Jövőre alig több mint 4 százalékkal adna többet az önkormányzatok működésére az Orbán-kormány a 2026-os központi költségvetési tervezete szerint, miközben szolidaritási hozzájárulás címén 28 százalékkal többet vonna el tőlük.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre 1408 milliárdot költene az önkormányzatok által biztosított szolgáltatásokra a kabinet, az idén 1350 milliárdot irányoztak elő erre a célra. De mielőtt bárki azt gondolná, hogy a Fidesz felismerte a települések által a lakosság számára helyben nyújtott szolgáltatások – gyermekétkeztetés, közvilágítás, közlekedés, útkarbantartás, közművek, bölcsődék, óvodák fenntartása, szociális segítségnyújtás és még sok egyéb – fontosságát, érdemes azt is figyelembe venni, hogy szolidaritási hozzájárulás címén egyre többet von el. 2020-ban még 58 milliárd forint volt az önkormányzatok által befizetendő összeg, az idén 360 milliárd, jövőre már 395,8 milliárd lenne az elvonás.
Egész pontosan a tehetősebbnek minősített települések nem befizetik ezt a pénzt, hanem egyszerűen levonják azt a működésre adott normatívából, vagy ha abból már nem lehet levonni, mert nem kap annyi támogatást az önkormányzat, akkor inkasszózzák a számláján megjelenő egyéb bevételekből és ha már az sincs, akkor a működésre felvett hitelből. A fővárossal éppen ez történik.
A szolidaritási teher nem egyformán nehezedik az önkormányzatokra. A települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki a szolidaritási sarc több mint 60 százalékát. Budapestnek – a fővárosnak és a kerületeknek együtt – az idén összesen 162,4 milliárdot kellene befizetni az államkasszába. A legtöbbet, 89 milliárd forintot a fővárosnak, az elvonás jövőre – az eddigi arányokat figyelembe véve – 97,5 milliárd forintra nőhet.
Nagy sarc keveseknek: az Orbán-kormány által kivetett szolidaritási adó csaknem felét Budapest és a kerületei fizetik beVár az ítélettel a Fővárosi Törvényszék a 2024-ben befizetett szolidaritási adó ügyébenCsakhogy Budapest kasszája üresen kong. Az idén a városvezetés csak úgy tudott nullszaldós költségvetést összerakni – önkormányzat nem tervezhet bevételeket meghaladó kiadást –, hogy a 89 milliárd helyett 39 milliárd befizetésével – vagyis 50 milliárddal kevesebbel – számoltak. Csakhogy a Magyar Államkincstár (MÁK) a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében közölt 89 milliárdnak megfelelően vonja le a főváros számlájáról a részleteket. Május végére elérik a főváros által egész évre betervezett 39 milliárdot. Utána nincs tovább.
Ha a kormány érvényesíteni tudja ezt a kizsákmányoló attitűdjét és nem tudjuk megakadályozni a május végi inkasszót, akkor
a főváros bizonyos közszolgáltató cégeinek, amelyek javarészt önkormányzati támogatásból működnek, így például a közlekedési társaságoknak nem tudunk az éves költségvetésben most meglévő pénzeket utalni. Ilyen helyzetet még soha egyelten városvezetésnek sem kellett modelleznie, így menetrend sincs erre
– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki ezzel együtt elismeri, hogy az állami inkasszó, illetve a hitelkeret kimerülése alapvetően érinti fogja bizonyos fővárosi közszolgáltatások működését. – A víz folyni fog a csapból, a fürdők is nyitva lesznek, lévén ezek a cégek saját bevételből működnek, a közlekedési társaságok, illetve a Budapesti Közművek alá tartozó divíziók működése azonban kérdésessé válik – magyarázza a főigazgató.
Jövő héten kell kifizetni a szolidaritási hozzájárulás első 25 milliárdos részletét, de a főváros számláján jelenleg alig 5 milliárd vanA főváros folyószámlája jelenleg 44 milliárd forintos mínuszban van. Ez önmagában nem meglepő, Budapest az év nagy részében évek óta folyószámlahitelből működik. Csakhogy a mínusz egyre több. Idén szeptemberig várhatóan 60 milliárdra kúszik fel, amit az év végén fizetnének vissza. Ebbe a keretbe azonban nem fér bele a teljes 89 milliárdos szolidaritási elvonás. Arról a 3,69 milliárdos extra sarcról nem is beszélve, amit a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által korábban bejelentett Versenyképes Járások Program finanszírozására szednek be a kormány által tehetősebbnek tartott városoktól, kerületektől.
Az igazán aljas trükk ebben az, hogy
az Orbán-kormány májusban úgy vonja el a helyi iparűzési adóbevétel vélt idei többletét az önkormányzatoktól, hogy még nem is tudni, a cégek valóban több adót fizetnek-e be, mint tavaly.
A vállalkozások adóbevallási határideje ugyanis május vége. A kormány ezért az első három hónap adóbefizetéseiből próbálja kikövetkeztetni a teljes évet, miközben az adóbefizetés nem időarányos, az év elején több folyik be, mint ősszel. Novemberben vetik össze a tényleges bevétellel. S itt a második aljas húzás, mert ha kiderül, hogy mégsem volt többlet, akkor a túlfizetést nem azonnal fizetik vissza, hanem csak következő évben. Addig az állam használja a települések pénzét. A főváros azonnali jogvédelmet kér a szolidaritási hozzájárulás, illetve az új sarc, a Navracsics-féle járás-program miatti elvonás megakadályozására – teszi hozzá a főváros pénzügyeiért felelős szakember.
Leszoktam a távlatok fürkészéséről, most is csak május végéig nézek – hárítja a jövő évre a fővárosra jutó csaknem 100 milliárdos szolidaritási hozzájárulás megfizethetőségét firtató kérdésünket Kiss Ambrus. Szerinte a költségvetési tervben szereplő szám nem több hasra ütésnél, hiszen a hozzájárulás összegének meghatározásához használt képlet több eleme is kérdéses még. Ezzel együtt ezt az összeget a „fikciók szuperlatívuszának” nevezi, hiszen már az idei adó is kigazdálkodhatatlan. – S ezzel Budapest nincs egyedül – teszi hozzá a főigazgató –, a fővárosi kerületek kétharmada az idén már megtakarításaiból kénytelen betömködni azokat a költségvetési lyukakat, amelyeket a kiadásokat nem fedező állami normatíva, illetve a szolidaritási hozzájárulás ütött az önkormányzati kasszán. A saját források azonban előbb-utóbb kiapadnak.
Több mint üres a kassza, húsvétra mínusz 31 milliárd forint volt Budapest számlájánKiss Ambrus: Budapest jövőre ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizet az Orbán-kormány által vártnálJogerősen Budapest nyerte a pert az Orbán-kormány szolidaritási adója ügyébenEgyre kevesebb pénz ad az állam
Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente. A települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. 2020-ban 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak önkormányzatok, idén 1350 milliárd forintra számíthatnak. Csakhogy a szolidaritási hozzájárulás levonása után megmaradó nettó támogatási összeg alig több, mint 20 százalékkal nőtt 2020 óta, miközben az infláció 48 százalék volt. 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint már csupán nettó 686 milliárdot adna kormány a települések kötelező feladataira. A hiányzó részt a többi településnek kellene összedobni szolidaritási adó címén.
