Budapest;interjú;BKK;Walter Katalin;

Politikai cirkusz helyett párbeszédre lenne szükség – mondja Walter Katalin

Walter Katalin: Nem igazán célravezető másodrendűként kezelni azokat a vállalatvezetőket, akiknek a munkájától Budapest működése függ

Az nem szakmai döntés, hogy teljesítménytől függetlenül mindenkinek mennie kell, aki Karácsony Gergellyel dolgozott – mondta a Budapesti Közlekedési Központ távozó vezérigazgatója utolsó munkanapja előtt a Népszavának. Örök élmény marad számára a Lánchíd felújítása. Interjú.

Itt a vége, hétfő az utolsó munkanapja, csaknem öt év után elhagyja a fővárosi cégköteléket. Megkönnyebbült?

 Sokféle érzés kavarog bennem. A döntés meghozatala volt igazán nehéz. Ez tovább növeli a kollégákban kialakult bizonytalanságot. Az elmúlt napok történései azonban megerősítették bennem, hogy helyesen döntöttem.

Miért éppen most lett elég, voltak nehéz idők korábban is…

A nehézségekre fel voltam készülve. Nem voltam naiv. Sőt éppen az üzleti világtól eltérő önkormányzati keretrendszer volt számomra az igazi kihívás. Már a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezetői pályázatába azt írtam, hogy hiszek abban, hogy lehet hatékonyan, korrupciómentesen, jó vállalatot építve fővárosi önkormányzati céget vezetni. Azután kidolgoztam a budapesti stadtwerke koncepciót, ami alapján létrejött a BKM. A BKK esetében sikerült egy jó vállalatot építeni, ahol határozott teljesítményelvárások mellett, de jó közösségben és jó hangulatban lehet dolgozni. A járvány és az energiaválság persze váratlan volt, de az lett volna egy piaci cégnél is. Amire nem lehetett felkészülni, az az új közgyűlés működése és a cégvezetői pályázat mikéntje.

A BKM modelljét Ön dolgozta ki, de a vezetését végül Mártha Imrére bízták. Nem volt csalódott?

Cseppet sem. A BKK akkor éppen vezető nélkül volt, márpedig a fenntartható zöld város koncepció érvényesítése miatt Karácsony Gergelynek nagyon fontos volt, hogy jó kezekbe kerüljön a cég. Egy ekkora vállalat vezetésére alkalmas közlekedési szakembert nem talált a feladatra, így inkább egy fekete öves menedzserre bízta a munkát. Egy másodpercig nem bántam meg. Hatalmas portfólió, szerteágazó feladatok, a közlekedési és városfejlesztési stratégiaalkotástól a hétköznapi operatív feladatokig, miközben a vállalatot is modernizálni kellett.

Egy önkormányzati cég vezetőjeként folyamatosan a politika célkeresztjében volt. Mennyire befolyásolta ez a döntéseket?

Erre szerződtem. Tavaly nyárig azt tudtam mondani a kollégáknak, hogy én vagyok az ernyő a politika és a cég között. Az természetes, hogy a tulajdonos fővárosnak vannak elvárásai, de ezeket az előző ciklusban meg lehetett beszélni. A tavaly október óta kialakult új közgyűlési és bizottsági működés teljesen más helyzetet teremtett.

Eléggé vegyes a megítélése az új összetételű közgyűlésnek, sokan bírálják a szakmaiatlan működése, politikai látványszínházi volta miatt. Cégvezetőként hogyan látja?

Nagyon hiányzik a feladatok rangsorolása, a partneri viszony. Ilyen méretű vállalatot, főként ilyen forráshiányos időkben csak úgy lehet vezetni, ha világosan meghatározzuk az adott év céljait, megtervezzük a megvalósítást, a végén pedig értékelünk. Ehelyett most random ötletelés van, a frakciók azon versenyeznek, ki dob be többet. Ahogy egy régi kollégám mondta: amikor behozzák a beteget szívinfarktussal, akkor nem kezdjük el manikűrözni. Ezzel együtt szükség van kisebb költségigényű, gyorsan megvalósítható szolgáltatásjavító intézkedésekre, csak ezekről nem kell ennyit beszélni, egyszerűen csak csinálni kell. Politikai cirkusz helyett párbeszédre lenne szükség.

A Tisza és a Podmaniczky Mozgalom a kezdetektől elégedetlen a fővárosi cégek működésével. Ennek egyik kicsúcsosodása volt a cégbeszámolók elutasítása. Mi lehetett ennek az oka?

Teljesen érthetetlen számomra, mivel egyetlen tartalmi kérdést sem tettek fel a beszámolóval kapcsolatban. Nem tettek különbséget a cégek között. Ha a BKV szerződéseivel, menedzsmentjével volt gondjuk, akkor vállalják fel. De nem így tettek. Nem tudok mást hinni, minthogy politikai döntés volt. Ráadásul gyáva is, hiszen tudták, sőt el is mondták, hogy két ülés között a főpolgármester majd aláírja a beszámolókat a cégek működőképességének biztosítása érdekében.

Azután jött a szavazás, amelyen minden cégvezetőtől megvonták a bizalmat…

Sokkoló élmény volt. Az elmúlt hónapokban teljesen ketté vált a politikai kirakat és a háttérben zajló munka. A bizottságokban, munkacsoportokban folyamatosan együtt dolgozunk a képviselőkkel, ott semmilyen kritikát nem kaptam. Eközben a nyilvánosságban ment a címkézés, hogy ki kinek az embere. Van, aki azt gondolja, hogy a nyilvánosságban zajló támadásokat ki kell bírni, azok nem számítanak. Egy ponton túl szerintem ez nem így van. Én a partneri együttműködésben hiszek. Nem igazán célravezető másodrendűként kezelni azokat a vállalatvezetőket, akiknek munkájától függ a város működése. A szavazást csak a cégvezetői pályáztatás tudta alulmúlni. A hivatalos kommunikáció szerint profi, kipróbált menedzsereket keresnek. Úgy vélem, letettem már annyit az asztalra, hogy legalább egy visszajelzést kapjak arról, hol tart a folyamat. Menet közben változtatták a szabályokat, még csak be se hívtak meghallgatásra. Ez rettentő távol van a profizmustól.

Dilettantizmus vagy inkább irányított politikai játszma?

A kettő keveréke. Ráadásul teljesen diszkriminatív. Csak egy példa: a folyamat közben hoztak egy döntést, hogy csak akkor érvényes a pályázat, ha minden pozícióra három meghallgatható jelölt van. A vagyonkezelő cégnél azután mégis elég volt kettő, a BKV és a BKK esetében viszont erre hivatkozva hosszabbítást kértek. Az nem szakmai döntés, hogy teljesítménytől függetlenül mindenkinek mennie kell, aki Karácsony Gergellyel dolgozott. Miért jelentkezne a fővárosi cégek élére bármilyen kompetens menedzser ezt látva? A kompenzáció elmarad a piacitól, cserébe nagy a kommunikációs és politikai kitettség és egy ponton túl dolgozni sem hagyják az embert.

Vitézy Dáviddal, amikor még a Budapest Fejlesztési Központ vezetője volt egészen jól együtt tudtak működni. Most, hogy fővárosi képviselő lett, mintha megfordultak volna a dolgok. Mi történt?

Közlekedési államtitkárként még azt mondta, hogy kifejezetten jó a szakmai és emberi kapcsolata velem. A főpolgármesteri kampány azután felülírta ezt. A politikusok gyakorta gondolják azt, hogy a politikai és az emberi mivoltuk ketté választható. De egy „civil” számára nehezen feloldható, hogy valaki a nyilvánosságban támad, négyszemközt viszont korrekt hangnemben, konstruktívan tudunk együtt dolgozni. A BKK-nál külön munkacsoportot hoztunk létre a Vitézy Dávid vezette közlekedési bizottsággal való együttműködésre, amely nagyon hatékonyan dolgozik.

Ott nem merült fel a járművek klímája, ami miatt nyílt levelet írt önnek?

Ebben például pont jó lett volna, ha először egymással beszélünk. Akkor elmondhattam volna, hogy mi is érzékeljük a problémát és folyamatosan dolgozunk a megoldásán. Napokkal a levél kelte előtt egyeztettünk a szolgáltatóinkkal.

Mennyit sikerült végigvinni az elképzeléseiből az elmúlt években? Mire büszke, miért van hiányérzete?

Először is minden siker csapatmunka eredménye, másrészt a projektek többsége nem zárult le, vagy éppen új fázisba lép. A városi kerékpározást átalakító Bubi 2.0 sikere után a kollégák már dolgoznak a Bubi 3.0-án. Nagy eredménynek tartom a Budapest GO-t, amelyet szintén fejlesztenek tovább. Előkészítettük az e-jegy rendszert. Örök élmény a Lánchíd felújítása, nagy eredmény az új forgalmi rend kialakítása, illetve a Blaha Lujza tér modern városi térré formálása. Büszke vagyok arra, hogy 360 új busz, 50 új troli, 26 új CAF-villamos állt forgalomba ezen idő alatt. Hiányérzetet leginkább a BKV elmaradt átalakítása és az uniós források elérhetetlensége okoz. Több előkészített EU-s projektünk van, amelyeknél támogatási szerződés híján csak feltételes közbeszerzéseket írhatunk ki.

 Miért annyira lehetetlen vállalkozás a BKV korszerűsítése? Eddig mindenkinek beletört a bicskája...

Ki se nyitották azt a bicskát. Valódi próbálkozást én nem láttam erre. Nem elég javítgatni, teljes transzformációra lenne szükség, ami egy több éves program. Kell hozzá egy erős vezetői csapat és egy világos városvezetői elköteleződés, iránymutatás és elvárás. Ez eddig nem volt meg. Az első ciklusban létrejött a BKM, átalakulhatott volna a BKV is. Én emellett lobbiztam. A második ciklus elején neki lehetett volna kezdeni a cég modern belső szolgáltatóvá alakításának. Nagy szükség lenne rá, mivel a cég egyszerre pazarló és forráshiányos. Az új közgyűlés felállása után azonban más lett a prioritás. Világos felhatalmazás, új cégvezetés nélkül ennek nem lehet nekikezdeni.

Karácsony Gergely abban bízott, hogy az előző ciklus végéig bevezethető lesz az e-jegy. Ön óvatosabban pilot projekteket ígért. Mikor lesz ebből e-jegy?

2023 nyarán elindítottuk a Pay&GO pilot programot a 100E buszon, majd a kisföldalattin folytattuk. Az elmúlt 2 évben 1,3 millió ügyfél használta. Jelenleg azon dolgozunk, hogy 2025-ben a többi metróra is kiterjesszük a modellt. Ez a bankkártya alapú fizetési és érvényesítési rendszer ma a legelterjedtebb innovatív megoldás a külföldi közösségi közlekedési rendszereknél, mivel nagyon hatékony eszköz új utasok eléréséhez, így a modal split javításához. A pilot megvalósításával hatalmasat léptünk előre, hiszen integrálni kellett a BKK meglévő rendszereivel. Így már van tapasztalatunk, amivel könnyebb belevágni az átfogó rendszer megvalósításának. 2027 elejétől több hullámban lehetne bevezetni.

Mennyit veszített a főváros a Lázár János által erőltetett tarifamegállapodáson?

A menetdíjbevételünk valóban csökkent, de ezt tudtuk előre. Viszont részesülünk a szociálpolitikai menetdíj-támogatásból a kedvezményes diákbérletek után és nem fizetjük az agglomerációs támogatást a Volánnak és a MÁV-nak, ami az utolsó évben már 9 milliárd forintra rúgott. Ha a nettó pozíciót nézem, akkor jól jártunk. Ráadásul az agglomerációból ingázóknak jelentősen olcsóbb lett a közösségi közlekedés. Közlekedéspolitikai szempontból tehát mindenképpen jó döntés volt. Az egyetlen hátránya az, hogy a fővárosnak csökkent a tarifa autonómiája, hiszen a zónarendszer miatt a bérletek ára nem emelhető, ha versenyképesek akarunk maradni a megyebérletekhez képest. Bevételnövelésre viszont szükség van, így az eseti jegyek árát emeltük.

Mennyit ártott a szerencsétlen pulykázós hasonlat?

Személyesen nagyon sokat. Nagyon szerencsétlen mondat volt, amiért azóta többször bocsánatot kértem, próbáltam elmagyarázni a kontextust, hogy mire vonatkozóan fogalmaztam úgy ahogy - nagyon helytelenül. Aki akarta, megértette. Ha ez nem lett volna, akkor semmit nem tudtak volna felhozni ellenem. Ha valamit kitörölhetnék, akkor ez lenne az. 

Ön megy, de a BKK marad. Ki lép a helyére?

A közgyűlés előtt lévő javaslat szerint egy megosztott, német típusú menedzsment board veszi át tőlem az irányítást, amelyben Bodor Ádám mobilitási vezérigazgató-helyettes, Diószegi Ágnes ügyfél-kapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettes, valamint Sághy Andrea HR-igazgató kap szerepet. Ők azt a vállalati kultúrát viszik tovább, amelyet eddig én képviseltem.

A fővárosi likviditási terv részeként javasolt 65 milliárdos követelésértékesítés elég riasztóan hangzik, ez a cég költségvetésének mintegy harmada. Hogy jutottak el idáig?

Ez éppen az az állami harmad, ami hiányzik. Normál esetben a nagyvárosi közlekedés finanszírozása egyenlő arányban oszlik meg a kormány, az önkormányzat és az utasok között. Ettől Budapest fényévekre van. A követelésértékesítés likviditásmenedzsment eszköz, amíg nincs strukturális megoldás a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására, addig ilyen átmeneti eszközökkel kell dolgozni.

A kormány szerint 50 milliárdot kért a főváros, a városvezetés szerint a közösségi közlekedés finanszírozásából kell az államnak nagyobb szerepet vállalnia. Mi lehet a megoldás?

Fontos lenne, hogy kiszámítható és értékelhető összegű állami forráshoz jusson évről-évre a főváros a közösségi közlekedés működtetéséhez, amely azután dinamikusan igazodik az inflációhoz.

Ha a Fővárosi Közgyűlés nem szavazza meg a túlélőcsomagot, mennyi idő múlva állhat le a közlekedés?

A Covid óta túlélünk, de egyre rövidülnek a belátható időszakok. A pánikkeltés nem az én feladatom.

Privát jövő: merre tovább?

Veszek egy mély levegőt, kicsit töltődöm. Az elmúlt hónapok után nagy szükségem van arra, hogy intenzíven a családommal legyek. Sejtem, hogy ez nem fog sokáig tartani, mert a személyiségem szerves része a kemény munka, az építés. Ebben a politikai közegben, a közeljövőben, nehezen tudom elképzelni, hogy közszolgáltató vállalatnál folytassam, bármennyire is elhivatott vagyok a közszolgálat iránt, valószínűleg visszatérek a piaci közegbe.

Nem tesz jót az Orbán-kormány hitelességének a betiltás ellenére megtartott, óriás létszámú Budapest Pride. A politikai bosszú sem lesz igazán hatékony válasz a Fidesz részéről – vélik a Népszavának nyilatkozó elemzők. Európa közepén mégsem annyira könnyű eladni azt, hogy megbüntetnek egy tömeget, amelyik a szabadságot és a szerelmet ünnepli.