Az Orbán-kormány arra kényszerítené Budapestet, amire nem lehet, szóval a MÁK elvett még 6,2 milliárd forintot a fővárostól a biztonság kedvéért

A kormány kérésének engedve jövő hétfőre rendkívüli ülést hívott össze Karácsony Gergely. Mint mondta: a rendkívüli helyzethez szokatlan helyszín illik, így a Városháza díszterme helyett a kelenföldi buszgarázsba, a közszolgáltatások egyik legfontosabb bázisára várja a fővárosi képviselőket, hogy megerősítsék azt, amit ez év szeptemberében az Állami Számvevőszék jelentésének elfogadásakor már kimondtak: Budapestnek „azonnali és hatékony intézkedésekre van szüksége” a főváros pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében. A fővárosi önkormányzat 2025 IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, márpedig a fővárosi önkormányzat legfontosabb feladata a közszolgáltatások biztosítása.

A buszgarázsban tartott rendkívüli közgyűlésre a főpolgármester a fővárosi cégeknél dolgozókat is várja, hiszen a kormány intézkedésének elmaradása őket is érzékenyen érinti. A közgyűlési határozatot személyesen viszi el a Karmelitába, de ezúttal a budapestieket is magával vinné. A döntéshozatalt követően először a Clark Ádám térre mennek – Karácsony Gergely reményei szerint a fővárosi képviselőkkel együtt –, ahol minden budapesti csatlakozhat hozzájuk. A Büszkeség Menete 2.0 ez­után a Karmelitához vonul.

Karácsony Gergely egyetértett a Tisza-frakcióval, amely jó előre kijelentette: csak olyan határozatot támogat, amellyel a város nem alázkodik meg a kormány előtt. A Tisza szerint a kormány által elvárt „fizetésképtelenségi nyilatkozat” nem pénzügyi technikai lépés, hanem politikailag motivált megalázási kísérlet, amely hosszú távon rontaná Budapest hitelességét és érdekérvényesítő képességét, alapot teremtene a főváros önkormányzatiságának további korlátozásához, kommunikációs eszközzé züllesztené Budapest pénzügyeit.

A kormány szándékaira mindenesetre sötét árnyékot vet, hogy a Magyar Államkincstár furcsa időzítéssel éppen abban a percben emelt le újabb 6,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról szolidaritási hozzájárulás címen, amikor Gulyás Gergely miniszter kifejtette, hogy a kormány „meg akarja menteni Budapestet”. A kancelláriaminiszter sajnálatosnak tartotta, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél. Majd hozzátette: a kormány akkor segít, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is kimondja a fizetésképtelenséget.

Mint arról írtunk, Karácsony kedden elment a Karmelitába, hogy személyesen átadja a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről, illetve a kért segítségről szóló levelét. Csak a kordonig jutott, ahol végül egy főosztályvezető kezébe nyomta a borítékot. A jelenlegi előrejelzések szerint az év végére 33 milliárd forintos mínuszban lesz a Fővárosi Önkormányzat. Ha ez így marad, akkor január elsején leállnak a közszolgáltatások, mivel nem tudják kifizetni a béreket, ingyen pedig senkitől sem várható el, hogy dolgozzon.

Hónapok óta hiába vár a kormány tárgyalóira a városvezetés, holott lenne miről beszélni. Budapest csődszámlálója egyre hangosabban ketyeg. Ha a főváros megkapja a közlekedési normatívát, a trolivásárlásra járó pénzt a kormánytól, és a kincstár nem él újabb inkasszóval, a számlák átütemezésével elképzelhető a törvény által előírt nullszaldós zárás. Ez az újabb inkasszóval megbukott, márpedig ha ezek közül az egyik nem teljesül, akkor nem tudják a törvényben előírt módon tartozásmentesen zárni az évet. Ebben az esetben január elején már nem tudják kifizetni a béreket és a lejárt számlákat, amelynek eredőjeként leállhat a város. Onnan járatlan útra lépnek.

Nem nagyon értelmezhető, Gulyás Gergely mit vár

Helyi önkormányzat formálisan nem jelenthet be fizetésképtelenséget, ami a versenyszférában csődeljárást vonna maga után. Település azonban nem mehet csődbe, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerint kell eljárni. Ezért nem nagyon értelmezhető, hogy Gulyás miniszter mit vár a fővárostól – válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd. Mint mondta: a törvény szerint adósságrendezési eljárást az önkormányzat hitelezője, maga az önkormányzat kezdeményezhet, ha lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket, illetve kifizetetlen 60 napon túli elismert számlatartozása van. Ilyen esetekben a bíróság polgári nem peres eljárásban csődbiztost jelöl ki, és ugyancsak a bíróság dönthet az adósságrendezési eljárás során az adósságrendezés megindításáról. A biztos áttekinti az önkormányzat gazdálkodását – egy évre visszamenőleg a megkötött szerződéseket is –, egyezséget keres a hitelezőkkel, engedélyez kifizetéseket, megállapítja, melyek az önkormányzat szabadon értékesíthető vagyonelemei.

– magyarázta Magyar György. A közgyűlés által jóváhagyandó válságköltségvetés készül, amelynek része lehet reorganizációs hitel felvétele – külön kérés esetén esetleg kamattámogatással –, és az állam is nyújthat visszatérítendő kamatmentes támogatást, de akár vissza nem térítendő támogatást is. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az állam elengedje az önkormányzattal szembeni követelései legfeljebb felét. Az ügyvéd azt is felvetette, pikáns lenne, ha a fizetőképesség helyreállítása érdekében el kellene adni Rákosrendezőt.