A Tisza és a Fidesz nem siet félrerántani a pénzügyi szakadék felé robogó fővárosi önkormányzat kormányát. Az Orbán-kabinettel ugyan megkezdődtek a tárgyalások és a felek abban meg is állapodtak, hogy a várost működésben kell tartani, de először átvilágítanának. Hétfőn az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, Domokos László és csapata meg is kapta az erre vonatkozó megbízást. Tájékoztatásuk szerint kockázat elemzéssel tárnák fel a fővárosi helyzet okát.
Ez csak azért meglepő, mivel az Állami Számvevőszéknek szinte már saját kirendeltsége van a fővárosban, egy vizsgálatuk most is zajlik, kettő pedig lezárás előtt áll. Mindezek alapján a remélt állami segítség aligha érkezik meg a nyár vége előtt. Addig tart a bíróság által megítélt azonnali jogvédelem biztonsági hálója is. A Fővárosi Törvényszék felhívta a figyelmet, hogy a fővárosnak számos likviditást segítő lépést kell megtennie ahhoz, hogy Budapest augusztus végéig kihúzza.
Domokos László korábbi ÁSZ-elnököt küldi Navracsics Tibor tárcája, hogy vizsgálja meg, miért válságos Budapest pénzügyi állapotaA városvezetés ennek szellemében össze is állította a túlélőcsomagot, amely három fő elemből áll. Egyrészt a Kúria korábbi döntése értelmében módosítani kell az idei fővárosi költségvetést, mivel a jelenlegi június végén hatályát veszti. A városvezetés technikai jellegű változtatást tervez, amelynek értelmében a kiadási oldalon szerepeltetik a szolidaritási hozzájárulás teljes Nemzetgazdasági Minisztérium által kiszabott 89 milliárd forintos összegét, míg ennek ellentételezéseként a bevételi oldalon a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perek követeléseit tüntetik fel. Csakhogy a Tiszának lennének javaslatai a költésre. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban előre jelezte, hogy csak olyan új fejlesztési ötlet vehető be a módosított költségvetésbe, amelynek a fedezete is megvan. „Majd akkor gondolkodhatunk kiadásnövelésben, ha túl leszünk Budapest megmentésén” – mondta a főigazgató.
Szembement az Orbán-kormánnyal a Fővárosi Törvényszék, de ezzel nem oldódott meg Budapest minden pénzügyi gondjaA tervezett likviditást segítő intézkedések között szerepel az önkormányzati hitelkeret 20 milliárd forinttal – 80 milliárd forintra – történő megemelése, amivel fenntartható lenne a fővárosi önkormányzat és cégeinek fizetőképessége a nyár végéig, a kormány által ajánlott segítség megérkezéséig, illetve az iparűzési adóbevételek következő részletének szeptemberi beérkezéséig. (Így is marad 6-9 milliárdnyi számla, amelynek kiegyenlítését későbbre kell halasztani, kivéve persze, ha a kormány végre kifizeti a fővárosnak járó uniós forrásokat.) Ezeken felül ahhoz is a közgyűlés támogatását várják, hogy a két fővárosi közlekedési cég – a BKK és a BKV - 65 milliárd forint értékű követelését értékesítsék. (Egy bank állna helyt a cégek és a főváros helyett a beszállítók felé, amelynek jövőre fizetné vissza a főváros a megelőlegezett összeget kamatostól).
A túlélőcsomag azonban első körben elbukott. A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén nem kapott támogatást a terv. A 11 fős bizottságból ketten meg sem jelentek. Vitézy Dávid, a bizottság elnöke nem szavazott az ügyben (kérdésünkre azt válaszolta, hogy véletlenül), Barna Judit bizottsági alelnök, a Tisza képviselője nemet mondott a megoldási javaslatra, hiányolva a jelenlegi költségvetés felülvizsgálatát (új tételek beemelését). Két fideszes és egy tiszás tag tartózkodott. Az előterjesztést csak négyen, az LMP, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a kétfarkú kutyapárt képviselője támogatta. Így a bizottság nem találta „alkalmasnak” a városvezetés által készített javaslatcsomagot a súlyos pénzügyi helyzet rendezésére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán szintén elutasítja majd a bemutatott likviditást segítő intézkedéseket.
De ha mégis így tenne, akkor a főváros már júliusban fizetés-, és így működésképtelenné válhat.
Ebben az esetben ugyanis a bevételínséges nyári hónapokban is finanszírozni kell közösségi közlekedési cégeket. Hatályos költségvetés nélkül a főváros még a jelenlegi szűkös állami normatívát sem kapja meg, a 20 milliárdos folyószámla hitelkeret emelés nélkül rendelkezésre álló 60 milliárd nem tart ki a nyár végéig. Június végén az előzetes számítások szerint már mínusz 35 milliárdon áll majd a főváros. Ahogy Kiss Ambrus főigazgató a Népszavának fogalmazott: „ha a közgyűlés nem szavazza meg, akkor a város maga ugrik bele abba a kútba, amit a kormány ásott Budapestnek”. A nyár vége még akkor is „koppanós” lesz, ha a túlélőcsomag átmegy.
Kiss Ambrus: Budapest jelenleg mínusz 13 milliárdnál áll, van, ami már most is vészforgatókönyv alapján működikA Pénzügyi Bizottságon sem ment át
A Pénzügyi Bizottságon sem ment át a város működőképességét biztosító javaslat. A bizottság keddi ülésén csupán 3 igen szavazatot kapott 6 tartózkodás mellett. Baranyi Krisztina, a bizottság elnöke, ferencvárosi polgármester nem volt ott az ülésen, a városvezetés által készített előterjesztést a Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd egy-egy képviselője szavazta meg. A Tisza és a Fidesz képviselői tartózkodtak.
A bizottsági ülésen egyedül Vitézy Dávid fogalmazott meg kritikát, aki a közlekedési cégek 65 milliárdos faktorálási összegét kifogásolta, mondván ha a közgyűlés rábólint, akkor a közgyűlés magára húzza ennek felelősségét. Barna Judit a fent említett felülvizsgálatot kérte számon.
A Tisza a szerdai közgyűlésre saját javaslattal állt elő. Egyrészt kampányt indítanának arra, hogy a fővárosi cégek előbb teljesítsék az adóbefizetési kötelezettségüket, másrészt fókuszált végrehajtási akcióprogramot indítanának az adóhátralékot felhalmozó cégek ellen.
Számadó Tamás főjegyző ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a helyi iparűzési adózás államigazgatási feladat, a közgyűlésnek nincs ebben hatásköre. Az adózás rendjét törvény írja elő, ha egy cég előre fizet, akkor azt túlfizetésként kell számontartani, a cégek ezt később visszakérhetik. A főjegyző ezenfelül felhívta a figyelmet, hogy az előrefizetési kampány adótitkot sérthetne. Végezetül megjegyezte, hogy a Magyar Államkincstár által üzemeltetett adóigazgatási szakrendszer, az ASP nem támogatja ezt, így a bevallásfeldolgozás ellehetetlenülne.
Kiss Ambrus szerint a fővárossal szemben nem játszható le az Iványi Gábor egyháza ellen bevetett ellehetetlenítési forgatókönyvAggodalom
Erős aggodalommal töltötte el a fővárosi munkavállalókat képviselő – az állami inkasszó utáni csődárnyékban alakult – fővárosi Demonstrációs és Sztrájkbizottságot a Vitézy Dávid vezette Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői döntése, amellyel elutasította a városvezetés által készített pénzügyi túlélőcsomagot.
A sztrájkbizottság úgy véli, hogy a képviselők a főváros működésére tett esküjükkel ellentétben 27 ezer munkavállaló helyzetét teszik tönkre. A bizottság ezért felszólította a Fővárosi Közgyűlés frakcióit, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy biztosított legyen a főváros működése, a bérek kifizetése és folytatható legyen a kormány és a főváros közötti tárgyalás. A fentieket tartalmazó közleményt a fővárosi cégeknél működő csaknem tucatnyi szakszervezetek vezetői ma reggel valamennyi fővárosi képviselőnek elküldték.
