Évszázadok művelődéstörténeti kincsei az Akadémián

Széchenyi téri székházában két egymásra felelő kiállítással ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia. 

Egy elveszettnek hitt Salvador Dalí-festmény bukkant fel Angliában

A Dalí-mű évtizedekig lappangott.

„Én azt látom, se egyenlőség, se szabadság, se testvériség. A megoldás nem jó megoldás, a demokrácia délibáb”

Az elengedés teremthet értéket – mondja Jancsó Lula, akit első kötete kapcsán a politikai költészetről kérdeztünk.

Kiszáradt víztükörbe nézni – Magyarország különböző térségeibe teleportálja a kortárs művészetet a Trafó PerformanszBusza

A programsorozat úticélja mindig egy-egy művész szülőföldje, elsőként Bitó Katalin táncos pátriájára, a Homokhátságra utaztak a résztvevők. 

A megértés határai

A világ különböző pontjairól érkező alkotásokkal vizsgálja az emberi együttélés határait és lehetőségeit a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén is. 

Tradíciókból merítkezve

A vezénylés technikáját fél óra alatt meg lehet tanulni – a többi halálunkig tart – idézi mesterét Vucskics Ádám, az ifjú dirigens.

Szabadnak, de nem szabadosnak lenni

Klasszikusban nőtt fel, jazztől tanult rugalmasságot, és ma már az ország egyik legjobb fiatal karmestere.

Krasznahorkai László: Az egész életem a helyesbítésekről szól

Boldog, nyugodt és ideges egyszerre, ez az első nap, hogy Nobel-díjasként tudhatja magát – mondta első megszólalásában a magyar író.

„Az apokalipszis mestere” – Az egész világ méltatja Krasznahorkai Lászlót

Az AP News úgy fogalmazott, hogy Krasznahorkai László – a magyar irodalom egyik legnagyobb élő írója, akinek munkái a világ végének lassú, meditatív leírásai – egyszerre kozmikusak és emberiek.

Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat!

A lenyűgöző, látnoki prózájáért részesült az elismerésben, amelyik az apokaliptikus terror közepette világít rá a művészet jelentőségére.

A KULT7 Galériában nyílt meg a SZANITER, Kevés Eszter és Pregun Soma, vagyis a Pompa Copia kiállítása

A perifériára szorultak helyzetével szembesít minket.

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Merj gondolkodni!

Azt tartom kicsit furcsának, hogy valami különös álnaiv csodálkozással viszonyulunk ehhez a probléma­komplexumhoz, mintha két-három éve a ChatGPT-vel jelent volna meg – mondta Bartók Imre író, aki szerint a Kutatók Éjszakáján felvetett kérdés: Delegálható-e a gondolkodás? már a XIX. század óta kísért, és Frankenstein óta együtt jár az etikai paradoxonokkal, gyötrelmekkel és megoldhatatlan dilemmákkal. 

A kegyetlenség arcai: a XXI. századi bújtatott formák nem kevésbé rombolóak, mint a múlt nyílt brutalitása

Az erények is labilisak – valójában csak békeidőben működnek, és gólyalábakon állnak – mondta Váradi Róbert filozófus, az Írók Boltjában bemutatott tanulmánykötet, A kegyetlenség elméletei estjén.

Jókai Mór, a polihisztor

Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat túl azon, hogy az író életművét idézi, új megvilágításba helyezi a tudomány és irodalom találkozásait is – a réteget, amely  műveinek kevésbé ismert, de annál izgalmasabb oldalát alkotja.

Megélni, nem fogyasztani

Perlaki-Borsos Noel és Zsámbéki Tóbiás szerint a kultúra nem elefántcsonttorony, hanem közösségi tér. A Kereszthuzat alapítóival arról beszélgettünk, miként teremtettek saját kulturális platformot.

Flashmobot tartottak, függőleges szimfonikus zenekarral ünnepelt a Zeneakadémia

Vasárnap délután különleges térzenei élmény várta a közönséget a Liszt Ferenc téren: a Zeneakadémia fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő programsorozat részeként ötvenkilenc hallgató állt hangszerrel az intézmény szecessziós főépületének ablakaiban, erkélyén és kapujában. 

„Álságos színjáték” – A Szépművészeti Múzeum felülvizsgáltatná a jogszabályt, amely alapján meg fogják büntetni

A Szépművészeti Múzeum jelezte, hogy tudomásul veszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, amely szerint hat értékhatár feletti műtárgyvásárlás során jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást, ezért bírságot kell fizetnie. 

Nem a masni számít – Kutatás az autenticitás utáni kutatás

Ez az egyik legfontosabb tevékenység, amit ma a művészek csinálnak – fogalmazott  Keszeg Anna csütörtök este a Goethe Intézetben, ahol a KIFUTÓ.SZABADSÁG című tárlat megnyitóján, és a divat, a vágy rendszerei és az énkép feszültségeiről szóló panelbeszélgetésen vettünk részt.

MOME-fotósok a valóság peremén

A „Barátságos és veszélyes” című tárlat első fele öt végzős hallgató munkáin keresztül villantja fel, hogyan látják a fiatal alkotók a fotográfia jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit.

Elefántról álmodók

Szellemvilágok ovisoknak és kisiskolásoknak.

Az önirónia és a hatásvadászat örök bajnoka

 What is entertainment? – erről az alapvető dilemmáról rugaszkodott az egekbe péntek este Robbie Williams, a kilencvenes évek fenegyereke péntek este az MVM Dome-ban.

A SZIN-en újra zúgott a „Mocskos Fidesz!”, a színpadon elpattant egy húr

A nyár utolsó fesztiválján lánglelkű sztároktól és szikrázó színpadoktól olvadtak a szívek – ilyen volt a Szegedi Ifjúsági Napok szombat estéje. Riport.

Fölszabadulás gondolatbátorsággal

A Szigeten a Földalatti Slam Akadémia (FSA) hatnapos programja kivételes nemzetközi slam ünnep volt. Az FSA alapítója, Molnár Péter szerint irodalmi műhely: a szabad megszólalás terepe, ahol mindenki megtalálhatja a hangját.

Taylor Swift mint preraffaelita Ofélia

Az amerikai popsztár tudatosan kapcsolja össze a pop világát a képzőművészet tágabb horizontjával.

Dániában eltörlik a világ legmagasabb könyv-áfáját

A “cél” ugyanis, hogy minél több emberhez eljusson az olvasás öröme.

Családi luxuslimbó az összeomlás árnyékában

Damian Kocur Oscar-nevezett filmje a láthatatlan háború és a nyaralás abszurditását ütközteti.

Hús, szilikon, önarckép

A LOKART csendes, de vonzó esemény, nem a botrányra építünk – mondja Fekete Valéria esztéta, a ZsÖK Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója. Az idei rendezvény „Az én testem, az én váram” mottóval olyan kérdéseket tesz fel, mint hogy hol ér véget az én és hol kezdődik a test.

Pengeéles mondatokkal zuhanás ellen

Fekete Gergő az élet.történet. pályázaton Európa Könyvkiadó különdíjat nyert Ars poetica című írása mentális látlelet, lelki szociográfia, esetleg generációs önarckép. Pengeéles mondataival is azon dolgozik, hogy ő maga ne zuhanjon a mélybe.

Multikulti-újraéledés – Az egész Népszínház utca várja már a fesztivált

Szombaton kezdődik a Kashmir Fesztivál a Népszínház utcában, amelynek egyik legismertebb alakja, az ötletgazda Zahid Mehmood az ide vezető útja mellett mesélt a „nyócker” híres-hírhedt multikulti-ütőeréről és az általa álmodott jövőről is. Szerinte az utcát és környékét még mindig rossz hírű helynek tartják, főleg a 40 év felettiek, de a fiatalok már másként látják.