Karácsony Gergely: Nem tartom kizártnak, hogy harcba hívjuk a budapestieket

Szép sakktábla. Levezetésként játszik vagy inkább felkészülésként a következő politikai csatározásra?

Ulánbátor kormányzója járt itt nemrég, ő hozta ajándékba. Még nem volt időm használni. Mondhatnánk, hogy a politikai egy nagy sakkjátszma. De annak a játszmának, amiben most vagyok, annak nem lehet győztese, csak vesztese. A tét nem kevesebb, mint hogy a megőrizzük a város működőképességét, márpedig nem lehet olyan érdek, ami ahhoz fűződne, hogy ez ne sikerüljön.

Egy nappal később ugyan, de csütörtökön levonták a szolidaritási hozzájárulás májusi 10,2 milliárdos részletét a fővárosi számláról. Rögtön be is jelentette, hogy három fővárosi cégnek nem tudják odaadni a 9 milliárd forintos működési támogatást. Hogyan lesz így világítás, közösségi közlekedés, közműszolgáltatás?

Törvénytelenül inkasszálták ezt a 10 milliárdot a számlánkról. Valószínűleg politikai döntés született, mégpedig a Karmelitában. Az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmünket ugyan benyújtottuk, de a bíróság nem döntött még ebben az ügyben. De amíg nincs bírósági döntés ez ügyben, addig a kincstár nem vonhatja le ezt a pénzt a számlánkról. Feljelentést is tettem hivatali visszaélés miatt. A három érintett fővárosi cégnek van valamennyi tartaléka, de ez nem tart ki sokáig.

A nettó béreket kifizetik, de a járulékokat nem tudják. Ez nem túl kedvező opció a munkavállalóknak. Az ő elégedetlenségük kapóra jöhet a fővárosnak. Azt mondta: „ha a úgy érzik dolgozók, hogy munkahelyük és a közszolgáltatások biztonsága érdekében fel kell emelni a szavukat, akkor én ennek örülni fogok”. Ez nyílt felhívásnak tűnik a sztrájkra. Rájuk tolná a tiltakozás terhét?

Senkire nem akarok áthárítani semmit, sőt, a Budapest-család dolgozóit minden erőnkkel megvédjük. Ehhez keresünk partnereket. Ez a városvezetés eléggé magányos. A jelenlegi közgyűlésben a Budapest-ellenes Fidesz mellett többségében olyan frakciók ülnek, amelyek úgy tűnik, nem nőttek fel a feladathoz. A társadalmi partnerek ezért fontosabbak. A szakszervezetekkel eddig véd- és dacszövetségben voltunk, az együtt kialakított bérpolitikával mutattuk ki megbecsülésünket, habár emiatt is értek minket támadások. Tudom, hogy a munkavállalók között is erős a feszültség, jövő hétre egyeztetésre hívtam a szakszervezeteket. Az ő döntésük lesz, hogy milyen eszközzel akarják megvédeni a munkahelyeiket a kormány sarcpolitikájától. De azt sem tartom kizártnak, hogy a politikai nyomásgyakorlásként mi is harcba hívjuk a budapestieket. A mi jogi eszközünk, az azonnali jogvédelem, ha meg is kapjuk, csak őszig jelent pajzsot a kormánnyal való küzdelemben. De egy pillanatig se feledkezünk meg a fővárosi közszolgáltatóknál dolgozó 27 ezer emberről, akik működésben tartják a várost. Egyetlen budapestinek se mindegy, hogy járnak-e a buszok, lesz-e közvilágítás. A fővárosi önkormányzat biztosítja azt az alapot, amelyen nyugszik a nemzeti gazdasági teljesítmény 38 százaléka. Nemzetvesztő politika a fővárosi közszolgáltatások beáldozása a központi költségvetés lyukainak betömése érdekében.

Ezzel a mostani inkasszóval kimerült a város 60 milliárdos folyószámlahitel-kerete. Az OTP-től kérték ennek 20 milliárdos toldását. Ha meg is kapják, mire lesz ez elég? Az Állami Számvevőszék gyorsjelentése szerint augusztusra 117 milliárdos mínuszban lesz a város.

A város működőképességének megőrzése egy intézkedéssorozat eredménye lesz. Ennek részeként mind a város, mind a cégek hitelkeretét bővítjük. Az azonnali jogvédelemmel az iparűzési adó őszi befizetéséig látunk előre.

S mi lesz utána? A likviditási terv szerint az őszi adóbevételek megérkezése után az év végére 55 milliárd körülire csökkenhet a hiány. Csakhogy a BKV tartozásállománya 65 milliárd lesz addigra. S akkor még nem beszéltünk a versenyképes járások program miatt elvonni kívánt 3,7 milliárdról.

Öt éve küzdünk azért, hogy a budapestieket megóvjuk a kormány sarcpolitikájának következményeitől. Elmentünk a falig. Ha a bíróság nem fogadja el az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmünket, akkor borul az asztal és akkor minden is előfordulhat.

S ha elfogadja?

Akkor át kell gondolnunk valamennyi fogatókönyvet. A legszerencsésebb az lenne, ha a 28 milliárdos per lezárulna és a kormány végre kifizetné azokat a milliárdokat, amit például a trolikra megelőlegeztünk, vagy a megítélt kamatokat és felhagyna önkormányzat-ellenes politikájával.

Az egyetlen közműágazat, aminek a kapacitáscsökkentése révén pénzhez juthat a főváros, az a közlekedés. Hogyan lehet kivenni a már most adósságot halmozó BKV kasszájából 50 milliárdot, hogy még járjanak a buszok?

Brutális következményekkel. Nagyságrendileg a meglévő kapacitás felét érintené.

A közlekedési szakértők szerint ez járvány menetrendje lenne, csak sokkal több utassal. Ez a metró esetében biztonsági kockázatot is hordoz. Elképzelhető, hogy leáll az egyik metróvonal?

Minden elképzelhető. Egy ilyen helyzetben az a felelős döntés, ha felkészülünk ezekre a forgatókönyvekre és bemutatjuk a döntéshozóknak és a budapestieknek. Bízom benne, hogy lejátszani nem kell majd.

Elképzelhető, hogy átadják a közlekedési cégeket az államnak, ahogy a HÉV-ágazatot Tarlós idején?

Nem adunk át magunktól semmit. És ha megtörténne, akkor az még több pénzbe kerülne az államnak, hiszen a HÉV-eket is sokkal drágábban üzemeltetik, mint korábban a főváros. Ami állami kézbe kerül, az egyszerre lesz drágább az államnak és rosszabb az embereknek.

Azt mondta, hogy próbált egyeztetni a kormánnyal, de nem járt sikerrel. Ki lehet azt jelenteni, hogy a kormánynak immár deklarált célja Budapest bedöntése?

Eldöntötték. Azok után a beszélgetések után, amelyeken túl vagyok, azt gondolom, hogy ez a miniszterelnök döntése volt. A Covid idején jutottak arra a felismerésre, hogy a válsághelyzetet jobban kezelő önkormányzatok a riválisaik lehetnek. S ezt nem engedhették. Neki is láttak az önkormányzatok, s különösen a főváros kivéreztetésének. Ez lassú folyamat, de lassan célhoz érnek. Az elmúlt években 20 százalékkal, Budapest esetében 30 százalékkal csökkent az önkormányzatok finanszírozása.

A szerdai közgyűlés után felmondott a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin. Bolla Tibort már korábban menesztette. A cégvezetői pályázatokat ugyan újra kiírják, de az eredmény az eddigiek alapján erősen kérdéses. Hogyan fognak beugrókkal közlekedési válságforgatókönyvet írni?

Emberileg mélyen megértem, de nagyon sajnálom Kati döntését. Ha valaki belehallgat a közgyűlési vitákba, ránéz a főváros folyószámla-egyenlegére, és ezek után is kedvet kap arra, hogy idejön dolgozni, azonnal szentté avathatjuk. Három politikai erő működik a jelenlegi közgyűlésben. A kisebbik részt azok alkotják, akik értik, hogy miben vagyunk. Paradox módon a Kutyapárt lett a nyugodt erő. A Fideszt a város romba döntésének vágya és a Tisza provokálása hajtja. S ott van Vitézy Dávid és a Tisza Párt, amelyek között már nemigen lehet különbséget tenni. Nekik az az érdekük, hogy ne lássák mit tesz a kormány Budapesttel, mert akkor kiderülne, milyen erőfeszítésekkel védi a városvezetés a budapestieket a sarcpolitika hatásaitól, s még az is kiderülne, hogy mégsem azért van ebben a helyzetben a város, amit Vitézy állít, mert a főpolgármesternek túl sok szabadság jár törvény szerint.

Többször is elmondta, hogy nem tud túlszámlázásról a BKV informatikai szerződése esetében és a korrupciógyanút is visszautasította. Azt is mondta, hogy más már a tulajdonosi kör, ami igaz, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi körébe sorolt Tasnádi László után most Csányi Sándor OTP vezér a többségi tulajdonos. Ezzel együtt Walter Katalin azt mondta, hogy kétszer is visszadobták az informatikai szerződést, de azután mégis átment. Miért?

Sokkal szívesebben szerződök Csányi Sándorral, mint a a NER-es áfacsalást szervező bűnszervezet fejével, Az Ernst and Young szakvéleménye alapján született az a döntés, hogy a keretszerződést meghosszabbítják és a részfeladatokra kiírt beszerzésekkel csökkentik az árakat. Jelenleg négy ilyen beszerzés is folyamatban van.

Valamiért csak menesztette Bolla Tibort…

A BKV vezérigazgatójának tájékoztatnia kellett volna engem arról, hogy milyen személyes kapcsolatban állt ezzel az emberrel. Azt tudtam, hogy Vitézy Dávidnak milyen viszonya volt vele, ez nem volt meglepetés, de Bolláé igen.

Miért, milyen viszonya volt Vitézy Dávidnak a Nagymesterrel?

Például olyan, amiből az is következik, hogy a születésnapi buliján köszöntőt mond. Bollára visszatérve: nem tájékoztatott és ez egy súlyos bizalmi kérdés. Egyébként korábban Tarlóst se. A többi vádat, amelyek konkrét tények nélkül megfogalmazódnak, nem tartom megalapozottnak.

Teljesen magára maradt?

A politikai térben, ha nem is teljesen, de igen. Az előző közgyűlésben volt egy belső vitákkal bíró koalíció, most van egy ellenzéki többség, amit Vitézy Dávid revansvágya hajt. Egy bohózatba fulladó, teljesen dillettáns folyamattal bizonytalanítottak el minden cégvezetőt és a Budapest-család 27 ezer dolgozóját. Majd ezek után nem csak a BKV beszámolóját nem fogadta ez a közgyűlés szerdán, hanem összesét. Hogy miért? Nincs indoklás. Azt remélem, hogy felnőnek a feladathoz. A legnagyobb felelősség a főpolgármesteré, én ennek igyekszem is megfelelni. De amikor ukrán nemzeti színű pólókkal dobálóznak, akkor nem hiszem, hogy én megyek szembe a forgalommal.

Erősen meglepő volt, hogy a súlyos pénzügyi helyzetről szinte szó sem esett. Miért nem tette ezt a városvezetés központi kérdéssé?

Már hogyne tette volna! Napirend előtt beszéltem erről, de apropó lehetett volna rá a cégek 2024-es pénzügyi beszámolója is. Mindet leszavazta a közgyűlés, ami azt eredményezné, hogy a cégbíróság törölhetné ezeket a cégjegyzékből. Mivel ez nem elfogadható, így két ülés között én írom alá ezeket. Enélkül még az állami normatívától is elesünk, ami valóban a végét jelentette volna mindennek. Ehhez képest arról vitatkoztak a képviselők, hogy két órával meghosszabbítsuk-e a BKV talált tárgyak osztályának nyitvatartását, miközben lehet, hogy járni se fognak a villamosok, ahol elhagyhatnának bármit is.

Hogyan válhatott a cégvezetői pályázat a jelenlegi ciklus a vezető témájává?

A Tisza meg akarja különböztetni magát a baloldali pártoktól és ezt találták rá a legjobb ötletnek, viszont jogszerű pályázatot se tudtak maguktól írni. Hónapok óta bokáztatnak embereket. Eddig két pályázat ment végig, ahol a kiválasztott két jelöltek se a pályázati kiírásnak nem felelnek meg, se többségi támogatásuk nincs. Nem sikerült kompetens szakembereket bevonzani, de a bevált cégvezetőket és a velük dolgozókat elbizonytalanították.

Szentkirályi Alexandra szerint a csőd egyenes következménye Rákosrendező megvásárlásának. Most a csőd szélén imbolyogva nem tűnik túl merész húzásnak ez az üzlet?

A jelenlegi pénzügyi helyzet nem meglepetés. Úgy készültünk, hogy az Államkincstár májusig levonja a folyószámláról a költségvetésbe betervezett 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, azután pedig bíróságra megyünk. Arra nem számítottunk, hogy az Államkincstár törvénytelenül leemel 10 milliárdot. Rákosrendező esetében a BKM-nek volt elővásárlási joga, ha egy másik fővárosi cégnek lett volna, akkor nem tudtunk volna élni ezzel lehetőséggel, hiszen más társaságnál nincs ilyen összegű forrás. A BKM nonprofit cég, így ez a pénz sem osztalékként, sem máshogy nem vonható el.

De valójában a BKM-ben sincs 50 milliárd…

De nem 50 milliárdnál tartunk, hanem 13 milliárdnál. A teljes összeget számtalan feltétel teljesülése után 2039-ig kell kifizetni. Azt nem gondolhatjuk, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet 2039-ig fennmarad. Egyébként ez a legjobb biznisz, amit a város valaha csinált: 200 milliárdot érő telekhez jutott 50 milliárdért. A likviditásunkat egyébként sem oldaná meg a BKM pénze, hiszen ez – ahogy mondtam – nem vonható el a cégtől.

A Magyar Államkincstár elnöke komoly likviditási problémák esetén költségvetési biztost rendelhet ki, s ha ez se elég akkor a nemzetgazdasági miniszter felhívására csődbiztost ültethetnek a városvezetés nyakára. Mit szólna ehhez?

Kérnék egy kávét. Hiszen ha nem hoz magával 57 milliárdot, akkor hiába jön. Ha belenéz az excel-táblázatokba rá fog jönni, hogy amit a kormánya mond, az mind hazugság. Esztergomba is hiába ment ki a biztos, nem történt semmi, hiszen a városnak működnie kellett tovább, igaz a közvilágítást lekapcsolták. Ilyen döntéseket, akkor neki kell meghoznia…

Azért lehet, hogy a jelenlegi városvezetésnek is meg kell hoznia hasonló döntéseket …

Nem tudom azt mondani, hogy ez teljes mértékben kizárt. De mit nyerünk vele? Ha most lekapcsoljuk például a közvilágítást, akkor az év végéig 5 milliárdot spórolunk vele. Nem jutunk előrébb, de a város életét tönkretesszük. Ez az út járhatatlan.

Elvezethet ez az egész odáig, hogy előrehozott választásokat írnak ki?

Amikor azt mondom, hogy minden előfordulhat, akkor azt úgy is értem. De ha azt hisszük, hogy ez a kormány a Fideszen kívül bármilyen pártállású városvezetésnek adna pénzt, akkor nem tudjuk miben vagyunk. Minden bíróság és a számvevőszék is leírta, hogy Budapest önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Egyetlen bevétele van, amit nem is növelhet és amelyből egyre többet elvon a kormány, miközben a kiadásait nem tudja érdemben csökkenteni.

Egyelőre nem túl fényes az együttműködés a Tiszával. Valóban gyökeres változást hozna Budapest számára a győzelmük?

Magyar Péterrel elég régen nem beszéltem, úgy látom, hogy ezekbe a városházi ügyekbe nem akar belefolyni. Amit meg is értek, nekem a megválasztott tiszapárti képviselőkkel kell együtt dolgoznom. Az ajtóm mindig nyitva áll előttük, de nemigen jönnek be rajta. A Tisza választási programjában mindenesetre az szerepel, hogy eltörlik a szolidaritási hozzájárulást, ami nekünk 100 milliárd forint pluszt jelent. Ez elég lenne arra, hogy magasabb színvonalú közszolgáltatásokat nyújtson a város és kisebb- közepes méretű beruházásokat indítson. Ha az uniós források is megérkeznek, akkor nagy dolgokat tudunk csinálni, hiszen a nagy projektek korábban is állami és uniós forrásokból valósultak meg.

A közvélemény-kutatások a Tisza erősödését mutatják. Mennyire bízik a váltásban?

A 2022-es választás eredményét elég pontosan jelezték. De még ennél is pontosabb előjel, hogy a kormányoldal láthatóan romokban. Kapkodás és pánik. Azt ugyan nem látom magam előtt, hogy milyen lesz ez az új kormány, de az ellenzéki szavazók többsége úgy van vele, hogy jussunk át előbb a hídon, azután meglátjuk. Az teljesen világos, hogy Budapestnek a kormányváltás az érdeke.

Minden alkalommal elmondja, hogy lesz Pride idén is. Csakhogy van egy törvény, ami éppen ennek megakadályozására született. Hol van a rés?

Bóka János Európai Uniós ügyekért felelős miniszter azt mondta, hogy Magyarországon nincs betiltva a Pride. Volt erre szándék, de az más kérdés, hogy a bíróságon hogyan lehet átvinni a gyülekezési jog korlátozását. Pride lesz. Jöjjön mindenki június 28-án.

A Navracsics-féle önazonossági törvény tág teret nyit a kerületeknek a lakosságválogatásra. Nem tart attól, hogy felerősödik a szegregáció?

Ez a kockázat benne van, de én még nem találkoztam olyan polgármesterrel, aki ne tartaná pótcselekvésnek ezt a jogszabályt és valóban alkalmazni akarná. Ha elfogadják, akkor a települések nem dönthetnek arról, hogy mi épül a területükön, de azt megszabhatják, hogy ki költözik oda. Ez nonszensz. A központi régió lakosságszáma mindenképpen növekedni fog. Budapestnek és az agglomerációnak is az az érdeke, hogy ez a fővárosban történjen meg. Nem zöldmezős beruházásként felhúzott lakóparkokban, hanem rozsdamezős területek funkcióváltással a kompakt város filozófiája alapján. Az ingázás Budapestnek és az agglomerációnak se jó.

A fővárosi önkormányzattal együttműködő civil szervezeteket mennyire lehetetleníti el az átláthatósági törvény és mit tud a hatás ellensúlyozására tenni Budapest?

Ritkán lepődöm meg a közgyűlési szavazáson, de attól majdnem leestem a székről, amikor szerdán leszavazták azt a javaslatot, hogy Budapest éljen felterjesztési jogával és jelezze a parlamentnek, hogy elutasítjuk ezt a törvényt. A Tisza képviselőinek mutogattam azt a felmérést, miszerint a szavazóik többsége nem ért egyet ezzel, de mégse támogatták. Mi büszkék vagyunk azokra a projektre, amelyeket nemzetközi partnerségben valósítunk meg. Több mint száz hazai civil szervezettel állunk kapcsolatban. Sajnos a közgyűlés ebben sem igazán partner. Átláthatósági ügyekben a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom kiszavazta a Transparency Internationalt, a K- Monitort, az Átlátszót. Az én gyengítésem érdekében elkezdték lebontani a fővárost a civil társadalommal összekötő hidakat.

Még mindig nincs helyettese. Történik valami ebben az ügyben vagy megvárják, amíg a Sára Botond főispán ültet oda valakit?

Nem tartom kizártnak, hogy újra nekifussunk ennek a kérdésnek. De nagyon kevés esélyt látok arra, hogy ez a közgyűlés meg tudjon egyezni ebben. Sára Botond jelöltje viszont pont annyi jogkört kap, amennyi politikai súlya van. Semennyit.