Karácsony Gergely: Ha az Orbán-kormány nem tekint el a szolidaritási adó egészének a befizetésétől, akkor Budapest közlekedése nem tíz percre fog leállni

Egyszer már 10 percre leállt Budapest közlekedése, ha a kormány nem tekint el a szolidaritási hozzájárulás idei évre kiszabott 89 milliárd forint egészének befizetésétől, akkor Budapest közlekedése nem tíz percre fog leállni, hanem kiszámíthatatlan időre. Nagyon egyszerű a logika, ha az állam elvonja a főváros bevételeit, akkor nem lesz miből fizetni a közszolgáltatásokat – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester mai sajtótájékoztatóján. A városvezető nyomatékosan kérte kormányt üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz, ahonnan a nyár elején úgy álltak fel, hogy Budapestnek működnie kell. Ehhez képest az első adandó alkalommal inkasszáltak 4,5 milliárd forintot. Az Orbán-kormány úgy tekint a főváros számlájára mintha a sajátja lenne. Nem gátolják ebben sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróság, sem az Állami Számvevőszék határozatai, jelentései.

A fővárosi önkormányzat 2023 óta küzd a város működését veszélyeztető, egyre emelkedő szolidaritási hozzájárulás ellen.

Akkor azt is megállapította, hogy nem elég benyújtani a számlát a szolidaritási hozzájárulásról, előtte közigazgatási eljárás keretében vizsgálni kell, hogy az önkormányzat működését nem lehetetleníti-e el a kivetett sarc befizetése. A kormány az idén keresett egy kiskaput: a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja meg az egyes települések által fizetendő hozzájárulás összegét, de arra továbbra sincsenek tekintettel, hogy mennyiben érinti ez a település, adott esetben Budapest működőképességét.

Budapest az idén már befizetett 39 milliárdot, a fennmaradó 50 milliárd befizetése azonban lehetetlenné tenné a közszolgáltatások biztosítását. A nyári hónapokra megítélt jogvédelem azonban augusztus végén lejárt, így a kincstár már szeptemberben inkasszózhat – mutatott rá Karácsony Gergely aki szerint a Fővárosi Törvényszék korábbi ítélete és tegnapi döntése a normakontrollról egyértelműen jelzi, hogy nem csupán politikai és erkölcsi értelemben van igazuk, hanem jogilag is. Csakhogy a jog ösvénye kanyargós, sok időbe telik bejárni, Budapest nem tud tovább várni. A kormánynak le kell ülnie a fővárossal tárgyalni, a jövő évi választások előtt aligha érdeke bedönteni a várost.

Mint ismeretes a kormány az idén változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján. Korábban a költségvetési törvényben szereplő sok tényezős képlet alapján számolta ki és szedte be az egyre növekvő összegű állami sarcot a Magyar Államkincstár (MÁK), de idén – a főváros által indított perek és az azokból sarjadzó alkotmánybírósági és a kúriai határozatok nyomán - megváltozott a jogi helyzet. Az idei évtől, rendelet útján. Az viszont nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs semmiféle beleszólásuk abba, hogy saját pénzügyi lehetőségükre tekintettel milyen mértékben képesek más településeken segíteni. A Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Az Alkotmánybíróság döntéséig a pert felfüggesztették.

A hétfői ülésen az is kiderült, hogy a májusban elrendelt augusztus végéig szóló azonnali jogvédelem törlésére vonatkozó államkincstár által benyújtott kérelmet csak most terjeszti be a Fővárosi Törvényszék a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elé, így egyhamar nem lesz döntés az ügyben. Ez pedig igen jól jön a fizetésképtelenség határán egyensúlyozó fővárosnak, hiszen a tavaly decemberi döntést megsemmisítő pécsi bírósági ítélet után a kincstár azonnal leemelte a 4,5 milliárdos tavalyi részletet. Ha a 2025 május-június-július-augusztus hónapokra megítélt azonnali jogvédelmet is elveszítené a főváros, a MÁK összesen 28 milliárdot inkasszálhatna, ami kezelhetetlenné tenné a főváros pénzügyi helyzetét.