A szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módját is alaptörvény ellenesnek, és az uniós Önkormányzati Charta rendelkezéseit sértőnek találta a Fővárosi Törvényszék, így ismét normakontrollra küldte a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó paragrafusokat az Alkotmánybírósághoz – hangzott el a fővárosi önkormányzat által a 2025-ös túlzott mértékű hozzájárulás okán indított per hétfői ülésén.
Mint ismeretes a kormány az idén változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján. Korábban a költségvetési törvényben szereplő sok tényezős képlet alapján számolta ki és szedte be az egyre növekvő összegű állami sarcot a Magyar Államkincstár (MÁK), de idén – a főváros által indított perek és az azokból sarjadzó alkotmánybírósági és a kúriai határozatok nyomán - megváltozott a jogi helyzet. Az idei évtől a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja meg az egyes települések által fizetendő hozzájárulás összegét.
Nem csak Budapest egyensúlyoz a csőd határán, több megyei jogú város is bajba került a kormányzati sarcok, a csökkenő bevételek miattAz viszont nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs semmiféle beleszólásuk abba, hogy saját pénzügyi lehetőségükre tekintettel milyen mértékben képesek más településeken segíteni. A Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Az Alkotmánybíróság döntéséig a pert felfüggesztették.
Az ülésen az is kiderült, hogy a májusban elrendelt, augusztus végéig szóló azonnali jogvédelem törlésére vonatkozó, államkincstár által benyújtott kérelmet csak most terjeszti be a Fővárosi Törvényszék a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elé, így egyhamar nem lesz döntés az ügyben. Ez pedig igen jól jön a fizetésképtelenség határán egyensúlyozó fővárosnak, hiszen a tavaly decemberi döntést megsemmisítő pécsi bírósági ítélet után a kincstár azonnal leemelte a 4,5 milliárdos tavalyi részletet.
Ha a 2025 május-június-július-augusztus hónapokra megítélt azonnali jogvédelmet is elveszítené a főváros,
a MÁK összesen 28 milliárdot inkasszálhatna, ami kezelhetetlenné tenné a főváros pénzügyi helyzetét.
A szolidaritási hozzájárulás ügye már a másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma tavaly tavasszal már kikérte a taláros testület állásfoglalását, mondván, a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni. A beadvány márciusban érkezett meg az Alkotmánybírósághoz, de csak az önkormányzati választás és az új testület megalakulása után született döntés. Az AB elutasította a Fővárosi Törvényszék beadványát, mondván, az államnak joga van szolidaritási hozzájárulást szedni. De azt is kimondta, hogy a kincstárnak a beszedés előtt egy közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatnia a hozzájárulás éves mértékének megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni.
Az Alkotmánybíróság indoklásában arra is kitért, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-ra elveszítette azt a 2017-ben létező elemi megkülönböztető jegyét, miszerint „a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerő képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”.
Ilyen formán a kormány legfőbb érve, miszerint a hozzájárulással a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis.
Az ügy akkor visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, amely idén januárban jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a fővárosi önkormányzat számláján a szolidaritási hozzájárulás összegét 2023-ban, a szolidaritási hozzájárulás mértéke jogellenes, mivel veszélyezteti a város pénzügyi egyensúlyát. Az ítélet értelmében a kincstár által küldött tájékoztató levelek nem helyettesíthetik a közigazgatási hatósági eljárást, amelyben az államkincstárnak vizsgálnia kellett volna, hogy az újabb elvonás után marad-e elég pénz a főváros kasszájában ahhoz, hogy ellássa a kötelező feladatait, vagyis működtesse a metrót, az idősotthonokat, folyjon a víz a csapból és legyen, aki megássa a sírokat.
Karácsony Gergely főpolgármester abban bízott, hogy a kincstár az ítélet után visszautalja a pénzt a főváros számlájára, amelyről 2023-ban összesen 28,3 milliárd forintot emeltek le ezen a címen. De eddig csalatkoznia kellett, az önkormányzat még mindig nem kapta vissza ezt a pénzt. A MÁK visszautalás helyett a Kúriához fordult a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérve. A Kúria pedig még nem döntött.
Elakadt az Orbán-kormány és a főváros közötti egyeztetés, már senkinek sem sietős, hogy elkerüljék a csődhelyzetetA januári ítélet alapján Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója azt remélte, hogy a 2024-ben szolidaritási hozzájárulásként elvont 75 milliárd forintból 40 milliárd forintot visszakapnak. Erről egyébként külön per indult, ami még nem zárult le. Sőt, 2025-re 89 milliárd befizetését irányozták elő. Ezt is megtámadta a főváros, az erről szóló per került most az Alkotmánybíróság elé.
Szembement az Orbán-kormánnyal a Fővárosi Törvényszék, de ezzel nem oldódott meg Budapest minden pénzügyi gondjaÚjabb trükköt talált az Orbán-kormány, Budapest már most nyáron térdre rogyhat