplélek annyira sérült, hogy ez ekkora adag orvosság lehet” – Interjú a sükösdi SUGO Tamburazenekar vezetőjével

Tíz éve ugyanúgy piros-fehér-zöld szalaggal kötöm a gyerekek hátára a hangszert – meséli Nébl Zsolt, akinek a roma és nem roma gyerekekből álló együttese hatalmas ismertségre tett szert a május 9-i parlamenti fellépés után. Szerinte a Mi Hazánk-frakció kivonulása tünet, hogy ezt az országot milyen mélységekből kell kirángatni, nemet mondani Magyar Péternek is lehet, nem mellesleg kiderül az is, milyen üzeneteket nem szabad elküldeni ebben az életben soha senkinek. 

Könnyeink könyvtára – Archívumot hoztak létre a NER által okozott traumáknak

Az elmúlt tizenhat év személyes tapasztalatait gyűjti az „Így éltünk itt” közösségi archívum, amelyről elindítóik, Váradi Luca szociológus, a CEU oktatója és kutatója, valamint Kohut Tamás szociológus, társadalomtörténeti kutató beszélt a Népszavának.

Budapest közös otthonná, titkos álmokat és kapitális baklövéseket is őrző szomszédsággá alakult a hétvégére

A fővárosi kíváncsiság reneszánsz ünnepén százéves házak, techno bulik és elveszett lakóközösségek nyomába eredtünk. 

„Jelenleg mi vagyunk az egyetlenek, akiknek nincs semmiféle külföldi piacra jutási támogatása” – Méltányosságot vár a negyed évszázadnyi mesét ünneplő Pagony

Arra is csak most nyílhat lehetőség, hogy legalább ugyanazon a pályán tudjanak mozogni, mint a térség többi kiadója. 

„Mi alakítjuk a saját sorsunkat” – Hét fiatal színész saját kezébe vette a színházcsinálást a díszletépítéstől a szerződéskötésig

A SICC Production pályázati pénz és intézményi háttér nélkül működik. Interjú.

Zárvány maradt a magyar demokráciából egy ötvenfős budapesti moziban

A Fekete Doboz egyedülálló, csaknem háromezer órányi felvételt tartalmazó gyűjteményéből vászonra kerülő krónikák az 1988 és 1996 közötti időszakot örökítették meg.

„A kapitalizmus nem feltétlenül mindenható, szükségszerű és magától értetődő”

Ha azt gondolom, most nincs fontosabb, mint nézni, ahogy egy bab csírázik – és ezzel a gondolattal nem maradok egyedül –, akkor az érvényes színház – mondja Varsányi Péter, aki Fodor Orsolyával terepasztalra teszi a kapitalizmust a Capitalism for Children című előadásukban.

Könyvben lapult a tízmilliós Dylan-relikvia

Egy könyvkereskedő óvatlanul átfutott egy mindössze húszoldalas Ginsberg-kötetet.

Rave és rend – Hat fiatal meghal egy klubban, a cégállamra felesküdött tanárnő mellett a dealer a valódi angyal

A tánctér a transzcendencia utolsó maradéka egy kiüresedett világban.

Underground aranykeretben, avagy virgonc határátlépések a bevásárlóutca felett

Egy mozgalom modern művészeti potenciálja, egy kiemelkedő mementó-válogatás, egy frappáns együttműködés: a Deák17 Galériában április 25-ig látogatható a Lowbrow Goes On kiállítás.

A közös zenélés alapjog – Itt a program, amely rengeteg hátrányos helyzetű gyereknek ajánl saját helyet a nagy egészben

A Superar Magyarország szerint az együtt zenélés révén akárki képes saját korlátain átlépve fejlődni. Minden gyermek szupersztár lehet, függetlenül a szociális hátterétől.

A kockázatvállalás kitüntetései – Átadták a 2026-os BAFTA-díjakat

Az este legnagyobb fordulatát Robert Aramayo hozta.

A hun király fénykapuja – Attila és a történelem mint kultúrtermék

Attila alakját évszázadok óta újraírják, hőssé, démonná, nemzeti ősfigurává, politikai jelszóvá formálják. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása nem azt kérdezi, ki volt Attila, hanem azt, hogy a legendája miként jelent meg a különböző korok képzeletében.

Hogyan nem vész el tíz lélek – A holokauszt és a tánc, amelyik többet szabadít fel száz meg száz beszélgetésnél

Fel kellett tennünk magunknak is a kérdést: ha mindez velünk történne meg, képesek lennénk-e másképp cselekedni?

Inflálódó mítoszok, avagy szarkazmus és kerámia szándékos találkozása a boncasztalon

Kungl György tárgyai egyszerre ironikusak és analitikusak, a kulturális ikonok kifáradásának örök emlékművei. James Deantől a hét főbűn szurikátáiig. 

Félbetépett dekolonizáció – Amikor a hollandok megmutatták, milyen az, ha rajtuk múlik minden

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik legkiemelkedőbb idei alkotása a holland Daan Veldhuizen Megszegett ígérete. 

„Kemény és keserű szavak” – Nemes Nagy Ágnes szétszórt szövegei

Kötetbe rendezett hagyaték, visszatartott esszék és alkalmi írások rajzolják újra Nemes Nagy Ágnes prózai pályáját a Két semmi közt című könyv lapjain. A kötetet kedden mutatták be az Írók Boltjában a Jelenkor Kiadó tíz éve futó Nemes Nagy Ágnes-életműsorozatának negyedik darabjaként.

Gyerekkönyvek és láthatatlan problémák

Az elmúlt két évtizedben a gyerekirodalom a magyar könyvpiac egyik legmeghatározóbb területévé vált, mégis gyakran alábecsülik. Kovács Eszterrel, a Pagony főszerkesztőjével beszélgettünk a nehéz témák és a támogatások hiányáról, öncenzúráról és arról, hogy a gyerekek azért mindent látnak. Interjú.

Esszégyárak és erkölcsi vakfoltok: mi van, ha kiderül, hogy a tudás ma már valójában nem is hatalom?

Több tízezer magasan képzett kenyai írja a nyugati hallgatók szakdolgozatait vagy doktori disszertációit. 

Tapasztalat és emlékezet, avagy ilyen az, amikor hirtelen kiderül, hogy a nők gondoskodó munkája a működtető erő

Két dokumentumfilm, két eltérő lépték:  egy kilencvenéves nő önfenntartó mindennapjai és egy országot megbénító női sztrájk. A BIDF-en bemutatásra váró két alkotás azt mutatja meg, mi történik, ha a rendszerint észrevétlen gondoskodó munka láthatóvá válik.

Antivilág a világban: a kávéházból még látszik a másik, szenvedélyes Magyarország

A Pro Cultura Urbis-díjas Wilhelm Droste irodalmár a Három Holló kávéház megálmodója és üzemeltetője, egyben a pesti kávéházi kultúra hagyományainak őre. Beszélgetésünkből fény derül arra, miért jobb a napi húsz kávé tíz helyett, miért kell mindenáron hinni és álmodni, de arra is, miért nem feltétlenül unalmasak a magyarok. Interjú.

Az Eurovízió progresszív arcvesztése

A hetvenedik évfordulóját ünneplő Eurovíziós Dalfesztivál minden eddiginél élesebb politikai és morális viták kereszttüzébe került.

...és akkor William Blake angyalai táncra perdültek

A Szépművészeti Múzeum szombat esti Blake the Silence finisszázs-programja egy igazi, határokat feszegető élményest volt.

Katarzis, nem küldetés – Milyen irányba tart ma a kortárs gyerekirodalom, és hol csúszott el a róla való gondolkodásunk?

Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk értékekről és formaváltozásokról. Szerinte a gyerekirodalomnak nincs feladata azon túl, hogy örömet szerezzen, a politikában pedig az a legrosszabb, hogy öncenzúrát indít el. Interjú.