Karácsony Gergely bejelentette, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz, ha Budapest nem kapja vissza a MÁK által inkasszált összeget

Politikai utasítást adtak a Magyar Államkincstárnak, hogy emeljék le a csütörtök délelőtt inkasszált összeget – jelentette ki Karácsony Gergely.

A főpolgármester közölte, amennyiben Budapest nem kapja vissza ezt az összeget, akkor hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz, mert a döntés a Karmelita kolostorban született.

Emellett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be, hogy a bíróság kötelezze a Magyar Államkincstárt a 10 milliárd forint visszautalására. A pénz beérkezéséig, a likviditás megőrzése érdekében, azonnali intézkedésekre van szükség.

Kénytelen voltam leállítani a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a közvilágítási cég összesen 9 milliárd forintos kifizetését – jelentette ki a politikus. Ezeket a vállalatokat arra kérte, hogy átmeneti pénzügyi eszközökkel próbálják kigazdálkodni a kieső összeget. Nyomatékosította: 

Karácsony Gergely külön figyelmet fordít a szociális ellátórendszer azon szereplőire, amelyek nem rendelkeznek tartalékokkal, így működésük fenntartása kiemelt jelentőségű. A főpolgármester likviditási munkacsoportot hozott létre, amely napi rendszerességgel ülésezik, és minden számlát tételesen átvizsgál a város működőképességének megőrzése érdekében. A jövő héten egyeztetéseket kezdeményez valamennyi fővárosi intézménnyel, az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégekkel, valamint a Fővárosi Közgyűlés frakcióival, hogy közösen találjanak megoldást a rendkívüli helyzetre.

Közölte azt is, hogy

Jelezte: egészen drámai forgatókönyveket is kénytelenek kidolgozni – remélhetőleg csak az íróasztal számára. Karácsony jelezte, jogi vitában állnak az Orbán-kormánnyal, melynek tétje meghaladja az 50 milliárd forintot, ugyanakkor 2003 óta sorra megnyerik azokat a pereket, amelyek igazolják: egy önkormányzat nem lehet a központi költségvetés nettó befizetője. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata is egyértelmű, ennek ellenére a főváros évek óta több pénzt utal át az államkasszába, mint amennyit feladatai ellátására visszakap – ismertette.

Ezért bíznak abban, hogy a bíróság kimondja ennek az alaptörvénnyel ellentétes helyzetnek a jogellenességét, és addig is azonnali jogi védelemre van szükség a város működőképességének biztosítása érdekében.

Közölte, hogy az elmúlt időszakban számos alkalommal kezdeményezett egyeztetést az Orbán-kormány tagjaival annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a főváros jelenlegi pénzügyi helyzete, illetve tisztázni lehessen annak kialakulását. Mint mondta, több miniszterrel is folytatott négyszemközti megbeszélést, amelyeken jelezte: Budapest, valamint az egész ország közös érdeke, hogy elkerüljék azt a szituációt, amelyben a főváros – amely a magyar gazdaság teljesítményének 38 százalékát adja – működőképessége veszélybe kerül a rá nehezedő megszorítások miatt.

Kapaszkodás a jogállam maradékába

Elmondta: számos alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormány tagjaival, hogy megelőzhető legyen a jelenlegi pénzügyi krízis, illetve tisztázható legyen annak kialakulása. Több miniszterrel is tárgyalt négyszemközt, hangsúlyozva: Budapest és az egész ország közös érdeke, hogy ne veszélyeztesse a főváros működőképességét a rá nehezedő megszorítások sora. Mint mondta, ha a munkavállalói érdekképviseletek úgy döntenek, hogy felemelik a hangjukat a közszolgáltatásban és a közoktatásban dolgozók munkájának biztonsága érdekében, azt támogatni fogja. Hozzátette: tájékoztatni fogja őket a főváros előtt álló kényszerlépésekről és a kialakult helyzetről.

A következő időszakra vonatkozóan úgy fogalmazott: minden rendelkezésre álló eszközt mérlegelni kell annak érdekében, hogy megvédjék Budapest érdekeit. Kiemelte, hogy elsőként a budapestieket, valamint az ország valamennyi állampolgárát szeretné tájékoztatni arról, milyen, szerinte jogsértő lépéseket tett a kormány a fővárossal szemben.

A főpolgármester szerint elengedhetetlen, hogy a főváros vezetése minden nyomásgyakorlási lehetőséget számba vegyen, hozzátéve:

Kapott kérdést azzal kapcsolatban is, hogy Vitézy Dávid szerint a BKK végül belement egy olyan szerződés meghosszabbításába a BKV kapcsán, ami egyébként szerinte egyáltalán nem volt jó a városra nézve. Karácsony Gergely szerint a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője nem tudja, hol van.

Azt hangoztatta, Budapest már eleget fizetett be a központi költségvetésbe, és nem tartja elfogadhatónak, hogy a magyar kormány Tiborcz Istvántól 600 milliárd forintért vegyen irodaházakat. Jelenleg fontosabb szempontnak tartja, hogy minden fővárosi alkalmazott időben megkapja a fizetését. Hozzátette: amennyiben a folyamatban lévő perek kedvező eredménnyel zárulnak a főváros számára, természetesen eleget fognak tenni a járulékfizetési kötelezettségeknek is, de rövid távon a nettó bérek kifizetése az elsődleges cél.

Az elbocsátás nem megoldás

A főpolgármester szerint a közösségi közlekedés finanszírozása olyan jelentős tétel a főváros költségvetésében, hogy annak fedezése komoly kihívást jelent megszorítások nélkül. Kiemelte, hogy bár nem tervezik a szolgáltatás csökkentését, nincs olyan pénzügyi forgatókönyv, amely ne érintené valamilyen formában ezt a területet. Mint mondta, Budapest 2010 óta nem tapasztalt sztrájkot a közösségi közlekedésben, és jelenleg sem tervezik bármilyen közszolgáltatás leállítását. Hozzátette: a munkavállalók és szakszervezetek részéről várhatóan hamarosan megszületnek a döntések arról, milyen lépéseket kívánnak tenni a jelenlegi helyzetre reagálva. Megerősítette, hogy vészforgatókönyveket készítenek annak érdekében, hogy a döntéshozókat szembesíteni tudják a válság súlyosságával. Hangsúlyozta:

Úgy fogalmazott: az elbocsátások nem kínálnak valódi megoldást, tekintettel arra, hogy a dolgozók jogai nem írhatók felül egyszerű megszorító intézkedésekkel.

Rákosrendezőt egyelőre nem érinti a konfliktus, a BKK élére van már jelölt

A főpolgármester arra is kitért, hogy ha a helyzet politikailag is kritikus szintre jut, akkor szerinte a kormánynak kell átvennie az érintett közszolgáltatások, például a BKV fenntartását. Ugyanakkor hozzátette: a közlekedési dolgozók aligha fogadnák szívesen, ha például Lázár János alá tartoznának. Ha nem tudjuk fizetni a BKV költségeit és a BKV bejelenti a fizetésképtelenségét, akkor a magyar kormánynak kell helytállni – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a forgatókönyvet mindenképp el szeretnék kerülni.

Rákosrendező kapcsán Karácsony hangsúlyozta: a beruházás jelenleg nem érinti a fővárosi költségvetést. A terület tulajdonosa nem közvetlenül a főváros, hanem a Budapesti Közművek, amely nonprofit szervezetként működik, így annak nyereségéből nem lehet forrásokat kivonni, akkor sem, ha ez felmerülne. A projekt első, valamivel 13 milliárd forint alatti részletét már kifizette a társaság, a következő részlet kifizetése pedig várhatóan egy év múlva válik esedékessé. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy addigra már túljutnak a jelenlegi válságon. A rákosrendezői telek eladása nem merült fel megoldási lehetőségként, mivel nem segítene a jelenlegi pénzügyi problémákon, ellenben történelmi lehetőséget veszítene el vele a város. Kiemelte, hogy a telekvásárlás és a főváros pénzügyi helyzete között jelenleg nincs közvetlen kapcsolat, és az ilyen típusú összefüggés legfeljebb hosszú távon lenne értelmezhető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a főváros problémái azonnali, rövid távú beavatkozást igényelnek, és nem fog belenyugodni abba, hogy ezek megoldatlanul maradjanak.

Vannak bajok

Karácsony Gergely azután állt a nyilvánosság elé, hogy hiába kért azonnali jogvédelmet a fővárosi önkormányzat, a Magyar Államkincstár ma levonta a szolidaritási hozzájárulás májusi 10,2 milliárd forintos részletét. Tette ezt úgy, hogy meg sem várta a bíróság döntését a kérelemről. A fővárosi kassza ezzel teljesen kiürült. Pontosabban már a 60 milliárd forintos folyószámla hitelkeret is elfogyott és még csak májust írunk. A következő nagyobb bevétel szeptemberben esedékes a fővárosi cégek iparűzési adójának befizetésekor.

S még ennél is nagyobb a baj. Március végén már 21,4 milliárd forintra rúgott a 90 napon túli lejárt kötelezettségek állománya – derül ki az Állami Számvevőszék friss gyorsjelentéséből. A májusi likviditási terv szerint – a városvezetés akkor még reménykedett a szolidaritási hozzájárulás elnapolásában - a főváros a havi fizetési kötelezettségeit sem tudja teljesíteni még a hitelkeret terhére sem. Augusztusban hitelkeret biztosította forráson túl 37,7 milliárd forintra lenne szükség. A városvezetés már kezdeményezte a 60 milliárdos keret 80 milliárdra emelését. De félő, hogy ez sem lesz elég, ha meg is kapják. Összehasonlításul: bérekre, járulékok mindösszesen 54,2 milliárd forintot terveztek be idén. A fővárosi közösségi közlekedésért felelős BKK Zrt. működésére 167,2 milliárdot terveztek be. Az ÁSZ számításai szerint augusztusban 117,7 milliárd forintos mínuszban lesz Budapest, ami jó esetben 55 milliárdos mínuszra csökkenhet az év végére. Hiánnyal azonban egyetlen önkormányzat sem zárhatja a pénzügyi évet.

Több, mint a teljes szociális, kulturális, közvilágítási, rendészeti és közútkezelési kiadás együttvéve

Karácsony Gergely már hétfőn jelezte, hogy Budapest elérte működőképessége határát. Ezt a szerdai közgyűlésen is elmondta a képviselőknek, ám végül egyetlen szó sem esett a helyzet rendezését célzó intézkedésekről. Ehelyett többek között készülő törvényekről, cégvezetőkről, iskola utcákról és terek megújításáról vitatkoztak egy teljes napon át.

Pedig a Kúria döntése óta nyilvánvaló, hogy súlyos a helyzet. A legfelsőbb bírósági fórum kimondta, hogy a költségvetésben a fővárosra kiszabott szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos összegét kell szerepeltetni, nem csupán a főváros által betervezett 38 milliárdot. A városvezetés szerint ez jelenti a nettó költségvetési pozíció határvonalát – vagyis ettől kezdve Budapest többet fizet be az állami költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap –, de egyébként se tudnak többet fizetni.

A költségvetésbe be nem tervezett 51 milliárd forint több, mint amennyibe a főváros teljes szociális, kulturális, közvilágítási, rendészeti és közútkezelési kiadásai együttvéve kerülnek. Az egyetlen ágazat, ahonnan ekkora összeget valóban el lehetne vonni, a közösségi közlekedés. Csakhogy a vészforgatókönyv kidolgozásáért felelős BKK Zrt. vezérigazgatója éppen ma mondott le, miközben a BKV vezetőjét, Bolla Tibort már korábban menesztették korrupciós vádak miatt. Ekkora pénz kivonása a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásának megfelezését jelentené. A Covid-járvány idején bevezetett menetrendekhez képest is jóval ritkábban közlekednének a buszok, villamosok és metrók. Nem szabad elfelejteni, hogy a pandémia alatt az utasforgalom is lényegesen alacsonyabb volt, így a mostani zsúfoltság még feltűnőbb lenne. (A metró esetében különösen nehéz a helyzet, mivel a biztonsági előírások miatt a zsúfoltság nem növelhető egy bizonyos határon túl – azon felül már csak a vonal lezárása jöhet szóba.)

Pro forma csőd nem lehetséges, de...

A főváros eddig abban bízott, hogy az egymás után indított szolidaritási hozzájárulási perek beérnek, és a bíróság elrendeli az elvonások visszafizetését. A perek azonban lassan haladnak, ráadásul a már meghozott döntéseket sem hajtja végre a Magyar Államkincstár (MÁK): a megítélt 6,5 milliárd forintot kamatostul sem fizette vissza. Az azonnali jogvédelem sem hatotta meg a kincstárt, holott a vonatkozó szabályozás szerint annak elbírálásáig nem lehetett volna levonni az összeget.

A főváros pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy a versenyképes járások program kasszájába további 3,7 milliárd forintot kell befizetnie. A BKV már eleve úgy kezdte az évet, hogy 50 milliárd forintos tartozása volt, amelyet idén márciusban törlesztettek. Az év végére azonban a várakozások szerint 65 milliárd forintnyi újabb adósság halmozódik fel. Ez, a már kimerülőben lévő 80 milliárdos folyószámla-hitelkerettel együtt, már 130 milliárd forintos pénzügyi terhet jelent.

Bár az önkormányzat formálisan nem mehet csődbe, fizetésképtelenné ettől még válhat. Emlékezzünk Pécs esetére, amikor a kormány néhány éve 9,5 milliárd forintos mentőcsomaggal húzta vissza a várost a fizetésképtelenség széléről – komoly áron. Az államkincstári kontroll mellett a város teljes vagyona fedezetként szolgált a kölcsönre, az összes forgalomképes ingatlanra állami jelzálogot jegyeztek be.

Az Orbán-kormány már megteremtette a jogi feltételeket ahhoz, hogy átvegye a pénzügyi irányítást.

A MÁK elnöke súlyos likviditási vagy működési zavar esetén költségvetési biztost rendelhet ki, aki áttekinti a főváros gazdálkodását, majd jelentést készít, és javaslatokat tesz a helyzet kezelésére. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, a nemzetgazdasági miniszter kérheti a kormányhivatal vezetőjét – jelen esetben Sára Botondot –, hogy csődbiztost jelöljön ki, aki gyakorlatilag teljes egészében átveszi a fővárosi önkormányzat gazdasági irányítását.