Azonnali jogvédelmet kért az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) annak érdekében, hogy ne történjen meg augusztus 1-jével a négy humán kutatóközpont Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolása. Az ADF szerint ugyanis a Magyar Államkincstárral jogellenesen akarják bejegyeztetni az ELTE alapító okiratának módosítását, amelynek értelmében az egyetemhez kerülhetne az egykor az MTA-hoz, most viszont a HUN-REN kutatási hálózathoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Nyelvtudományi Kutatóközpont és Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A következő napok azért is sorsdöntőek lehetnek, mert az egyetemek alapító okiratait a felsőoktatási törvény szerint nem lehet bármikor változtatgatni, ebben a félévben ennek szintén augusztus első napja a határideje. Vagyis
ha a Fővárosi Törvényszék megadja az azonnali jogvédelmet, erre legközelebb a tavaszi szemeszter előtt, jövő év elején lesz lehetőség.
Márpedig a kutatóhálózatban dolgozókat képviselő ADF szerint számos jogi abszurdum kíséri a kutatóközpontok egyetemhez csatolását – fejtette ki a Népszavának Lőrincz Viktor, az egyesület elnöke, aki több mint 30 közérdekű adatigénylést adott be annak érdekében, hogy tisztán lehessen látni az 1200 dolgozót mozgató és a kutatóhálózat egységét megbontó döntés hátterét. Ezekre egyelőre nem érkezett válasz sehonnan. Az ADF egy hétfőn közzétett nyilatkozatában 12 pontban sorolják, hogy miért tartják jogellenesnek a döntés körülményeit.
Azonnali jogvédelmet kért a kutatóhálózat átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma„Eddig úgy működött a rendszer, hogy a kétharmados hatalom birtokában hoztak egy törvényt, ha valamit át akartak alakítani, függetlenül az érintettek véleményétől. Ez történt tavaly a HUN-REN törvény esetében is, akkor viszont még nem volt szó a négy érintett kutatóközpont elcsatolásáról. Ez a döntés ellentétes ezzel a törvénnyel, hiszen abban benne van, hogy a hálózat egysége nem megbontható. Ezt az átalakítást viszont most valamiért nem törvénymódosítással akarják végigcsinálni, hanem kvázi a szereplők közötti megegyezésre alapozva” – kezdte a jogtalanságok sorolását Lőrincz Viktor.
Szerinte az is abszurd, hogy június 13-án a még hivatalba sem lépett ELTE rektor, Darázs Lénárd és a kancellár magától találták volna ki, hogy az egyetemnek jól jönne ez a négy kutatóközpont. Majd ezen felbuzdulva, mindenféle felhatalmazás nélkül meg is írják a levelüket, amelyben elkérik ezeket a HUN-REN-től, ami annyira megörül az ajánlatnak, hogy egy héttel később már össze is hívja az Irányító Testületét, hogy döntsenek az ajánlatról.
„Az sem egyértelmű, hogy mennyire volt jogszerű ez az IT ülés, se a meghívó, se a beterjesztések, se a határozatok, se a jegyzőkönyv nem nyilvánosak. Ezért nem is tudjuk, hogy ott pontosan mi történt. Úgy tudjuk, hogy 6-2 arányban szavazták meg a kutatóközpontok átadását, de a döntés után hárman lemondtak, és azóta arról szólnak a hírek, hogy az egyik tagot megfenyegették, és ezért szavazott úgy, ahogy”
– folytatta Lőrincz Viktor a „furcsaságok” sorolását. Azt, hogy az IT egyik tagja állítólag zsarolás hatására hozta meg a döntését, többek között Pálinkás József mondta el a Népszavának adott interjúban. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy valamilyen súlyos jogsértés következett be az IT ülésén – vélte az érdekvédő.
Pálinkás József: Ez a kormány képtelen a korrekcióra, makacsul ragaszkodik minden ostoba döntéséhezAz ADF is vitatja, hogy a HUN-REN vezérigazgatója Jakab Roland egyáltalán szavazhatott volna-e ebben az ügyben, ugyanis az ő szava a szabályzat szerint tudományos kérdésekben nem számít. „Még ha szavazhatna is ebben az ügyben, akkor is kérdéses a függetlensége, hiszen Jakab Roland azóta prominens szerepbe került a miniszterelnök által létrehozott első digitális polgári körben” – teszi hozzá Lőrincz Viktor.
TDDSz: Jakab Roland távozzon a HUN-REN vezérigazgatói székéből!Pártpolitikai semlegességet ígért az Orbán Viktor-féle Digitális Polgári Körhöz csatlakozó HUN-REN vezetőjeMindebből látható, hogy már önmagában a HUN-REN döntése kapcsán számos jogi aggály vetődik fel, de a kiszivárgott információk szerint az ELTE ezügyben tartott szenátusi ülése sem zajlott zökkenőmentesen. Ráadásul a kutatóközpontok ELTE-be olvadásának még ezeken túl is számos jogi akadálya lehet az ADF képviselői szerint. Úgy gondolják, például az átalakulás vagyoni keretei sem adottak, mivel az MTA eddig nem adta el az államnak a kutatóintézetek által használt ingatlanokat, és ELTE-hez kerülő központok nem jogosultak ennek a vagyonnak a használatára.
Az érdekvédők szerint átalakítás egyik célja, hogy a négy kutatóközpont dolgozói, a társadalomtudósok, bölcsészek és közgazdász kutatók ne részesüljenek abból a 18 milliárd forintból, amit a miniszterelnök többször is megígért a HUN-REN számára, de egyelőre nem folyósították. Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy az ELTE-hez kerülő dolgozók elesnek a régóta esedékes jelentősebb béremeléstől, mivel az egyetem már most is anyagi nehézségekkel küszködik, és bár kis mértékű emelésre ígéretet kaptak, egyelőre ennek a forrása sem látszik.
„Nem oldja meg, csak elmélyíti a gondokat” – Nyílt levelet írtak Orbán Viktornak a legrangosabb kutatások vezetőiLemondott három tag a HUN-REN Irányító Testületében kutatóközpontok leválasztásáról szóló döntés utánNem akarták a kutatóközpontok, mégis elcsatolják őket, egy elnök és egy miniszter kámforrá vált