A Kúria is a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyében

A Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat a mai tárgyaláson és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. További felülvizsgálatnak nincs helye. Ezzel megnyílt az út a szolidaritási hozzájárulás 2023-as, 2024-es és 2025-ös részleteinek jogtalannak tartott beszedése miatt indított perekben, amelyeket a Kúria döntésére várva függesztettek fel.

„A fővárosi önkormányzat egyértelműen azt szerette volna elérni, hogy a Magyar Államkincstár a jövőben ne vonhassa le automatikus jelleggel az általa kiállított számlák összegét úgy, hogy előtte küldött egy tájékoztató levelet és kiadta a fizetési kérelmet. A főváros pedig köteles volt hozzájárulni az inkasszóhoz. Az Alkotmánybíróság korábban ugyan elutasította a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszát, de ítéletében lényeges sarokpontokat határozott meg. Többek között kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összeg levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. A tájékoztató levelek kiadása, a beszedési kérelem benyújtása nem egyenlő ezzel. A Fővárosi Törvényszék ítéletében döntően az AB döntésére hivatkozva jutott arra, hogy ezeket a tájékoztatókat nem létezőnek kell tekinteni, a beszedési megbízásokat pedig meg kell semmisíteni. A kincstár pervesztes lett” – jelentette ki Darák Péter a Kúria mai ítélethirdetésekor.

A szolidaritási hozzájárulás ügye már minden jogi fórumot megjárt: a Fővárosi Törvényszéktől kezdve a Fővárosi Ítélőtáblán és az Alkotmánybíróságon át egészen a Kúriáig.

Holott hatalmas összegről lenne szó: 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást követelt a fővárostól az állam, 2024-ben 75 milliárdot, idén 89,1 milliárdot. Ha a Kúria ítélete alapján meg is nyerik a felfüggesztett preket a pénzek visszaszerzéséért újabb polgári pereket kell indítani. A kincstár persze dönthet úgy, hogy nem várja meg ezeket a pereket és visszafizeti a pénzt.

Csütörtökön meglehetősen szokatlan módon nyílt tárgyaláson döntött a Kúria a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat közötti 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Fővárosi Törvényszék idén januárban hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás, illetve 6 milliárdot kamat címén még 2023-ban a fővárosi önkormányzat számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester januárban még abban bízott, hogy a Magyar Államkincstár az ítélet után visszautalja a pénzt a fővárosnak. A MÁK ehelyett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelynek önkormányzati tanácsa Darák Péter elnökletével tárgyalta az ügyet.

A közigazgatási pert még 2023-ban indította a főváros a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Az ügy megjárta az Alkotmánybíróságot (AB) is, mivel a Fővárosi Törvényszéknek alkotmányossági aggályai támadtak. Az AB ugyan jogszerűnek találta a szolidaritási hozzájárulást kivetését, de kimondta, hogy ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan, így a beszedés előtt eljárást kell lefolytatni az összeg megállapítására. A MÁK pedig nem így járt el. A főváros abban bízott, az ítélet precedens jelleggel valamennyi szolidaritási ügyükre alkalmazható lesz és ennek alapján a 2024-ben ezen a címen kifizetett 75 milliárd forintból is visszakapnak 40 milliárd forintot. Erről egyébként külön per indult, ahogy a 2025-ös összeg miatt is. Az eljárások különböző eljárásjogi szakaszban vannak, de még egyik sem zárult le. A MÁK inkasszói ellen azonnali jogvédelemmel próbál védekezni több-kevesebb sikerrel. Nyárra például megkapták a „felmentést”, de szeptemberben és októberben már levonták a 6,2 milliárdot.

Az egyre szorítóbb pénzügyi helyzet okán a főváros 2025-ben csak 39 milliárdot tervezett be a költségvetésbe, mert egyértelmű volt, ha mindet kifizetik, nem marad a közszolgáltatások ellátására. A Kúria azonban egy korábbi ítéletében Sára Botond főispánnak adott igazat és kötelezte a fővárost, hogy mind a 89 milliárd forintot írja be a kiadások közé. A döntéstől függetlenül már akkor nyilvánvaló volt, hogy Budapest nem tud ennyit fizetni.

A jogi út – szolidaritási perek és jogvédelmi eljárások – jól láthatóan nagyon lassú és bizonytalan. A Fidesz és a Tisza fővárosi frakciója együtt szólította fel Karácsony Gergelyt, hogy a közösségi közlekedés leállításával ne zsarolja a kormányt és ne büntesse a budapestieket. A legutóbbi közgyűlésen pedig megszavazták a fővárosi cégek átvilágításáról szóló kormánypárti javaslatot, amely előreláthatóan újabb több százmilliós adósságot keletkeztet. Miközben az Állami Számvevőszék folyamatosan vizsgálódik, ahogy hónapok óta ezt teszi a kormány által küldött átvilágítási szakértő is. A kormány pedig nem tárgyal.