A négy évvel ezelőtt indult fővárosi közbringarendszer működését biztosító hatályos szolgáltatási szerződés 2025. december 23-án éjfélkor lejár. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem talált jogi lehetőséget a meghosszabbítására, így ettől független megoldást keresnek, de egyelőre nem találnak. A Bubi új, harmadik generációjának indulási időpontjáról pedig még becslésekbe sem bocsátkoznak, mivel egy év múltán sem sikerült új partnert találni. Novemberre nem sikerült szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel, sőt az is lehet, hogy nem is fognak, ha túl kockázatosnak tűnik a szolgáltató.
„Jelenleg az sem definiálható pontosan, hogy milyen időtartamú üzemszünettel kell számolni” – ismerte el a BKK a fővárosi közlekedési bizottság hétfői ülésére készült tájékoztatóban. Ehhez egyébként az ülésen sem tudott sok mindent hozzátenni Bodor Ádám a BKK vezérigazgató-helyettese, aki kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 1.0 és a 2.0 közötti váltáskor is volt hat hónap kényszerpihenő. A jelenlegi közbeszerzési eljárási kiírás is 6 hónapos beállási idővel számolt.
Vitézy Dávid a bizottság elnökeként nem egészen értette, hogy miért nem írták ki előbb a tendert, hiszen jó előre tudható volt, hogy másfél évet vesz igénybe az új szolgáltató megtalálása, illetve az új rendszer indítása. Nem kapott rá választ.
A BKK gőzerővel készül az ügyfélbarát lezárásra, fokozatosan kivezeti az ehhez kapcsolódó díjtermékeit. Helyette bevezetik a Téli Mol Bubi bérletet, ami november 7-től érhető el. Az ugyan nem világos, hogy mire is használható ez a bérlet, hiszen egyelőre nem tudtak megállapodni a jelenlegi szolgáltatókkal a folytatásról. Mással pedig nem is tudnak, hiszen a közbringa kerékpárjai a szolgáltatók tulajdonában vannak, a BKK csak szolgáltatást vesz. A korábbi tendergyőztes Csepel Kerékpárgyártó Zrt. és a NextBike azonban aligha lelkesedik az átmeneti szerződésért. A most futó tenderben külön indultak, de végül mindkét céget kizárták.
Hatalmas pénznyelő a Bubi, pedig egyre többen használjákA BKK éppen a kényszerszünet elkerülése érdekében már 2024 októberében kiírta a Bubi 3.0 működtetésére vonatkozó tendert. A cél egy új, kibővített szolgáltatási rendszer kiépítése volt 2026-ra, legalább dupla akkora flottával, elektromos rásegítésű kerékpárokkal, a külső kerületekbe is eljuttatva a bubizás lehetőségét. A tenderre nyolc cég jelentkezett Európa hat országából. A magyar Csepel Kerékpárgyártó mellett olasz, spanyol, angol, lengyel és cseh vállalkozás is ajánlatot tett. Az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások azonban meglehetősen elhúzódtak, a végleges ajánlatok idén augusztusban érkeztek meg a BKK-hoz, de akkor még reménykedtek abban, hogy az előző szerződés lejárta előtt aláírhatják az újat.
Csakhogy két akadály is támadt. Egyrészt júliusi hatállyal távozott a BKK vezérigazgatója Walter Katalin, a helyébe lépett háromfős igazgatóság pedig nem kívánta magára vállalni a döntést a több milliárdos tender lezárásáról szóló döntést. A Csepel-Nextbike konzorcium öt évre 1,798 milliárd forintért vállalta az üzemeltetést: 1200 darab kerékpár és 158 dokkolóállomás biztosításával. A tervezetten 2026-tól induló kibővített szolgáltatási rendszerben azonban már induláskor 3300 darab kerékpárral számoltak, amit fokozatosan 5000-8000 bringára bővítenének. Az új flottába 1000 darab elektromos rásegítésű kerékpárt is beterveztek, míg a dokkoló állomásokat egyszerűbb kerékpártámaszokra cserélnék, ami további fejlesztéseket igényel. A tender értéke így jócskán feljebb kúszott. A háromfős BKK vezetés a Fővárosi Közgyűlésnek adta át a döntés jogát, amely zárt ülés keretében ügy döntött, hogy készüljön előbb új, átfogó kockázatelemzés.
Walter Katalin: Nem igazán célravezető másodrendűként kezelni azokat a vállalatvezetőket, akiknek a munkájától Budapest működése függNem véletlen az óvatosság. Stockholm 2021-ben szerződött azzal a céggel, amely a hírek szerint a legjobb ajánlatot adta a budapesti tenderre, így a közbeszerzés nyerteseként vele szerződhetne a BKK. Csakhogy Stockholmban a sorozatos kerékpártörések, az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt a város előbb pert indított a cég ellen, majd sorozatos szerződésszegés miatt felbontotta a szerződést.
A Bubi kényszerszünete azért is fájó, mert az elmúlt években a közbringa télen is közkedvelt utazási móddá vált Budapesten. Az egy kerékpárra jutó napi utazásszám alapján Budapest a 9. helyen zárt egy 148 város közbringarendszerét vizsgáló ranglistáján.
A hétfői bizottsági ülésen felmerült, hogy a II. kerület a fővárostól függetlenül saját bérbringa kölcsönzési szolgáltatást indított a Manfred nevű kerékpáros céggel. A kezdeti időszakban 18 ponton lehet felvenni az elektromos kerékpárokat. Bodor Ádám minden kerületet buzdított a saját szolgáltatás indítására.
BKK: van megoldás a rövidtávú üzemeltetésre
A főváros Vitézy Dávid vezette bizottságának hétfői kihelyezett ülése alapján írtunk arról, hogy a négy évvel ezelőtt indult fővárosi közbringarendszer működését biztosító hatályos szolgáltatási szerződés 2025. december 23-án éjfélkor lejár és bizonytalan ideig nem lesz Bubi. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a cikk megjelenése után közölte, hogy van megoldás a rövidtávú üzemeltetésre, csak még nem írták alá a megállapodást. A tender pedig „összetett folyamat”, van nyertese a pályázatnak, csak még folyik az ellenőrzése. A téli MOL Bubi-bérletről pedig azóta kiadtak egy közleményt, miszerint az „500 forintért elérhető, a korábbi bérleti konstrukciókkal megegyező feltételekkel rendelkezik, a vásárlás napjától függetlenül december 23-án jár le. Bodor Ádám nem arra biztatja a kerületeket, hogy indítsanak szolgáltatást, hanem hogy támogassák a helyben megjelenő szolgáltatásokat.
