Az eredeti tervek szerint első körben a metróvonalakon a menetjegyvásárlásokhoz lenne elérhető az e-jegy szolgáltatás.
„2023 nyarán elindítottuk a Pay&GO pilot programot a 100E buszon, majd a kisföldalattin folytattuk. Az elmúlt 2 évben 1,3 millió ügyfél használta. Jelenleg azon dolgozunk, hogy 2025-ben a többi metróra is kiterjesszük a modellt. Ez a bankkártya alapú fizetési és érvényesítési rendszer ma a legelterjedtebb innovatív megoldás a külföldi közösségi közlekedési rendszereknél, mivel nagyon hatékony eszköz új utasok eléréséhez, így a modal split javításához. A pilot megvalósításával hatalmasat léptünk előre, hiszen integrálni kellett a BKK meglévő rendszereivel. Így már van tapasztalatunk, amivel könnyebb belevágni az átfogó rendszer megvalósításának. 2027 elejétől több hullámban lehetne bevezetni”- mondta a Népszavának az új e-jegyrendszerről Walter Katalin, még a BKK vezérigazgatójaként.
Walter Katalin: Nem igazán célravezető másodrendűként kezelni azokat a vállalatvezetőket, akiknek a munkájától Budapest működése függAz érintésmentes kártyás fizetésen alapuló elektronikus jegyrendszer már a közösségi közlekedés nemzetközi szabványává vált, napjainkra több száz város (London, Amszterdam, New York , Szingapúr) építi erre a modellre a jegyértékesítési rendszerét. Jól vizsgázott a két budapesti viszonylaton is, néhány hónap alatt a fizetések 30 százaléka ezen keresztül történt – összegzi az eddigi tapasztalatokat az új modell szerinti e-jegyrendszer bevezetéséről szóló, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság számára készült előterjesztésében a BKK.
A modell lényege, hogy az ügyfelek bankkártyájukkal vagy annak okos eszközön tárolt változatával tudnak a járműveken, illetve a megállókban elhelyezett érvényesítő készüléken utazásra jogosító „tappolást” végezni úgy, hogy a bankkártyát egyszerűen hozzáérintik a készülékhez. A vásárlás és az érvényesítés egy lépésben megtörténik, az utazás azonnal megkezdhető, az utazási jogosultságot a bankkártya igazolja. A szolgáltatás igénybevételéhez nem szükséges sem előzetes regisztráció, sem alkalmazás letöltése. Első körben a vonaljegyek esetében vezetnék be az új modellt. A bérlettel rendelkező ügyfelek bérletüket továbbra is a weben vagy a BudapestGO alkalmazásban tudják megvásárolni, de a bérlet az ő esetükben is az adott bankkártyához rendelődik hozzá. A BKK szerint a bliccelés jelentősen csökkenne, részben a menetjegyvásárlás egyszerűsítése miatt, részben az érvényesség ellenőrzésének hatékonysága miatt. Az utazási jogosultságot automatikusan visszajelzi a járművezetőknek, ami az első ajtó felszállásoknál bírna jelentőséggel. Beléptető kapuk felszerelését egyelőre nem tervezik.
E-jegy: a milliárdos bukás után beindult az egymásra mutogatás, újabb feljelentést Budapest már nem teszAz első fázisban a reptéri busz mellett a metróvonalakon vezetnék be a vonaljegyekre. A kiterjesztéssel a metrókon 52 metróállomáson, napi 800 ezer felszálláshoz válna elérhetővé a Pay&GO rendszer, miközben csak a kártyalefogadó működtetési költségeket kell fedezni. A második fázisban kiterjesztenék a buszokra és a torlikra, majd valamikor 2028 harmadik negyedévében következnének a villamosok és az agglomerációs járatok, illetve ekkor lépnének be az új rendszerbe a bérletesek. A negyedik fázis az idő alapú termékek bevezetése lenne, míg zárásként a Hév-vonalakat is bevonnák. Mindez később további termékekkel, például városkártya egészülhetne ki. 2032-re az eladott jegyek bérletek 90 százaléka e-jegy lehetne. Az ütemezett szakaszos bevezetés segítené a források biztosítását és csökkentené a kockázatokat. A BKK számításai szerint a beruházásnak 2027 elejéig nincs finanszírozási igénye, miközben az utazás és a bevétel 1-3 százalékos növekedését eredményezné.
Az új e-jegyrendszer indításához egy központi, tranzakciókat feldolgozó informatikai rendszert vásárolna a BKK, amely többek között biztosítja a bankkártyás tranzakciók feldolgozását, elvégzi a díjkalkulációt, valamint az elszámolást.
Ezenfelül ki kell választani a banki partnert és az érvényesítő készülékek (validátor) szállítóját. A három közbeszerzést külön-külön, de összehangoltan, egymásra épülve írná ki a BKK. A központi rendszer beszerzéséről szóló döntés meghozatalakor az egész rendszer bevezetéséről kell dönteni – hívja fel a figyelmet a fővárosi közlekedésszervező cég. Vitézy Dávid a főváros közlekedési bizottságának elnöke további vizsgálatokat kért a BKK-tól a projekt minél alaposabb szakmai-technológia és finanszírozási, beszerzési szempontú előkészítése és sikeres megvalósítása érdekében. A Fővárosi Közgyűlés még nem tárgyalta a javaslatot.
Három cikluson átívelő bukás
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről már 2003-ban döntött a Demszky Gábor főpolgármester vezette főváros. A Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK azonban 2010-ben elölről kezdett mindent. A költségeket 2011-ben 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határidejét 2013-ra tették. De már az elején megcsúszott a projekt, a szállítói szerződést csak 2014-ben írták alá a tendergyőztes Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. A projekt azonban nem haladt. A vállalkozói szerződést 2018-ban mondták fel, amikor a projektet finanszírozó EBRD visszalépett. Walter Katalin, volt BKK vezér szerint igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol az állítások mögött nem volt semmi. A főváros végül 2021-ben szánta el magát a perre. A pert lezáró egyezségre három évet kellett várni. A bíróság döntése szerint a német cégnek vissza kellett fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot), de a BKK további követeléseit nem tartották indokoltnak, mivel a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt. A főváros csaknem 10 milliárdot bukott a balul sikerült projekten.
