Kiss Ambrus: Budapest jelenleg mínusz 13 milliárdnál áll, van, ami már most is vészforgatókönyv alapján működik

Hiába vállalta magára a Pride rendezését a főváros, a rendőrség így is betiltotta. Szembemennek a tiltással?

A fővárosi önkormányzat nem jelentett be semmilyen rendezvényt, így be sem tilthatta a rendőrség. Nem tartozunk a gyülekezési törvény hatálya alá. Budapest Büszkeség Menete lesz, a pontos helyet és időt a hét elején közöljük.

Megkapták az azonnali jogvédelmet, a Magyar Államkincstár már vissza is utalta a 10,2 milliárdot. Azt mondta, most vannak meccsben. De kinél van a meccslabda: a városvezetésnél, a fővárosi frakcióknál vagy a kormánynál?

Meccslabdája senkinek nincs, de minden játékos el tudja rontani. A sporthasonlatnál maradva: ez nem ez nem egy ziccer volt, amivel most mindent megoldódott és mindenki hátradőlhet. Csupán annyi történt, hogy felállhattunk az alapvonalra. Ahhoz, hogy fennmaradhassunk a pályán, a Fővárosi Közgyűlésnek a héten el kell fogadnia a közösségi közlekedési cégek követelésértékesítésére, a módosított költségvetésre, illetve a folyószámla-hitelkeret 20 milliárdos emelésére vonatkozó előterjesztést. A költségvetés módosítása banki oldalról is elvárás, hiszen a enélkül a Kúria döntése értelmében június végétől nem lenne elfogadott költségvetése a városnak, ami a hitelek felmondását vonná maga után. Ha a közgyűlés nem szavazza meg, akkor a város maga ugrik bele abba a kútba, amit a kormány ásott Budapestnek. A fenti döntésekkel időt nyerünk augusztus végéig. A pályán persze vannak mások is. Az államkincstár már bejelentette, hogy megtámadja a döntést, azt pedig nem tudhatjuk, hogy dönt újfent a bíróság.

Mi lesz augusztus után, addig tart jelen állás szerint az azonnali jogvédelem, jön az újabb inkasszó?

Remélhetőleg nem, de az azonnali jogvédelmet újra meg kell kérnünk, hiszen onnantól ez havonta újabb 6-6 milliárdos kiadást jelentene Budapestnek. Erre nincs fedezet, hiszen eredetileg nem számoltunk a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetésével. Ahogy a törvényszék is megállapította: az azonnali jogvédelem arról szól, hogy nem várható meg a perek lezárása, hiszen inkasszózás esetén bedől a város és leállnak a közszolgáltatások.

A Fővárosi Közgyűlés már több esetben is meglepte a városvezetést. A Tisza már a zsarolást is bevetette. Nem tart attól, hogy nem lesz meg a többség támogatása?

Nincs más út: a közszolgáltatásoknak működniük kell. Nem lehet olyan frakció, amelyik egyszer már megszavazta a költségvetést és benne a követelésértékesítést, most pedig nekiáll belelökdösni a várost az előttünk tátongó szakadékba.

Volt ezekről egyeztetés?

Bizottsági ülésen ismertettük ezeket. A bizottság elfogadta, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet átütemezéssel, hatékonyságnöveléssel, intézkedésekkel nem kimozogható. Miért szavaznának ezzel ellentétesen? Még a Fidesz is támogathatja, hiszen a kormány kijelentette, hogy a várost működésben kell tartani.

Túl vannak a kormánnyal való tárgyalás második fordulóján. Mennyivel jutottak közelebb a megállapodáshoz?

Gulyás Gergely és Latorcai Csaba mellett a kormány által megbízott átvilágítási szakértő, Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke is eljött. A főváros kész minden általa kért dokumentumot odaadni, de azt kértük, hogy párhuzamosan dolgozzunk a megoldáson is. Rögzítettük, hogy nem egyszeri, hanem strukturális problémáról van szó, így a rendezés sem lehet egyszeri megoldás. Nem kell egyébként sokáig keresgélni: a főváros kiadásainak jelentős részét a közösségi közlekedés teszi ki, amelynek finanszírozásából az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia. Az állami normatívák áttekintése a kormány szerint is időszerű, tehát nyitva az út. Fontos az is, hogy a tárgyaláson elhangzott: a kormány nem akar közfeladatot átvállalni, így a BKV vagy a BKK államosítása fel sem merült.

Gulyás Gergely szerint 50 milliárdot kértek. Így van?

Egyszerű matematika: 51 milliárddal fizetünk többet szolidaritási hozzájárulásként, mint amennyit állami normatívák révén kapunk. Ennek a mínusznak a törlése a cél.

A közigazgatási minisztérium tárgyalásokra vonatkozó kérdésinkre azt válaszolta, hogy a fővárosnak kötelessége azoknak a települések segítése, ahol azért nincsen gazdasági erő, mert lakói Budapestre járnak dolgozni, és munkájukkal a főváros adóbevételeihez járulnak hozzá. Vissza tud lépni innen a kormány?

Az Alkotmánybíróság már tavaly kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás évekkel ezelőtt elvesztette szolidaritási jellegét. Ez a pénz befolyik a központi költségvetésbe, onnan nem követhető, hogy a hajdúdorogi általános iskolára költik vagy irodaház vásárlásra. 2017-ben az iskolák államosításakor a közoktatási rendszer kiegyenlítése miatt vezették be, de erről már szó sincs.

Nem volt esély arra, hogy már a júniusi közgyűlésen tárgyaljanak egy megállapodás-tervezetet?

Kizárt, hogy jövő szerdáig elkészülhessen egy ilyen előterjesztés, egyelőre csak az alaptézisek meghatározásánál tartunk. Várhatóan augusztus végén, szeptember elején rendkívüli közgyűlést kell összehívni ez ügyben. Arra ugyanis nem építhető a közszolgáltatások finanszírozása, hogy időről-időre azonnali jogvédelmet kérünk.

Ha az Orbán-kormány valóban segít, vélhetőleg kér valamit cserébe. Felmerült már valami: Pride, valamely fővárosi cég, az állatkert átadása, Rákosrendező-ügye?

Nem, semmi ilyenről nem volt szó.

Most éppen hol tart a pénzügyi számláló? Távolabb vannak a csődtől, mint a 10 perces leálláskor?

Jelenleg mínusz 13 milliárdon állunk. Ha a közgyűlési jóváhagyásokat megkapjuk, akkor ki tudjuk fizetni a három cég korábban visszatartott 9 milliárdos önkormányzati támogatását, ami azóta 10 milliárdra nőtt. A hónap végére várhatóan 35 milliárdos mínuszban leszünk.

Jelen állás szerint inkasszó nélkül is 86-89 milliárdos mínuszban lesz a város a nyár végére. Ki lehet ezt mozogni?

Ha a folyószámlahitelt fel tudjuk venni 80 milliárdig, akkor a felette lévő részt át tudjuk úgy ütemezni, hogy eljussunk az őszi adóbevétel érkezéséig, de nagyon koppanós lesz a vége. Nem arról van szó, hogy ezeket a számlákat soha nem kell kifizetni, csak arról, hogy magunk előtt tologatjuk.

A 80 milliárdos hitel és a 65 milliárdos követelésértékesítés együtt már 145 milliárd forint tartozás. Csak ez a két utóbbi tétel a 435 milliárdos költségvetési főösszeg harmada. Hogy lesz ebből az önkormányzatok számára kötelező adósságmentes évzárás?

Ne így nézzük. A 435 milliárd egy mérlegfőösszeg, amibe a működési kiadásokon túl a fejlesztési hitelek tőke és kamattörlesztése, a szolidaritási hozzájárulás 38 milliárdja, a tavalyi év 50 milliárdos BKV-BKK faktorálása - amit idén kellett kifizetnünk - is benne van. A folyószámlahitel éven belüli tartozás, ami a fizetőképesség fenntartásához kell, de ezt az év végéig vissza kell fizetnünk részben a törvényi kötelezettség okán, részben azért, mert a január-február minden önkormányzatnak ínséges idő, hiszen az adó- és közhatalmi bevételek csak márciusban folynak be, így a főváros folyószámlahitellel kénytelen nyitni az évet a fizetőképesség fenntartásához. Az idén is ez történt. Az idei év nullás zárásához alapfeltétel, hogy ne legyünk nettó befizetők, azaz az állam ne vonjon el többet a fővárostól, mint amennyit állami normatívaként kap. Ezt az 51 milliárdos szakadékot kell átugrani valahogyan.

Ha a közlekedés támogatására kapja Budapest, akkor ez is belefolyna a tarifa megállapodásba, hiszen a korábban kizárólag a fővárosnak járó 12 milliárdon is osztozkodnak most a MÁV-val és a Volánnal?

Ez már olyan technikai kérdés, ahol még nem tartunk. A lényeg, hogy a nettó befizetői pozíciónk tűnjön el. Rosszabbul nem járhatunk a tárgyalás végén.

Az idén 15 milliárddal ugrott a közlekedési cégek követelésértékesítésének összege. Meddig emelhető a következő évre áttolt hiány?

Először 2023-ban kényszerültünk erre az energiaválság idején, amikor a kormány több körben osztott soron kívüli támogatást az önkormányzatoknak, de a főváros mindegyikből kimaradt. Akkor folyamodtunk ahhoz a megoldáshoz, hogy a közösségi közlekedésnek, benne a BKV-nak ígért utolsó negyedévi közlekedési támogatást megfinanszíroztattuk egy banki konstrukcióval, amit a következő évben az iparűzési adóból fizetünk vissza. Ezt azóta görgetjük magunk előtt. Az idei ugrás legfőbb oka a béremelés, ami elkerülhetetlen volt. A jövő év a kormánnyal való megállapodástól függ. Ez is jól mutatja, hogy rendszerszintű megoldást kell találni.

A főváros pénzügyeinek őreként mennyi esélyt lát arra, hogy előrehozott választásokat tartsanak a fővárosban akár a jelenlegi Fővárosi Közgyűlés, akár a kormány döntése alapján?

Nem látom ennek a racionalitását. Ha kizárólag a pénzügyek felől közelítem meg: kinek van arra pénze, hogy előrehozott választást tartson? Főként minek, hiszen attól nem lesz több a kasszában.

A főpolgármester szerint Budapestnek elemi érdeke, hogy a Tisza nyerje a jövő évi választásokat. A Fővárosi Közgyűlésben viszont nem túl baráti viszony…

Ez egy ilyen sport, hogy a beszélgetés elején megkezdett hasonlatnál maradjunk. Végül mindig megtaláltuk a kompromisszumot.

Az eredeti menetrend szerint a júniusi közgyűlésen tárgyalták volna Rákosrendezőre vonatkozó a nemzetközi urbanisztikai pályázatot, de nincs az előterjesztések között. Már az elején megcsúszik a projekt?

Egy ilyen helyzetben, amikor a napi túlélés a tét, nagyon furcsa lenne, ha húsz éves víziókról döntenénk. A pályázati kiírással bizottsági szinten még a nyári szünet előtt foglalkozni fogunk. Ilyen hosszú távú projekten nem sokat változtat 1-2 hónapos átütemezés.

A kormány viszont sietve elfogadta a kiemelő határozatot, úgy tűnik hajtaná a rákosrendező-üzletet, mielőbbi fizetésre szorítva a fővárost. A BKM kasszájában nincs benne a második vételár részlet 18 milliárdja. Előállhat olyan helyzet, hogy a BKM nem tud fizetni?

A kormány az adásvételi szerződés szerinti határidőt tartotta a kiemelő rendelet kiadásával. A második részlet esedékessé válásához azonban még egy sor olyan feltételnek kell teljesülnie, ami kívül áll a kormány és a mi hatókörünkön. Az összes folyamatban levő pernek jogerősen le kell zárulnia, miközben ezek többsége még első fokon tart. Éppen ezért gyakorlatilag kizárt, hogy a szerződésben szereplő valamennyi feltételt teljesüljön még az idén, ha mégis így lenne, akkor megtaláljuk a finanszírozási konstrukciót.

Elképzelhető, hogy a csődárnyék okán készült céges vészforgatókönyvekből átvesznek néhány elemet?

Van, ami már most is vészforgatókönyv alapján működik, mint például szállítói kifizetések átütemezése. De azt mindig is mondtuk, hogy közszolgáltatások leállításában nem gondolkodunk. Márpedig, ahhoz, hogy ennyi pénzt megtakarítsunk a közszolgáltatásokon, nem elegendő a hatékonyság növelése, vagy néhány fővárosiak számára alig észrevehető lépés, az gyakorlatilag leállítás lenne. Ilyet továbbra sem tervezünk. Ha megnézzük, hogy 2019-ben és 2024-ben szolidaritási hozzájárulás nélkül mennyi volt a város működési kiadása, akkor azt látjuk, hogy a növekedés jóval az átlagbér- és az ipari termelői áremelés alatt volt. Mivel a béreket közben emeltük, de kevesebbet adtunk működésre, a cégeket rászorítottuk a dologi kiadások csökkentésére. Több már nem préselhető ki belőlük. A közszolgáltatások jelenlegi színvonalának pedig nem szabad csökkennie. Az önkormányzat nem vállalkozás, ahol új terméket fejlesztünk, ha az előző nem sikeres.

A Budapesti Közművek 45 miniszteri felszereltségű szolgálati autót bérel, tavaly 120 milliót fizetett vezetői jutalmakra...

A BKM már eddig is jelentősen csökkentette a vezetői autók számát, a megmaradt járművek túlnyomó többsége a Tarlós-érában kötött munkaszerződés szerint jár az érintett vezetőknek. Milliárdos költségcsökkentést hajtott végre a cég külső tanácsadók igénybevétele nélkül, a főváros valaha volt legnagyobb cégösszevonásában közreműködő kollégák kaptak a megtakarítás töredékét kitevő céljuttatást.

Át kell adnia az állatkertnek a Lovardát és a műemléki körhintát a cirkusznak?

Túl vagyunk az első egyeztetésen. Az állatkert jelezte, hogy a „közös” működtetésű modell szembemegy a nemzetközi rendeletekkel, akár ki is zárhatják az állatkeretek nemzetközi szövetségéből, ráadásul a feladatellátását nehezítené a területek átadása. A cirkusz a lovardát, amelyet több éve használ, megvásárolná, míg a cirkusz és a Biodóm között elterülő teljes területet jelentős részét használatba venné. Erre az állatkert is igényt tart, de a fejlesztéséhez jelentős forrásokra lenne szüksége. Folytatjuk a tárgyalásokat, az ügyben még nincs döntés. Nem fogunk olyan döntést hozni, amely az állatkert racionális működését veszélyeztetné.

Mi lesz a Biodómmal, az állatkert 300 millióból megnyitná...

Az állatkert jelentősen dotált közművelődési intézményünk, amely saját bevételeiből nem tudja ezt az összeget - kevesebbet sem - kigazdálkodni, mivel nem nyereséges. Így ez a főváros költsége lenne. Nagyon mértéktartóan kell kezelnünk minden elképzelést, nem ugorhatunk bele olyasmibe, amibe az állatkert előző vezetése, amely olyan álmot kergetett, amelynek számláját nem tudta kifizetni.