amnesztia;aláírásgyűjtés;Rafael Lion;közkegyelem;

Az aláírásgyűjtés kezdete idén februárban. A lendület nagy volt az első hetekben

Nyolcvanezer aláíró támogatta a magyarországi amnesztiát, a petíció a parlament igazságügyi bizottsága elé kerül

A javaslat szerint az általános közkegyelem a súlyos bűncselekmények elkövetőire nem vonatkozna.

Miután a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy Györgyöt és társait elnöki kegyelemben részesítette Novák Katalin volt államfő, és az ő révén szintén elnöki kegyelmet kapott a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endre igazgatóhelyettes is, ezek indították arra Rafael Liont, egy Szegeden élő roma jogászt, hogy petíciót fogalmazzon az általános amnesztia érdekében. Sőt, annak nyomatékosítására aláírásgyűjtést is indítson.

Az aláírásgyűjtés, amelyről elsőként a Népszava számolt be, az év elején kezdődött. A Kövér László házelnöknek címzett petícióba foglalt javaslat szerint azokat, akiknek két évnél kevesebb van hátra a büntetésükből, szabadon engednék – Rafael Lion becslése alapján mintegy 7 ezer emberről lehet szó –, másoknak enyhítenék a büntetését.

Az életellenes, kiskorúak sérelmére elkövetett vagy államellenes bűncselekmények miatt elítéltek nem részesülhetnének közkegyelemben.

Január végén Rafael Lion azt mondta lapunknak, hogy eredetileg 100 ezer aláírás összegyűjtését tervezte, de az érdeklődést látva emelte a tétet: 500 ezerig nem szeretne megállni. Közlése szerint az első héten 50 ezer aláírásig jutottak, a második héten már 70 ezernél jártak. Aztán megtört a lendület, félmillió helyett végül 80 ezer támogatót sikerült megnyerni.

Rafael Lion kérdésünkre nem titkolta, hogy csalódottságot érez, amiért az aláírók száma elmaradt a várakozásaitól, de abban bízik, a kezdeményezés így is elérheti a célját. A petíciót elküldte a parlamentnek. Bár az aláírásgyűjtés online formában is zajlott, a támogatók túlnyomó többsége a papír alapú íveket írta alá. Ezek postázása túl sokba került volna (a kezdeményezéssel járó költségeket saját zsebből fedezte), ezért csak az online aláírásokat mellékelte a petícióhoz. Ugyanakkor nem tett le arról, hogy a későbbiekben személyesen átadja majd az aláírásokat az Országgyűlés képviselőjének.

A roma jogász biztató jelnek veszi, hogy – mint azt a közösségi oldalán bejelentette – az Országgyűlés elnöki titkársága levélben tájékoztatta arról: a petíciót továbbították az igazságügyi bizottságnak. Nyári szünet lévén a testület az őszi ülésszak során foglalkozhat a témával. Rafael Lion már önmagában azt (fél)sikernek tartja, hogy az ügyet nem dobták félre, hanem – bizakodása szerint – „át fogják beszélni”. Reméli, hogy az igazságügyi bizottság jogalkotási javaslattal küldi tovább a petíciót a parlamentnek.

Azoknak, akik igyekeztek elgáncsolni kezdeményezését – vagy éppen annak a jogát is kétségbe vonták, hogy egyáltalán aláírásokat gyűjtsön –, Rafael Lion megüzente: előbb-utóbb mindenkit utolér Isten ítélete.

Jórészt a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) fellépésének tulajdonítja, hogy a gyűjtés elakadt 80 ezer aláírónál. Tény, hogy a roma közélet nem állt egyöntetűen a petíció mögé.

 A CiKöSz színeiben politizáló Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke például arra hivatkozva bírálta a kezdeményezést, hogy az „megtépázta” a roma közösség egységét. A szélsőjobboldal is tiltakozott a közkegyelem ötlete ellen. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke kijelentette, hogy „meg fogjuk akadályozni ezt az őrült tervet”.

A Jobbik ellen-aláírásgyűjtést indított, azt állítva, hogy az amnesztiás petíció, amely „rengeteget árt a cigány-magyar együttélésnek”, a szemétkosárba való. Az ügy a parlamentben is előkerült. A jobbikos Ander Balázs úgy vélte, a társadalom elleni merénylet lenne a magyar emberek nyakába zúdítani 7 ezer „börtöntölteléket”. Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár reagálásából nehéz arra következtetni, hogy a kormány támogatja a kezdeményezést. Rétvári közölte ugyanis,

hogy „minden büntetést le kell tölteni, ahogyan azt a bíróság kiszabta”. 

Az államtitkár egyebek között azzal érvelt, hogy a CiKöSz és a romák országos önkormányzata – ahol egyébiránt a CiKöSz képviselői alkotják a többséget – ugyanígy gondolja.

Az általános és középiskolákban több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt a következő öt éven belül, de mivel a pedagógusok többsége nő, a Nők 40 korkedvezményes nyugdíjjal ennél többen is nyugdíjba mehetnek.