Aláírás közelbe jutott a főváros és a MÁV egyezsége Rákosrendező átmeneti használatáról – tudta meg a Népszava. Az adásvételi szerződés értelmében ebben a használati megállapodásban rögzítik a felek, hogy a terület majdani beépítése, illetve az ahhoz szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzéséig átmenetileg mekkora részre van szükség a vasútüzem fenntartásához. A felek hosszas alkudozás után arra jutottak, hogy a 85 hektárból 14,8 hektár marad egyelőre a MÁV használatában.
Ez a rákosrendezői ingatlanegyüttes 17 százalékát teszi ki, ami önmagában sem kevés, ám a helyzetet bonyolítja, hogy a vasúti pályák összevissza szabdalják a főváros által megvett fejlesztési területet, így fennmaradásuk már középtávon is akadályozza a tervezett fejlesztést.
Érthető módon a főváros mielőbb szeretné visszaszorítani a vasútüzem területfoglalását, elfogadva, hogy a sínek soha nem tűnnek el teljesen az új negyedből. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. viszont meglehetősen bizonytalan abban, hogy mikorra készülnek el azok az állami infrastrukturális beruházások, amelyek révén lehetővé válik a terület jó részének felszabadítása. A területi lehatárolásban mindenesetre meg tudtak állapodni, most már csak az átmeneti használat véghatáridejéről folyik az alkudozás.
„Nincsenek olyan távol egymástól a dátumok, egy-két héten belül abban is meg fogunk állapodni” – bizakodik Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki ugyanakkor megjegyzi, hogy a birtokba adásnak ez csupán az egyik feltétele, egyelőre a másik sem teljesült. A MÁV-nak ugyanis még nem sikerült teljesen kiüríteni a területet.
Befagyott a rákosrendezői szerződés, Lázár János minisztériuma nem mozdulDe még ezzel sincs teljesen lejátszva az ügy. A telekegyüttesre előzetesen szintén elővételi joggal bíró, de azt végül nem érvényesítő Stockton Zrt. ingatlanaira ugyanis sem a használati megállapodás, sem a kiürítési eljárás nem terjed ki. Az év elején Habony Árpád és Garancsi István NER-potentátok érdekkörébe került céggel az eladónak kell megállapodnia a szerződés értelmében, ám ez egyelőre nem történt meg.
A rákosrendezői területről szóló adásvételi kontraktus eredetileg 60 napot adott a használati megállapodás megkötésére, majd innentől 30 napot a birtokba adásra. Az első határidőből már két hete kicsúsztak a felek. „A fővárosi önkormányzatnak azonban nem egy jogi háború kirobbantása a célja, hanem a megfizethető lakhatást szolgáló beruházás elindítása. Így mindaddig türelmesen várunk, amíg a szerződés teljesítése nem lehetetlenül el” – válaszolta a Népszava kérdésére a főigazgató.
A Rákosrendezővel kapcsolatos tárgyalások lebonyolításával megbízott Építési és Közlekedési Minisztérium nem könnyíti meg a dolgot.
Lázár János tárcavezető még csak nem is válaszol Karácsony Gergely főpolgármester egyeztetést sürgető levelére és ígéretével ellentétben külön miniszteri biztost sem nevezett még ki a feladatra.
A szakértői háttértárgyalások mindenesetre megkezdődtek a minisztérium és a főpolgármesteri hivatal szakértői között. Nem lesz egyszerű menet.
A területért fizetendő 59 milliárdos vételár második részletének kifizetése ugyanis négy feltételhez kötött. Az egyik ezek közül a kormány által a szerződésben vállalt kiemelő rendelet megalkotása, melyben a beépítés feltételrendszerét rögzítik. A városvezetés olyan építési szabálykereteket szeretne kiharcolni, amelyek lehetővé teszik a Fővárosi Közgyűlés decemberi határozatában foglalt megfizethető lakásprogram végrehajtását. (A kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeletek jellemzően a meglévő jogszabályoktól kedvezőbb kötelezettségeket írnak elő a beruházóknak.) Ez a rendeletalkotás azonban nem tévesztendő össze az Orbán-kormány által szintén vállalt jogszabály-változtatási körrel. A tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében ugyanis az új tulajdonosnak lehetősége van egyedi jogalkotási és szabályozási igényeket benyújtani a magyar állam felé, amelyekről a BKM – akárcsak az állam által teljesítendő infrastruktúra-fejlesztések tartalmáról, részleteiről és ütemezéséről – további egyedi megállapodásokat köteles kötni a minisztériummal a szerződéskötéstől számított 6 hónapon belül. A főváros jó előre közölte, hogy a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó paragrafusok is benne lesznek a csomagban.
„Rákosrendező lehetne a mi olimpiánk: itt egy sokkal reálisabb, de mégis nagy fejlesztési lehetőség”„A szerződéses konstrukció értelmében a második vételárrészlet megfizetésére abban az esetben köteles a BKM, ha a fentiek mellett törlik az ingatlanokról a perfeljegyzéseket és megtörténik a telekalakítás. A perfeljegyzések törlésére sem a kormánynak, sem a fővárosnak nincs ráhatása. A telekegyesítés pedig hosszadalmas eljárás” – jegyzi meg Kiss Ambrus.
Rákosrendező: szemétháború van, miniszteri biztos nincsA szerződés teljesítése tehát legalább olyan mértékben múlik az Orbán-kormányon, mint a Karácsony vezette fővároson. Az utolsó vételárrészlet megfizetése egyébként az állami infrastruktúra beruházások megvalósítása után, de legkésőbb 2039. március 25-ig esedékes.
A főváros jelenleg a területre vonatkozó a mesterterv pályázatának kiírásán dolgozik, amelyről júniusban tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. A tendert még a nyáron kiírják, abban bízva, hogy az ütemezést is tartalmazó mestertervek még az év vége előtt elkészülhetnek.
Dubaji coki, bécsi minta – Így képzeli a budapesti vezetés a jövő Rákosrendezőjét
Újra induló BKV-pályázat
A történet apró mellékszála, hogy a fővárosi cégvezetői pályázatra Zelles Sándor, a Stockton NER-es cégfoglalás előtti vezérigazgatója is bejelentkezett. Zelles a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) irányítói posztjára is aspirált. Zelles a Gyurcsány-kormány idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődjét is irányította. A legújabb fejlemények szerint Bolla Tibor BKV vezérigazgató múlt heti menesztése, illetve a cégvezetői pályázatból való kizárása után nem is igen maradt jelölt, így a pályázatban új kört hirdetnek.
