Rendkívüli intézkedésekre kényszerül a városvezetés, ha az Orbán-kormány valóban behajtja rajtja szolidaritási hozzájárulás teljes 89 milliárdját. Akár a felére kell csökkenteni a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásait, ha az önkormányzat nem kap azonnali jogvédelmet az állami inkasszó ellenében – válaszolta a Népszava kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A városvezető nem tagadta: Budapest eljutott működőképessége határáig. A városvezetés mindent elkövetett, hogy a budapestiek ne érezzék meg az Orbán-kormány büntetőpolitikájának következményeit, de ez a jogvédelmi beadványuk elutasítása esetén nem tartható fenn tovább. Ráadásul a jogvédelem megítélése estén is csupán időt nyernek, a probléma nem oldódik meg ezzel. A költségvetésbe be nem tervezett 51 milliárd forint nagyságának érzékeltetésére a főpolgármester elmondta, hogy a főváros teljes szociális, kulturális, közvilágítási, rendészeti és közútkezelési kiadásai együtt nem tesznek ki ennyit. A Népszava rendkívüli intézkedések részleteit firtató kérdésére elmondta, hogy az egyetlen ágazat, ahonnan valóban el lehet vonni ennyi pénzt: a közösségi közlekedés. A Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) kér egy vészforgatókönyvet, arra az esetre, ha ennyivel csökkenteni kell a BKK és a BKV idei költségvetését. Mint mondta: az 51 milliárd forint megspórolása azt jelentené, hogy a fővárosi közösségi közlekedés kapacitását a felére kellene csökkenteni, ilyet 30 éve nem látott Budapest, szeretné, ha most sem történne ilyen.”
A Népszava által megkérdezett, fővárosi közösségi közlekedésre rálátó szakemberek szerint ez drasztikus járatritkítást eredményezne. Várhatóan a Covid idején bevezetett menetrendeknél is szűkebb kapacitást jelentene,
vagyis minden járat megmaradna, csak sokkal, de sokkal ritkábban járnának a buszok, a villamosok és a metró. Ne feledjük, hogy a járvány idején az utasok száma is lényegesen kevesebb volt a jelenlegihez képest, így a járművek zsúfoltsága most sokkal szembetűnőbb lenne. (A metró esetében még nehezebb a kérdés, hiszen ott a balesetveszély miatt a zsúfoltság nem növelhető egy határon túl, azt követően csak a vonal lezárása marad.)
Egy hét alatt elbukott a járatritkítás, hétfőtől Budapesten visszaáll a régi menetrendVeszélybe került Budapest működése, Karácsony Gergely azonnali jogvédelmet kértMint ismert, a Kúria döntése értelmében a fővárosi költségvetésben a fővárosra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, vagyis 89 milliárdot kell szerepeltetni kiadási tételként az önkormányzat által eredetileg tervezett 38 milliárd forintnál. A hiányzó 51 milliárdot papíron azzal az összeggel egyensúlyozzák ki, amelyet a főváros a túlzó mértékűnek tartott szolidaritási hozzájárulás miatt indított perekben visszakövetel.
A perek azonban lassan haladnak, sőt, a már meghozott döntéseket sem teljesíti a Magyar Államkincstár (MÁK),
miközben a hozzájárulás aktuális összegeit rendkívüli szigorúsággal vonja le a kincstár a fővárosi számláról. Idén már 32 milliárdot vontak el ezen a címen a fővárostól, csaknem annyit, amennyi a közösségi közlekedés működtetése -35 milliárd - került az elmúlt hónapokban. A főváros azonban már márciustól folyószámlahitelből működik. Karácsony Gergely nem tudta megmondani, hogy most pontosan hol áll a számláló. A Népszava információi szerint ha május végén a tervezett ütemterv szerint a MÁK elvonja a soron következő 12 milliárd forintos részletet, akkor nem csak kimerül a teljes 60 milliárdos hitelkeret, amelynek az iparűzési adó őszi beérkezéséig ki kellett volna tartania, hanem meg is haladják azt. Ez pedig működésképtelenség határára szorítja a fővárost.
Igazat adott a Kúria a fideszes Sára Botondnak, még brutálisabb pénzhiányban vergődik a budapesti költségvetésA városvezetés azonnal jogvédelmet kér a bíróságtól. Kedvező döntés esetén az őszi adóbevétel megérkezéséig megakadályozható az állami inkasszó. Ez a védelem a döntés megszületéséig is megilleti a kérelmet benyújtó fővárost. A bíróságnak 15 napja van a döntésre. A városvezetés bízik abban, hogy megkapják az azonnali jogvédelmet, hiszen erre már több alkalommal volt példa. Igaz, az ellenkezőjére is.
A főpolgármester összehívja a szakszervezetek képviselőit is, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy ez az elvonás milyen mértékben veszélyezteti a munkavállalókat.
A főpolgármester az Orbán-kormány sarcpolitikáját okolta a Budapest rendkívüli pénzügyi helyzetéért. Mint mondta: „öt éve kést kaptunk a hátunkba a magyar kormánytól, azóta folyamatosan születnek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a főváros kivéreztetését célozzák. A kést hol mélyebbre tolták, hol meg is forgatták a hátunkban”.
Karácsony Gergely szerint itt az ideje, hogy a fővárosi pártfrakciók is felismerjék a valós pénzügyi helyzetet, hiszen folyamatosan érkeznek olyan előterjesztések, javaslatok, amely meglévő közszolgáltatások bővítését vagy a kedvezmények bővítését irányozzák elő. Budapest azonban nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a javaslatokat teljesítse.
Ahogy arról korábban többször is írtunk: Budapest évek óta az év nagy részében folyószámlahitelből működik. 2025-ben szeptemberig várhatóan 60 milliárdra kúszik fel a tartozás, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az eredeti tervek szerint az év végén fizettek volna vissza. A teljes 89 milliárd befizetése azonban nem volt tervbe véve, mivel nincs miből kifizetni.
A BKV már az idei évbe úgy lépett át, hogy 50 milliárd forinttal tartozott, ezt idén márciusban fizették vissza. Az idei mínusz 65 milliárd lenne, amit jövőre kellene visszafizetni, már ha csőd nélkül eljut idáig a város. S ha el is jut, a 2026-ra betervezett csaknem 100 milliárdos szolidaritási hozzájárulás kifizetése végképp illúzió.
Van egy igazán aljas trükk is, jövőre már csaknem 100 milliárd forintot venne el Budapesttől az Orbán-kormányAligha meglepő módon a főváros több perben is vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kiszabásának és beszedésének módját. De egyelőre hiába nyert már meg egy pert a 2023-as évre, a MÁK egyelőre a megítélt 6,5 milliárd forint kamatot sem hajlandó visszafizetni, nemhogy az ennél jóval vaskosabb tőke összeget, így a fővárosnak azért is pert kellett indítania. De még a tárgyalást se írták ki erre. De a többi hasonló tárgyú perben sem várható ítélet a nyári ítélkezési szünet előtt, ami azt jelenti, hogy a remélt visszatérítés sem érkezhet meg.
