Elakadt az Orbán-kormány és a főváros közötti egyeztetés, már senkinek sem sietős, hogy elkerüljék a csődhelyzetet

Már senkinek sem sietős a fővárosi önkormányzat korábban oly fenyegetőnek tartott - a közszolgáltatások leállításával fenyegető - pénzügyi helyzetének rendezése. A kormány Tusványossal volt elfoglalva, a fővárosi hivatal pedig szabadságra ment a múlt héten.

de már ez se izgat senkit, miután a városvezetés egyrészt többfordulós tárgyalás után sikeresen megállapodott a számlavezető OTP Bankkal a folyószámla hitelkeret 80 milliárd forintra emeléséről. Az összeg augusztus 1-től szeptember 19-ig áll rendelkezésre. Másrészt Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet a szolidaritási adó ügyében. A Fővárosi Törvényszék a peres eljárások befejezéséig megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy augusztus végéig beszedési megbízást nyújtson a fővárosnak szolidaritási hozzájárulás címén.

A budapesti közszolgáltatások működéséhez elengedhetetlen finanszírozás tehát biztosítottnak tűnik a nyár végig, amikorra a főváros reményei szerint megszülethet a főváros pénzügyi helyzetét rendező megállapodás a kormánnyal. Csakhogy a tempó meglehetősen lassú, hiszen eddig csak a kiinduló pontot sikerült tisztázni, miszerint „mindenképpen el kell kerülni a fővárosi önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét”, a kormánynak nem érdeke bedönteni Budapestet, a kormány nem akar közfeladatot átvenni, illetve fővárosi cég államosítása sem merült fel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan kijelentette, hogy „a csődhelyzet elkerüléséhez a kormányzat kész támogatást is biztosítani”, de azt is hozzátette, hogy csak szükség esetén és abban az esetben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kapnak. Karácsony Gergely főpolgármester korlátozás nélküli hozzáférést biztosított az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz a kormányzat által megbízott szakértőnek. A felek úgy váltak el, hogy hamarosan folytatják. De eddig nem tették.

A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi – Fidesz iránti lojalitását soha nem titkoló – elnökét bízta meg a pénzügyi átvilágítással. A fővárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint eddig több mint 10 ezer oldalnyi anyagot, szabályzatokat, terveket, beszámolókat kért be a városvezetéstől. Ezek valójában már eddig is elérhetőek voltak a kormány számára, hiszen az ÁSZ egymás után indítja a vizsgálatokat az önkormányzatnál, külön szobájuk van már a hivatalban. A külön megrendelt átvilágítás költségéről, Domokos László szakértői megbízási díjáról többször is tájékoztatást kértünk a minisztériumtól, de nem kaptunk választ.

Az átvilágításról a főváros még semmiféle visszajelzést nem kapott, Domokos László viszont a Facebookon dokumentálja az eseményeket. Mint írta: „arra a kérdésre keresik a választ, hogy bizonyítható-e a főváros pénzügyi fizetésképtelensége”. Július közepén arról posztolt, hogy „olyan fővárosi dokumentumot még nem adtak át a vizsgálatot végző szakértőknek, amely hitelt érdemlően kimutatná az önkormányzat és tulajdonában álló közszolgáltatók együttes fizetésképtelenségét”. Jelenleg a „főváros működését veszélyeztető pénzügyi kockázatok beazonosítását” végzik.

A főváros mindezek ellenére továbbra is bízik abban, hogy augusztus végégig sikerül megállapodni a kormánnyal. Ám egyelőre ajánlatot sem kaptak. A végleges megállapodást azonban a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, márpedig az új összetételű grémium már több alkalommal is meglepte a városvezetést. A Tisza hol nem szavazott, hol el sem ment az ülésre, vagy éppen olyan feltételeket szabott – mint például a folyószámla hitelkeret szerződésével kapcsolatban –, ami miatt újra kellett nyitni a már lezárt tárgyalásokat. A korábbi tervek szerint augusztus végén rendkívüli közgyűlést hívnak össze az ügyben.

A pénzügyi óra továbbra is hangosan ketyeg. A város működtetése átlagosan 32-33 milliárd forintba kerül havonta. Az önkormányzatnak ugyan nyáron is van némi adóbevétele, csordogál némi pénz a közterület-használati díjakból is, illetve a módosított költségvetés elfogadásával az állami normatíva is érkezik, de ez nem elegendő a működtetésre, így a hitelkeret gyorsan fogy.

A kormánnyal folytatott június közepi tárgyaláson - a kiinduló helyzet tisztázása mellett - téma volt a szolidaritási hozzájárulás (szola) is, amelynek mértékét a főváros folyamatosan vitatja. „A kormánnyal való megállapodást a nyár végéig tető alá kell hozni a csődhelyzet elkerülése érdekében” – mondta akkor Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Új tárgyalási forduló azonban azóta sem volt.