A városon átguruló mondat – Budapesten végre megtartották az első valódi közösségi Krasznahorkai-ünnepet

Miközben Stockholmban átadták a Nobel-díjat, egy furgon tizenhárom megállóban, több mint háromszáz felolvasóval indult prózai, elképesztő és intenzív körútra Budapesten.

A teherautó a Magvető Kiadónál

Hazafiak, ha összefognak

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára olyan ajándékot ünnepelhetett, amilyet közel egy évszázada nem. 

Három tudós: Freund Tamás, Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla

Fonó egy másik kontinensről

A Susuka pincéjében a vietnámi diaszpóra szinte láthatatlan női sorsai fonódnak össze egy kiállítássá. 

Az aprócska tárlat azokról a nőkről szól, akik sokáig láthatatlanok voltak

Apánk örökké él, bár még meg sem született

Nem egy politikusról, hanem rólunk van szó Bolgár György újságíró új kötetében, az Apá!nk könyvében, amelynek kedd esti bemutatóján a Szakszervezetek Házában a szerző Lakner Zoltán politológussal beszélgetett.

Gondoskodó vezetőnk „szándékosan borít fel szemetesládákat”, hogy később saját maga teremthesse meg a rend látszatát

A víz alatt és a felhők közötti is muzsika szól

Nevetések, röfögések és hápogások, miközben a zenekar színes lovak hátán a csillagok közé repít.

A Muzsikáló Természet Zenekar a képzeletbeli színes lovaink hátán a csillagok közé repített

Budapest formálóit ismerték el a Három Hollóban

A budapesti kulturális ökoszisztéma egyik legfontosabb közalapítványa, a Pro Cultura Urbis (PCU) idén hat olyan alkotóra irányította a reflektorfényt, akik – különböző műfajokban, különböző generációkban – a fővárosi kultúra mélyrétegeit formálják, tartják életben és gondolják újra, vagy éppen ez a tervük.

A díjazottak: Patkós Luca, Wilhelm Droste és Somogyi Hajnalka

Ritmus nélkül nincsen gospel

A Papp László Sportaréna kedd este annak a műfajnak adott otthont, amelyet a „jó hír”, az örömhír zenéjeként szokás definiálni – és amelyet a Harlem Gospel Choir immár közel négy évtizede visz körbe a világon. 

Az előadók megmutatták a gospel lényegi elemeit

„A szabadság nem orgia és nem polgárpukkasztás, hanem nyitottság a világra”

Szombaton az Átrium után új helyet nyitott a Kultúrbrigád. A Vörös Neon kapcsán Zsedényi Balázs mesélt nekünk arról, hogyan születik egy új, kortárs mulató Budapesten. És nem, nem kommunisták.

Szórakozni szabadon nem azt jelenti, hogy „mindent szabad”, hanem azt, hogy levetkőzöd a félelmeidet

„Na idefigyejjé. Irod?”

Csepelyi Adrienn Nagymamám magyaráz című kötete újra életre kelti a tájszólást a hallgatás irodalmával.

Csepelyi Adrienn a kollektív emlékezetet rekonstruálja, egy eltűnő nyelv, egy táj, egy életforma megőrzését

Modern szülői kudarcok – Egy kislány, aki a világvégére készül, egy kisfiú, aki már benne él

Történetükből pedig kiderül, hogy a XXI. század coming-of-age fimjei már korántsem romantikus toposzok.

A Mi lesz veled, Roosi? című alkotás végigvezet a természetes anya–lánya konfliktuson

Poszthumán teremtések

A Trafó hat estén át tartó Mesterséges valóságok című programsorozata azt vizsgálta, miként reagál a kortárs előadó-művészet arra, hogy már nemcsak mi figyeljük a technológiát, hanem az is minket.

Jelenet a Hollow kollektíva Baby című előadásából

Végletes világok

A Verzió Filmfesztivál két filmje nem pusztán a valóságot rögzíti, hanem inkább arra fókuszál, ahogy benne az emberek próbálnak embernek maradni.

Liat szülei próbálják elérni, hogy az amerikai politika segítsen hazahozni a lányukat

Amikor az ékszer közvetít a test és a világ között

A Deák17 Galéria kiállítása első pillantásra semmiben sem különbözött egy átlagos tárlattól. A különbség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a látogatónak egy rövid köszöntő után bekötötték a szemét. 

A kiállításon nem nézni kellett, hanem tapintani

Évszázadok művelődéstörténeti kincsei a Magyar Tudományos Akadémián

Széchenyi téri székházában két egymásra felelő kiállítással ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia. 

A gyűjtemények a tudomány autonómiájának védelmében is szólnak

Egy elveszettnek hitt Salvador Dalí-festmény bukkant fel Angliában

A Dalí-mű évtizedekig lappangott.

Salvador Dalí 1966-ban

„Én azt látom, se egyenlőség, se szabadság, se testvériség. A megoldás nem jó megoldás, a demokrácia délibáb”

Az elengedés teremthet értéket – mondja Jancsó Lula, akit első kötete kapcsán a politikai költészetről kérdeztünk.

Jancsó Lula

Kiszáradt víztükörbe nézni – Magyarország különböző térségeibe teleportálja a kortárs művészetet a Trafó PerformanszBusza

A programsorozat úticélja mindig egy-egy művész szülőföldje, elsőként Bitó Katalin táncos pátriájára, a Homokhátságra utaztak a résztvevők. 

Bitó Katalin a záportározóban egy vízi madár méltóságával mélyítette el bennünk a sötét tájsebet

A megértés határai

A világ különböző pontjairól érkező alkotásokkal vizsgálja az emberi együttélés határait és lehetőségeit a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén is. 

A Szanatórium egy svájci intézet lakóin mutatja be a háború borzalmát

Tradíciókból merítkezve

A vezénylés technikáját fél óra alatt meg lehet tanulni – a többi halálunkig tart – idézi mesterét Vucskics Ádám, az ifjú dirigens.

A fiatal dirigens, aki egy itthoni, állandó zenekari munkáról álmodik

Szabadnak, de nem szabadosnak lenni

Klasszikusban nőtt fel, jazztől tanult rugalmasságot, és ma már az ország egyik legjobb fiatal karmestere.

„A tanulmányaim során rájöttem, hogy a másokkal való zenélés jelenti a legnagyobb örömöt és kiteljesedést”

Krasznahorkai László: Az egész életem a helyesbítésekről szól

Boldog, nyugodt és ideges egyszerre, ez az első nap, hogy Nobel-díjasként tudhatja magát – mondta első megszólalásában a magyar író.

„Az apokalipszis mestere” – Az egész világ méltatja Krasznahorkai Lászlót

Az AP News úgy fogalmazott, hogy Krasznahorkai László – a magyar irodalom egyik legnagyobb élő írója, akinek munkái a világ végének lassú, meditatív leírásai – egyszerre kozmikusak és emberiek.

Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat!

A lenyűgöző, látnoki prózájáért részesült az elismerésben, amelyik az apokaliptikus terror közepette világít rá a művészet jelentőségére.

A KULT7 Galériában nyílt meg a SZANITER, Kevés Eszter és Pregun Soma, vagyis a Pompa Copia kiállítása

A perifériára szorultak helyzetével szembesít minket.

A tárlat közös gondolkodásra hív tabunak számító témákról

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A háború okozta sokk hatására kezd megszűnni az ukrán népre jellemző sokszínűség – hangsúlyozta Fedinec Csilla Ukrajna nemzeti identitásáról

Merj gondolkodni!

Azt tartom kicsit furcsának, hogy valami különös álnaiv csodálkozással viszonyulunk ehhez a probléma­komplexumhoz, mintha két-három éve a ChatGPT-vel jelent volna meg – mondta Bartók Imre író, aki szerint a Kutatók Éjszakáján felvetett kérdés: Delegálható-e a gondolkodás? már a XIX. század óta kísért, és Frankenstein óta együtt jár az etikai paradoxonokkal, gyötrelmekkel és megoldhatatlan dilemmákkal. 

A kérdés – delegálható-e a gondolkodás? – már a XIX. század óta kísért

A kegyetlenség arcai: a XXI. századi bújtatott formák nem kevésbé rombolóak, mint a múlt nyílt brutalitása

Az erények is labilisak – valójában csak békeidőben működnek, és gólyalábakon állnak – mondta Váradi Róbert filozófus, az Írók Boltjában bemutatott tanulmánykötet, A kegyetlenség elméletei estjén.

Jókai Mór, a polihisztor

Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat túl azon, hogy az író életművét idézi, új megvilágításba helyezi a tudomány és irodalom találkozásait is – a réteget, amely  műveinek kevésbé ismert, de annál izgalmasabb oldalát alkotja.

A vitrinekben az író számos különleges tárgya mutatja az életmű kevésbé ismert, de annál izgalmasabb oldalát is

Megélni, nem fogyasztani

Perlaki-Borsos Noel és Zsámbéki Tóbiás szerint a kultúra nem elefántcsonttorony, hanem közösségi tér. A Kereszthuzat alapítóival arról beszélgettünk, miként teremtettek saját kulturális platformot.

 A közösség a legfontosabb. Inspiráló, hogy hierarchia nélkül dolgoznak

Flashmobot tartottak, függőleges szimfonikus zenekarral ünnepelt a Zeneakadémia

Vasárnap délután különleges térzenei élmény várta a közönséget a Liszt Ferenc téren: a Zeneakadémia fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő programsorozat részeként ötvenkilenc hallgató állt hangszerrel az intézmény szecessziós főépületének ablakaiban, erkélyén és kapujában. 

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang