Liszka József: Töredékek a hazudásról

Az ember, aki még soha nem hazudott. Tudjuk, ki ő, nem is kell néven nevezni, hiszen személye mára par excellence a hazugság megszemélyesítőjévé vált.

Liszka József: Töredékek a csodavárásról

Az alábbi feljegyzéscsokrot eredetileg a bocsánatkérés alá próbáltam egybefogni, de ez valahogy állandóan szétbomlott, így aztán úgy gondoltam, hogy pontosabb lennék, ha valamiféle felülemelkedésről szólnék, ami csak érintőlegesen kapcsolódik a bocsánatkéréshez, de talán mégis. Adventi napokban próbálom írni ezeket a sorokat, s noha tudom, vízkereszt táján jelennek meg, mégsem tudok ettől a csodaváró hangulattól szabadulni.

Sajtótájékoztatóra várva – Ritkaságszámba megy a nyilvános politikusi bocsánatkérés

Liszka József: Töredékek szalonképtelenségeinkről

Ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez?

Liszka József: Töredékek a Dunáról

Ez nyilván szakmai ártalom, de a Duna elsősorban nem mint természeti jelenség fog meg. Sokkal inkább mint szimbólum.

Liszka József: Töredékek a keveredésről

Még hogy a magyar az nem keveredős fajta…

Liszka József: Töredékek a szégyenről

A magyarok 1998-ban is tudták, hol a helyük: a szlovák demokratikus erők velük együtt (!) döntötték meg Vladimír Mečiar sötét hatalmát. A magyarok Andrej Kiska, majd öt esztendeje Zuzana Čaputová megválasztásából is kivették a részüket. Most a szlovák ellenzéki sajtóban azonnal megjelentek a magyar kisebbség totális csődje („Maďarská menšina totálne zlyhala”) típusú elemzések.

Liszka József: Töredékek az identitásról

2004-ben tudatában voltam annak, hogy az ominózus népszavazás kérdésfelvetése mily galádul álságos, milyen ördögi észjárással kifundált csapda, és csak azért adtam hálát a Teremtőnek, hogy nekem a kérdésben nem kell állást foglalnom.

Liszka József: Ideg(en)ek

Feleségem sikoltásszerű hangjára ébredek, hogy keljek azonnal, mert valaki be akar hozzánk erőszakkal jönni. Abban a pillanatban már hallom a szörnyű, durva dörömbölést a bejárati ajtón és valami artikulálatlan üvöltést.

Töredékek a szigetről

Ami, mármint a sziget, ahogy Babitstól tudjuk, nem elég magas. Sőt, az utóbbi időben, mintha a hullámok már át-átcsapnának a védőgátakon, szóval magasítani kell (kellene!), újabb hullámtörőkkel feltölteni. Miközben a meleg vízben gondtalanul lubickoló békaként mintha nem vennénk tudomást az egyre forrósodó vízről, a több oldalról is fenyegető gátszakadásról…

Liszka József: Töredékek nemzeti szentjeinkről

Liszka József: Töredékek az ellenállásról

Díjakkal sok mindent lehet tenni. Normális esetben az azt megilletőnek lehet odaítélni, s ennek folyományként köszönettel elfogadni.

Szlovák-e a szlovák miniszterelnök, s ha nem, akkor miért igen?

Töredékek a befogadásról.

Töredékek a szabálykerülésről – Nem elég elítélni másokét, ellen kell állni a magunk mindennapi kis korrupciócskáinak is

Nekem senki ne mondja, hogy a kettőt, a néhány eurós pitiáner ügyeskedést meg a milliós csalásokat nem lehet összehasonlítani. De igen. Egyikből jön a másik. A bűzlő halfejnek van teste is, amely szintén bűzlik.

Liszka József: Töredékek a felvidékről, igen, így, kis betűvel

Mert a gyökereknél szeretném kezdeni, egy közszónál, ami egy sík terület melletti kimagasló, dombos, hegyes vidéket jelöl. Ebből aztán idővel tulajdonnevek is lettek, mint például a Felvidék. De melyik is?

Töredékek a „nemzeti minimumról” – Itt egyszerű sakkfigurának nézik a határon túli magyarokat, akiket ide-oda lehet tologatni

Amikor én jártam egyetemre Budapesten – régen volt, az 1970-es évek második felében –, nem tapasztaltam ezt meg, de a rendszerváltás után mindhárom fiam tanult hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon (Budapest, Székesfehérvár és Győr), s mindhárom arról számolt be, a magyarországiak nem fogadták be a határon túli magyarokat, őket folyamatosan letótozták, ami abban az esetben is minimálisan barátságtalan gesztus lett volna, ha történetesen valóban szlovákok lennének. Csakhogy ők magyarok. Szlovákiai magyarok.