Kiss Ambrus: Jövőre 63 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetne Budapest az Orbán-kormány által előírtnál

Mire számít ma este, megszavazzák a képviselők az Orbán-kormány által kért fizetésképtelenségről szóló határozatot?

A fizetésképtelenség kifejezés önkormányzatok esetében nem értelmezhető, de ha azt akarja a kormány, hogy újra rögzítsük azt a tényt, amit korábban már az Állami Számvevőszék, a Fővárosi Törvényszék, sőt a városvezetés is leírt, akkor ennek nincs akadálya. Szeptemberben egyszer már elfogadta ugyanezt a közgyűlés.

Nem adhat ez alapot arra, hogy a kabinet feloszlassa a Fővárosi Közgyűlést?

Az államháztartási törvény erre nem ad lehetőséget. Ez tisztán politikai játszma. Most is van olyan település, ahová már költségvetési biztost rendeltek ki, de a testület a régi.

Múlt héten benyújtották a 2026-os költségvetési tervet. Hogyan lehet úgy tervezni, hogy még az idei év végét sem látják?

Valóban szürreális kissé, de a frakciók azt kérték, hogy a tervezetet tárgyalása előtt 21 nappal kapják meg, márpedig az idén várhatóan december 17-én lesz az utolsó közgyűlés. Bár akkor van értelme erről tárgyalni és dönteni, ha az idei évet le tudjuk zárni. Ehhez meg kell tudnunk állapodni a kormánnyal, ami ma még nem egyértelmű. A jövő évi költségvetésnek az „Új esély” címet adtuk, így nem folytatódhat tovább.

Idén meglehetősen unortodox módon az Orbán-kormány által előirányzottnál 50 milliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulás befizetésével számoltak, azután jött a Kúria és beíratta a költségvetésbe. Jövőre 100 milliárd forint feletti befizetést várnak ezen a címen a fővárástól. Mi a megoldás?

2026-ban 97 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást szednének be fővárostól szolidaritási hozzájárulásként, illetve ezenfelül 5,3 milliárdot kérnek a Versenyképes járások program területfejlesztési alapjába. Tehát 100 milliárd fölötti befizetést várnak a fővárostól, miközben működés kiadásokra mindösszesen 40 milliárd forint állami normatívát kapna az önkormányzat. Tehát 63 milliárddal fizetnénk többet az államnak, mint amennyit kapunk. Ha a kormány az idén elfogadja a mi narratívánkat, miszerint nem lehetünk nettó befizetők, akkor ez a jövő évre is hatással lesz. Ha nem fogadja el, akkor folytatjuk a harcunkat a bíróságon. A 2026-os költségvetésben ennek alapján két provizórikus elemet alkalmaztunk. Egyrészt azt, hogy jövőre sem leszünk nettó befizetői az államnak, ebből következően 63 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulás befizetésével számoltunk, amit persze kiválthat az állami normatíva hasonló nagyságrendű emelése. Másrészt a Kúria döntése nyomán a bevételi oldalon szerepeltetjük a 2023-ban jogtalanul elvont 28 milliárdot és kamatait, ami jócskán 30 milliárd fölötti összeg. Ez együtt 100 milliárd bevétel, enélkül nem lehet jövő évi költségvetést tervezni.

A Kúria az idén is átíratta a költségvetést...

A Kúria indoklását figyelembe véve a bevételi oldalon és a kiadási oldalon is szerepeltetjük az összegeket – a szolát és a peres tételeket -, egy tervszám korántsem biztos, hogy valóságos kiadássá vagy bevétellé válik. Az idei évre is igaz, hiszen az idén bizonyosan kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetünk be, mint amennyi az eredeti kormányzati előirányzatban szerepelt, hiszen a nyári hónapokra azonnali jogvédelmet kaptunk és nem is fizettünk. A Kúria által júniusban ajánlott eszközt alkalmazzuk. A jövő évi költségvetési kiadási főösszeg 532,5 milliárd forint, ami tartalmazza ezt a több mint 100 milliárdot.

Már idén is teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetés készült, hol lehetett még húzni a nadrágszíjon?

Kevés helyen, de nem is engedtünk rajta. A közlekedési cégek esetében ismét számoltunk a 65 milliárd forint értékű kötelezettségvállalás értékesítésével. De az éven átnyúló kifizetések összege nem emelkedik. Nem engedjük tovább nőni a hólabdát, de amíg ilyen présben van a főváros, addig eltüntetni sem tudjuk. Idén nem vettünk fel új fejlesztési hiteleket. A kamatterhek így is meghaladják a 11 milliárd forintot. Nem számolunk a közszolgáltatások növelésével és a dolgozói létszámbővítésével. Az érvényes bérmegállapodásban foglaltakat szeretnénk betartani, de egyelőre a bértárgyalásokat sem tudtuk megkezdeni, hiszen most abban sem lehetünk bizonyosak, hogy januárban bért tudunk fizetni. A béremelés korábban rögzített 5 százalékos reálértékű emelése önmagában 16-17 milliárd forint kiadásnövekedést jelent.

Nem csalódott a szakszervezetekben? Mindig kiálltak a munkavállalókért, de most, mikor szükség lenne rá, mintha nem sorakoztak volna fel tömött sorokban a városvezetés mögött…

Nem, hiszen a szakszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy politikailag minősítsék a szereplőket, vizsgálják a felelősségét kérdését. Hozzáteszem a Gulyás Gergelynek küldött levelükben kimondják, hogy a Kúria egyértelműen állást foglalt az ügyben. Helyes szakszervezeti felfogás, hogy asztalhoz ültetnék a szereplőket, jelenleg pedig dolgozói fórumokat szerveznek, ahol a munkavállalókat tájékoztatják a kialakult helyzetről.

Továbbra is optimista? Bízik abban, hogy lesz kiút?

Nem tehetek másként. Ez közös érdek. Nem az a lényeg már, hogy kinek van igaza, csak az, hogy oldódjon meg ez az eszement finanszírozási helyzet. Nem a mi kezünkben van már a sorsunk.

Gulyás Gergely szerint a fővárosnak tartozásai vannak a kormány felé. Mire gondolhatott?

Talán az azonnali jogvédelem miatt ki nem fizetett szolidaritási hozzájárulásra. De valójában nem a főváros tartozik a kormánynak, hanem a kormány tartozik sok milliárddal a fővárosnak. A trolipénzzel például 2022 óta tartoznak.

A Fidesz visszatérően arra hivatkozik, hogy a főváros iparűzési adóbevétele évről-évre ütemesen növekszik, így lenne pénz a kiadások fedezetére…

Elég is lehetne, ha nem vonnák el, de ez történik. A növekményt a korábban említett versenyképes járások programmal fölözik le, míg az alap adóbevételünket a szolidaritási hozzájárulással dézsmálják. Ez persze igaz a többi önkormányzatra is, így a politikai haszna is megkérdőjeleződik.

Az idei évre jelentősen visszaestek – 84 milliárdról 65 milliárdra - a működési bevételek, ami a térítési díjakból, szolgáltatások és ingatlanok értékesítéséből, parkolási díjakból és osztalékokból adódik össze. Mire számítanak jövőre?

A fővárosnak három ágon van bevétele: az előbb említett 40 milliárd forintra rúgó az állami normatíva, a közhatalmi bevételek a 322,5 milliárdja, amelynek túlnyomó része az iparűzési adó. Az idei terv 306,9 milliárd forint volt. A harmadik ág az egyéb működési bevételek, amelynek a jövő évi tervszáma 88,7 milliárd, de ebben benne van a 2023-as szolidaritási hozzájárulás 28 milliárdja és a kamatai. Az ellátási díjakból befolyó 7 milliárd jövőre 7,5 milliárdra nő, a szolgáltatásokból származó bevétel 21,2 milliárdról 25,2 milliárdra, az osztalék bevétel lényegében helyben jár, 6,5 milliárd forintos bevételt várunk.

Terveznek-e parkolási, intézményi térítési díj -, vagy jegyáremelést 2026-ban?

Nincsenek ilyen tervek. A közösségi közlekedés bérletárai a MÁV-tarifákhoz igazodnak, a jegyárakat pedig már emeltük idén. Az idősotthonok térítési díjai a nyugdíjemeléshez mérten automatikusan emelkednek, a gyermekétkeztetés árait viszont nem akarjuk emelni, mert sokaknak jelen áron is gondot jelent a kifizetése, bár az állami normatíva a költségeknek alig egyharmadát fedezi.

Idén jószerivel egyetlen fillér se jutott újonnan indítandó fejlesztésre, változhat ez jövőre?

A felhalmozási oldalon, a fejlesztésekre fordítható keret mindösszesen 25,6 milliárd forint. Ez rettenetesen kevés. Egy ilyen nagyságú városnak 120-150 milliárdot kellene felújításokra, beruházásokra költeni. Ráadásul a jövő évi keret nagy része determinált, már elindult, vagy közbeszerzési szerződéssel lefedett projektek fedezeteként szolgál. Ide sorolhatóak az útfelújítások, vagy éppen a Flórián téri felüljáró felújításának befejezése. Új projektet jövőre sem tudunk indítani. Egyelőre nincs benne a költségvetésben, de múlt heti közgyűlési döntés értelmében meg kell találnunk a forrást a Petőfi híd rekonstrukciójának tervezési tenderére. A felújítás költségigénye 2028-29-ben jelentkezik. A tervezések és közbeszerzések terén mindenképpen lépnünk kell, mert az elmúlt évek pénzügyi satujában teljesen leálltak ezek a folyamatok, így most akkor se kezdhetnénk új beruházást, ha pénzeső hullna ránk. Nem elég működtetni a várost, meg is kell újítani.

A legnagyobb kiadási tételt évről-évre a BKK, illetve a BKV jelenti. 2024-ben 165,3 milliárdot, 2025-ben 168,8 milliárd forint jutott a közösségi közlekedésre, ami csak nagyon erős kompromisszumokkal volt elég. Mennyire számíthatnak jövőre?

A jövő év sem lesz könnyebb,192 milliárdot kap a két cég, de ebből 65 milliárdot az idei évi banki finanszírozás visszafizetése tesz ki. A valóságban csupán 7 százalékos emelkedés van a béremelés hatása nélkül. A BKV ezenkívül közgyűlési mandátummal tárgyal egy EIB hitelről, amelyből járműveket vásárolna, ha megkapja hozzá a kormány hozzájárulását.

A főváros legnagyobb projektje Rákosrendező. Mekkora forrás jut rá jövőre és ez mire lehet elég?

A mestertervekre vonatkozó pályázat márciusban zárul le. A folytatásról, az ütemezésről szóló döntések azt követően születhetnek meg. 2026-ban nagy építkezések még aligha indulnak el. A főváros nem építőipari cég, így nem mi fogunk építeni, lehetőséget teremtünk erre a beruházóknak.

Rákosrendező 50,9 milliárd forintos vételárának második részletével, 17,8 milliárd forint kifizetésével számoltak jövőre?

Még a terület birtokba adása sem történt meg. Alig egyharmadát tudtuk eddig átvenni. Nem olyan egyszerű 85 hektár szerződésnek megfelelő kiürítése. Ha ez is meglesz, akkor még mindig hátra van a kiszabályozás, a telekegyesítés, a jogszabályi csomagban való megállapodás, amit egyelőre eltolt magától a kormány. Várhatóan a választás után akarnak erről dönteni. Ha lesz fizetési igény, akkor majd szembenézünk ezzel, de ez még nagyon messze van.

A képviselők egymásra licitálva nyújtják be az újabb és újabb előterjesztést, amelyek szinte mindegyike további kiadásokat generál. Honnan lesz mindenre pénz?

Ezeket költségvetési módosítókkal lehet kezelni, amihez jelezni kell, hogy minek a terhére valósítanák meg a projektet. Nyitottak vagyunk a jövő évi költségvetés felhalmozási oldalának átrendezésére is. Ilyen alku már volt és vélhetőleg lesz is a 2026-ös költségvetés elfogadásáig.

Ha nem lesz forrás a frakciókérelmek teljesítésére, akkor mennyi az esély a költségvetés elfogadására?

Egészen márciusig lehet rajta vitatkozni. Az már más kérdés, hogy a dolgozók által várt béremeléshez például mielőbbi döntés szükségeltetik, hiszen a februári bérbérkifizetések már reálisan tartalmazhatnák az emelést, amelyhez nem elegendő egy január végi költségvetési döntés.

Egyeztettek a benyújtott költségvetésről a frakciókkal?

A frakciók kérésére hetente tartottunk konzultációt, részletesen ismertetve a tételeket.

Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter megüzente, hogy a szolidaritási hozzájárulásról legfeljebb jövőre nyitnak vitát. Mi az a minimum, amit a főváros el szeretne érni?

Nagyon egyszerű: ne legyünk nettó befizetők, ne vonjanak el a többet, mint amit megkapunk. Hogy ehhez az állami normatívát emelik, vagy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentik, részletkérdés. De mondhatják azt is, hogy felejtsük el egymást: a főváros egyáltalán nem kap a működéséhez állami támogatást, cserébe a teljes iparűzési adó itt marad.

Mennyi jöhet vissza jövőre a többi szolidaritási perből?

A 2023-ról szóló kúriai döntés nyomán újranyitották a 2024-es eljárást, a kúriai ítélet alapján simára kövezett úton haladhat. A per vége 80 milliárd fölötti fővárosi bevétel lehet.