Budapest;Karácsony Gergely;munkavállalók;MKKSZ;bértárgyalások;sztrájkbizottság;Egységes Közlekedési Szakszervezet;

Fővárosi szakszervezetek sztrájkbizottság egyeztetése

„Gulyás Gergely nem egy szakszervezeti vezető meghívását utasította vissza, hanem a 27 ezer fővárosi önkormányzati dolgozót képviselő sztrájkbizottságnak fordított hátat”

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek a kormányinfón volt jelenése, ahol elmondta: helytelennek tartja, ha egy szakszervezeti vezető politizálni kezd, mivel neki egyetlen feladata van, hogy megállapodjon a fővárossal.

Hiába várta a fővárosi munkavállalókat képviselő szakszervezetekből alakult sztrájkbizottság az általuk szervezett mai tárgyalásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert az MKKSZ Róna utcai székházába. Meghívásukat csak Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus főigazgató fogadta el.

Nem lepődtek meg túlságosan, hiszen Orbán Viktor előre megüzente, hogy nem tárgyal a fővárossal, ha segítségre van szüksége, kérjék. A főpolgármester ennek ugyan eleget is tett, de bizakodott a személyes egyeztetésben, amelyre a kancelláriaminiszter még a nyár elején ígéretet is tett.

Gulyás Gergelynek azonban a kormányinfón volt jelenése, ahol elmondta: helytelennek tartja, ha egy szakszervezeti vezető politizálni kezd, mivel neki egyetlen feladata van, hogy megállapodjon a fővárossal. A fővárosi közlekedés működtetése az ország érdeke is, de az független a bértárgyalástól. Gulyás a szolidaritási hozzájárulásról szóló pert is politikai akciónak nevezte, mivel az egy világos képlet alapján kiszámolt fizetési kötelezettség.

„Gulyás Gergely téved. Nem egy szakszervezeti vezető meghívását utasította vissza, hanem a 27 ezer fővárosi önkormányzati dolgozót képviselő sztrájkbizottságnak fordított hátat”

– tisztázta mindjárt az elején a házigazda Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, aki bízik abban, hogy egyszer csak a főváros ügye is terítékre kerül a kormányülésen.

Naszályi Gábor, a Gulyás által „megszólított” szakszervezeti vezető is rögzítette, hogy a meghívás nem az ő külön saját akciója volt, hanem a Demonstrációs- és Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek közös döntése. Úgy vélte, hogy a miniszter felületesen olvashatta el a levelet, mert a szakszervezetek éppen arról írtak benne, hogy nem kívánnak beszállni a politikai csatározásba. Nem ők mondják azt, hogy az állam jogtalanul vonta el a szolidaritási hozzájárulást, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria, nem ők állítják, hogy csődben van a főváros, hanem az Állami Számvevőszék és a fővárosi átvilágítási szakértő.

Csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Budapestet működtető cégek dolgozói nem érnek annyit, hogy személyesen ismertesse az őket képviselő szakszervezeti vezetőkkel a kormány álláspontját a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetének megoldásával kapcsolatban.

„Tárgyalás híján hétfőn megtartják az első dolgozói fórumot a BKV székházában, ahol tájékoztatják a munkavállalókat arról, hogy a szükséges források híján veszélybe kerülhet a bérkifizetés” 

– mondta Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki azt is jelezte, hogy itt az idő, megkezdik a jövő évi bértárgyalásokat, bár kevés esélyt lát arra, hogy a fizetésképtelenség árnyékában érdemi javaslatot kaphatnának a tulajdonos fővárostól.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke az egyeztetésen

Ennek elmaradására viszont az egyetlen lehetséges szakszervezeti válasz a helyi sztrájkbizottságok alakítása. A különböző cégeknél induló sztrájkok pedig előbb-utóbb összeérnek 

– hívta fel a figyelmet a szakszervezet vezető, aki arra is rámutatott, hogy 27 ezer munkavállalót nem lehet egyszerre kirúgni, főként azon okból, hogy ingyen nem hajlandó dolgozni. Majd elismételte: a leállásért nem a munkavállalók, hanem a politikusok a felelősek.

Karácsony Gergely főpolgármester sem volt meglepett, de szomorúan konstalálta, hogy a kormány még mindig nem értette meg: sokkal több ez már egy politikai vitánál.

„Jogos igény, hogy az elvégzett munkáért fizetést kapjanak a dolgozók, de erre most nem lát biztosítékot”

– mondta a főpolgármester, aki szerint Orbán Viktor zavarba ejtő tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot, amikor azt állította, hogy még nem született jogerős bírósági döntés szolidaritási hozzájárulás ügyében, hiszen az ítélet már meg is jelent. De arról is egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak a kormánytagok, hogy a fővárosnak milliárdok állnak a számláján vagy éppen már csődbe is ment.

A Kúria döntése nyomán a 28 milliárd forint visszajár, sőt ez egy pénzügyi dominó, hiszen a kúriai döntés nyomán az azóta eltelt időszakban elvont pénzeket is vissza kell fizetni. Kérdés az, hogy még az idei pénzügyi zárás előtt visszafizeti-e a kincstár a törvénytelenül elvett milliárdokat. A városvezető egyúttal rámutatott: „a főváros már minden jogszerű eszközt bevetett a főváros fizetőképességének fenntartására. Most már a kormánynak kell megoldani az általa létrehozott problémát”.

„Ma már kétszer csalódtam a kormányban, holott még csak délelőtt van. Reggel 9-kor hiába vártuk a BKM telephelyén a fővárosi átvilágítási szakértőt, holott ő maga kérte, hogy bejárhassa a telephelyet. Most pedig hiába vártuk Gulyás Gergelyt. Ez a vita nem csak a 27 ezer munkavállalóról szól, hanem egész Budapestről, sőt nyugodtan idevehetjük az agglomerációban élőket is.

A közszolgáltatások leállása őket is súlyosan érintené – tette hozzá Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 elnöke.

„Már nem szavakkal játszik a kormány, hanem sorsokkal” – összegzett Karácsony Gergely, aki elismételte, ha minden az eddigiek szerint zajlik tovább, a főváros mínusz 38 milliárddal zárja az évet. Ahogy azt korábban megírtuk: ez a folyószámla-hitel felmondását jelentené, amelynek következtében jövő januárban nem tudják kifizetni a béreket. S ahogy Naszályi Gábor többször elismételte: ingyen munkára senki sem kötelezhető. 

A megállapítások egyelőre nem ismertek, de azok alapján dönt majd az eljáró nyomozó főügyészség, hogy ki lehet a felelős azért a balesetért, amelyben egy nő mindkét kezét elvesztette kézigránátdobás közben a köztisztviselőknek hirdetett önkéntes honvédségi gyakorlóprogramon.