Budapest kasszája gyorsan ürül, de az OTP nem válaszol és az Orbán-kormánnyal sem sikerült megállapodni

„Minden tárgyalási fordulón ott voltam, csak annyit mondhatok, hogy pont ott tartunk, mint június közepén, az utolsó tárgyaláskor. Az akkor elhangzottak szerint július második felében folytatjuk” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki azt is hozzátette, ha Keszthelyi Dorottya (DK-s képviselő) esetleg külön tárgyalásokat folytat a kormány képviselőivel, akkor ossza meg annak eredményét a városvezetéssel, mert ezekről ők semmit nem tudnak.

A Demokratikus Koalíció hétfői háttérbeszélgetésén ugyanis Keszthelyi Dorottya fővárosi képviselő azt mondta: a főpolgármester környezetéből azt hallották, hogy már nyáron megszülethet a kompromisszum a kormánnyal: a kabinet 50 milliárd forintos nagyságrendben beszállhat a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásába, így mentve meg Budapestet a csődtől.

Közben zajlik a fővárosban a kormány által kért pénzügyi átvilágítás, amelynek vezetésével Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnökét bízták meg. Le se tagadhatná, mert pontosan azt a menetrendet követi, ami az ÁSZ vizsgálataira jellemző. Több ezer oldalnyi dokumentumot kértek be, eddig is elérhető közérdekből nyilvános adatokat – például működési szabályzatokat, cash flow tervet, eljárásrendeket –, amelyek valójában mind ott vannak már a számvevőszéknél, hiszen egymás után indítja a vizsgálatokat az önkormányzatnál. A városvezetés egy hete átadta a kért dokumentumokat a kormány által felkért átvilágítási szakértőnek, de egyelőre nem kaptak se visszajelzést, se új kérést.

A kormánnyal folytatott utolsó, június közepén lezajló tárgyaláson csupán a kiinduló helyzetet sikerült tisztázni: a kormánynak nem érdeke bedönteni Budapestet, a fővárosi önkormányzat helyzetét tartósan rendezni kell, a kormány nem akar közfeladatot átvenni, fővárosi cég államosítása pedig nem merült fel. A tárgyalásnak természetesen témája volt a szolidaritási hozzájárulás, amelynek mértékét folyamatosan vitatja, túlzónak tartja a fővárosi önkormányzat. Korábban úgy volt, hogy a hozzájárulás ügye bekerül a Rákosrendező adásvételi szerződésében szereplő jogszabály-módosítási csomagba. Végül nem így történt, a kérdés nem szerepel a városvezetés által összeállított, önálló Rákosrendező törvényként elfogadni javasolt jogszabály módosítások között.

– válaszolta a hozzájárulásra vonatkozó kérdésünkre Kiss Ambrus, majd hozzátette: „a gyorsabb utat választottuk, a kormánnyal való megállapodást a nyár végéig tető alá kell hozni a csődhelyzet elkerülése érdekében, így ennek része a szolidaritási hozzájárulás. A Rákosrendező-törvény kitárgyalására több idő van”. A MÁV-nak még nem sikerült kiüríteni és átadni a rákosrendezői területen lévő ingatlanokat, így a birtokba adás még nem történt meg. A következő vételárrészlet kifizetésének ez is – sok más mellett – a feltétele.

A fővárosi önkormányzat számlája szerdán mínusz 21 milliárdos egyenleget mutatott. A város működtetése átlagosan 32-33 milliárd forintba kerül havonta. Az önkormányzatnak ugyan nyáron is van némi adóbevétele, csordogál némi pénz a közterülethasználati díjakból és a költségvetés elfogadásával az állami normatíva is érkezik, de a jelenlegi hitelkeret várhatóan augusztus közepére kimerül. A pénzügyi túlélőcsomagban a városvezetés éppen ezért javaslatot tett a folyószámla hitelkeret 20 milliárd forintos emelésére. A hitelt biztosító OTP számos feltételt szabott, többek között azt, hogy nem kötelező érvényű felmondási feltétel legyen, ha a kormány költségvetési biztost jelöl ki a fővárosi önkormányzathoz. A Tisza ezt elfogadhatatlanul nagy kockázatnak tartotta, mondván, ezzel a passzussal csőre töltött fegyvert adnak a kormány kezébe. A Fővárosi Közgyűlés végül azzal a feltétellel egyezett bele a folyószámla hitelkeret megemelésébe, ha ezt a pontot törlik a szerződésből.

A városvezetés és az OTP között lezajlott ez ügyben az első személyes egyeztetés. Egyelőre nem érkezett válasz. Kiss Ambrus szerint a jövő héten tudniuk kell, hogy így is megkapják-e a hitelt. Ha nem, akkor a hónap végén rendkívüli közgyűlést kell összehívni a helyzet értékelésére, a további lépések megtétele érdekében. A közgyűlési halogatás egyébként azt is jelenti, hogy a szerződés aláírásáig a cégek saját folyószámlahitelüket fogyasztják, ami szintén kamattal terhelt, amit végső soron ugyanúgy a fővárosi önkormányzatnak kell megfizetnie.