Elkészült a felmérés, a legtöbben az Orbán-kormányt okolják a budapesti válsághelyzetért

A közvélemény-kutatásból kiderült az is: még a kormánypárti szavazók fele is tudni szeretné, hogy pontosan mire is megy el a szolidaritási hozzájárulás címén az önkormányzatoktól beszedett pénz. A fideszes válaszadóknak alig 28 százaléka tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni, milyen szabály alapján pontosan mely önkormányzatoknak juttatja az állam a gazdagabb településektől elvont pénzt (a többiek nem válaszoltak a kérdésre). Az ellenzéki szavazók 91 százaléka egyáltalán nem tartja ezt jó gyakorlatnak. A helytelenítők között panelban élő és családi házas egyaránt akad, ahogy nincs különbség ebben a dolgozók és a nyugdíjasok között sem. Noha a nagy többség – 78 százalék – tudni szeretné, hogy milyen szabály alapján és pontosan mely településeknek osztják vissza a pénzt, könnyen lehet, hogy egyáltalán nincs visszaosztás és nem is a településekre költi a kormány az összeget. A hozzájárulás címén elvont pénz ugyanis a központi költségvetésbe folyik be, így követhetetlen, hogy pontosan mire folyik el. Az Alkotmánybíróság 2023-as jogértelmezése szerint a hozzájárulás mára elvesztette szolidaritási jellegét.

A Publicus által megkérdezettek túlnyomó többsége, 80 százaléka hallott már a szolidaritási hozzájárulás miatt a kormány és Budapest között kialakult konfliktusról. (A fővárosi önkormányzat több perben vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét.) A Fidesz szavazótáborának 77 százaléka, míg az ellenzékiek 87 százaléka ismeri az ügyet.

A válaszadók valamivel több mint fele nem tartja igazságosnak, hogy a szegényebb településeket a gazdagabbaktól elvont pénzből támogassák. A kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak egymással szinte tükörképszerűen ellentétes véleményük van erről. A fideszesek 71 százaléka igazságosnak tartja a szolidaritás hozzájárulás intézményét, míg az ellenzéki szavazók 71 százaléka igazságtalannak ítéli. A Tisza támogatóinál ez utóbbi 75 százalék, míg a DK-nál 73. A legtöbben természetesen Budapesten tartják igazságtalannak a rendszert – 66 százalék –, de a községekben se ért egyet az elvonással a válaszadók 43 százaléka.

A megkérdezettek kétharmada azt sem tartja igazságosnak, hogy Budapestnek többet kell befizetnie ezen a címen, mint amennyit a kormánytól az önkormányzat működésére kap. Még a Fidesz táborában is sok a kétkedő, hiszen a kormánypártiaknak is csak kevesebb mint a fele ért ezzel egyet. Az ellenzékiek 88 százaléka igazságtalannak tartja, a Tisza híveinek 92 százaléka, a DK szimpatizánsainak pedig a 100 százaléka gondolja így. A budapestiek 83 százaléka érthetően elutasító, de még a kisebb városokban és községekben élők többsége – 60-69 százaléka - sem tartja ezt igazságosnak.

Az már sokkal megosztóbb kérdés, hogy ki a felelős Budapest pénzügyi válsághelyzetéért. De még ezzel együtt is összességében csaknem kétszer annyian (48 százalék) mondták azt, hogy a kormány okolható ezért, mint ahányan a városvezetést hibáztatják (26 százalék). A Fidesz szavazóinak 82 százaléka aligha meglepő módon a Karácsonyékat okolja. Az ellenzéki voksolók 78 százaléka viszont Orbán Viktort látja emögött. A válaszadók 17 százaléka szerint mindkét fél sáros az ügyben. A fővárosiaknak 65 százaléka okolja a kormányt, a vidéken élőknek kevesebb, mint a fele, de ők is relatív többségben vannak ezzel a véleménnyel. A nyomásgyakorlással azonban nem árt óvatosnak lenni. A megkérdezetteknek kevesebb mint harmada gondolja csak azt, hogy ez a helyes út, 58 százalékuk inkább egyezkedne a kormánnyal.