Megsemmisítette a fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetési rendeletének szolidaritási hozzájárulás címén betervezett 38 milliárd forintos előirányzatát, valamint a költségvetés főösszegét a Kúria Önkormányzati Tanácsa szerdán.
Mint arról többször írtunk, a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben meglehetősen unortodox költségvetést fogadott el az idei évre: a Nemzetgazdasági Minisztérium által – rendeletben csak februárban közölt – 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulásnál 51 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kiadási oldalon, mondván a teljes összeg befizetése veszélybe sodorná a közszolgáltatások teljesítését. Sőt Budapest a központi költségvetési nettó befizetőjévé válna, lévén szolidaritási hozzájárulás címén több pénzt vonna el a kormány a fővárostól, mint amennyit támogatásként kap.
Van egy igazán aljas trükk is, jövőre már csaknem 100 milliárd forintot venne el Budapesttől az Orbán-kormánySára Botond Budapest főispánja rögtön jelezte, hogy bírósághoz fordul az ügyben, ha a kormányhivatal által küldött törvényességi felhívásra nem módosítják a fővárosi költségvetést. A Fővárosi Közgyűlés nem tett eleget a felszólításnak, így a Fővárosi Kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsától kérte a költségvetési rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését. Azzal érveltek, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegét egy magasabb szintű jogszabály, az NGM rendelete írja elő, attól nem térhet el az önkormányzat.
Egészen a Kúriáig megy a budapesti főispán, amiért Budapest nem fizet szolidaritási adótKiss Ambrus: Budapest jövőre ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizet az Orbán-kormány által vártnálA Kúria megalapozottnak találta ezt. Ezzel együtt hangsúlyozta a helyi pénzügyi autonómia fontosságát, de kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésében az államháztartási rendszer részeként nem szerepeltethetnek más összeget, mint ami az NGM rendeletében szerepel. A hozzájárulás pontos összegét egyébként decemberben még nem tudhatta pontosan a főváros, hiszen az erről szóló miniszteri rendelet csak februárban jelent meg. Ettől az időponttól kezdve azonban a fővárosi költségvetés alultervezetté vált, amit korrigálni kell. A költségvetés kiadási és bevételi főösszege – 434.7 milliárd forint - értelemszerűen szintén korrekcióra szorul emiatt.
A fővárosi költségvetés ezen két sora július elsejével semmissé válik, így a költségvetési rendeletet június végéig módosítani kell. A főváros egyébként maga is tervezte a rendelet felülvizsgálatát júniusban. Az erről szóló előterjesztést is akkor tárgyalja majd a Fővárosi Közgyűlés.
Szó nincs arról, hogy a Kúria megsemmisítette volna a főváros költségvetését. Mindössze annyit írt elő, hogy a szolidaritási hozzájárulási minisztérium által meghatározott összegét szerepeltessük a kiadási oldalon, míg a főváros által emiatt indított perekben szereplő követelési összeget a bevételi oldalon tüntessük fel
– válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki lapunk kérdésére azt is tisztázta, hogy a Kúria döntése nem jelenti azt, hogy a fővárosnak ki is kell fizetnie ezt a 89 milliárd forintot. Sőt a főigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület külön kitért arra, hogy ezek csupán tervszámok, amelyek szerepeltetése nem keletkeztet konkrét fizetési kötelezettséget az önkormányzat számára. Várható kiadásként szerepel a költségvetésben, ami módosulhat, ahogy bármely más kiadási és bevételi előirányzat esetében is. A Kúria elutasítva a kormányhivatal felvetését, nem kívánt feltételezésekbe bocsátkozni arról, hogy ez működési hiányos állapot idézhet elő.
Több mint üres a kassza, húsvétra mínusz 31 milliárd forint volt Budapest számlájánEgyre nyíltabb bedöntési kísérletek
Az Orbán-kormány egyre nyíltabban törekszik a főváros önkormányzat bedöntésére. Több oka is van rá. Egyrészt a a főváros által be nem tervezett 50 milliárd nagyon hiányozna az állami kasszából, amely a kockázatok kezelésére mindössze 100 milliárd forintot tervezett be, a tervezett hiány pedig 4000 milliárd feletti. Látható, minden fillér számít. Másrészt az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat megtörése egyre jobban vágyott kormányzati cél annak ellenére, hogy Budapest csődje, a közszolgáltatások minőségének romlása negatívan hatna a város és azon keresztül az ország gazdasági teljesítményére.
Nagy sarc keveseknek: az Orbán-kormány által kivetett szolidaritási adó csaknem felét Budapest és a kerületei fizetik beAz Orbán-kormány nagyon találékony, ha sarckivetésről van szó. Új elem Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által korábban bejelentett Versenyképes Járások Program finanszírozására elrendelt befizetés, azt iparűzési adó növekmény elvonása, ami a főváros esetében 3,69 milliárdos extra sarcot jelent.
Navracsics Tibor tárcája megköszönte az önkormányzatoknak, hogy durván megsarcolhatja őketHolott Budapest kasszája már így is üresen kong. A főváros folyószámlája már 44 milliárd forintos mínuszban van, ami az előzetes számítások szerint szeptemberig 60 milliárdra kúszik fel, amit az év végén fizetnének vissza. Ebbe a keretbe azonban nem fér bele a teljes 89 milliárdos szolidaritási plusz a 3,69 milliárd befizetése. Ezért nem tervezte be a városvezetés eredetileg. Csakhogy a Magyar Államkincstár (MÁK) a 89 milliárdnak megfelelően vonja le a főváros számlájáról a részleteket. Május végére elérik a főváros által egész évre betervezett 39 milliárdot. S hiába módosítják a költségvetési rendeletet, attól nem lesz több pénz.
Kiss Ambrus korábban elismerte a Népszavának: ha nem tudják megakadályozni a május végi inkasszót, akkor az alapvetően érinti fogja bizonyos fővárosi közszolgáltatások működését. „A víz folyni fog a csapból, a fürdők is nyitva lesznek, lévén ezek a cégek saját bevételből működnek, a közlekedési társaságok, illetve a Budapesti Közművek alá tartozó divíziók működése azonban kérdésessé válik” – magyarázta a főigazgató.
