Finoman szólva sem sokkolta Budapest népét a közösségi közlekedés pénteki 10 perces leállása. A Nagykörút villamosai mintha tetriszeztek volna, mindegyiknek éppen sikerült beérnie a következő megállóba. A MÁV-on edzetteknek különösebben fel se tűnt az akció.
A Nyugati téren például nagyobb indulatot keltett egy biztosítóberendezés meghibásodása miatti sorozatos késés, mint az pályaudvar előtt ácsorgó villamos. A hajléktalan tovább fürdött a kávézó előtti szökőkútban. A villamoson egy fiatal anya a múltat idézgette a babakocsi felett, amikor még kettecsként jártak a párjával a Margit szigetre nézni a vizet. Nem zavarta őket, hogy ácsorognak kicsit a megállóban, megy a légkondi, ráérnek. Arról, hogy miért állnak a villamosok, fogalmuk sem volt.
Mellettük egy srác a telefonjába magyarázta buzgón, hogy a villamos miatt fog késni, ami „valamiért” rohadtul nem hajlandó elindulni a megállóból. Egy iskolás csoport tanára tudta, hogy állni fognak, de felszállt a gyerekekkel hűsölni. Nem kívánta kommentálni az akciót. A gyerekek zizi nyammogás közben buzgón visszaszámláltak.
Az érkezéskor még csaknem üres villamos egyre sűrűsödött, ahogy múltak a percek. De nem volt lázadás, se hangoskodás, se pánik. A többség egyszerűen folytatta, amit addig. Olvasott, fecsegett, a telefonján játszott, nézett kifelé erősen. A szerelvény végében két idősebb hölgynek azért volt véleménye. Valaki a hátuk mögött fennhangon megjegyezte, hogy most itt hőbörögnek, a választáson meg behúzza az összes nyugdíjas a Fideszre az ikszet. „Nem vagyok úgy általában nyugdíjas, van nevem, van külön véleményem” – háborodott fel az egyik címzett. Kicsit ki is húzta magát az ülésen. „Hol azt mondják rám, hogy Fidesz-bérenc vagyok, hol meg a komcsik szekértolója. Hát egyik sem vagyok. Attól még, hogy nyugdíjas vagyok nem lehet csak úgy besorolni”- vágott vissza, bár a középkorú hátizsákos férfi addigra leszállt. A peronon tudta meg a helyi tősgyökeres csikkgyűjtőtől, hogy leállás van. Karácsony tiltakozik. Atlétás Frici a cigarettavéget a szája egyik sarkából a másikba tologatva mondta el mi a helyzet. Nincs pénz, valamit csinálni kell, ezt találták ki, de persze senki nem tud semmit. S valóban. A megálló kijelzőjén buzgón megjelent a felirat, hogy a BKK járatok nem közlekednek. 12-kor indulnak újra. Ezt bemondta a villamos vezetője is, de azt, hogy az egész mi végre történik, senki nem közölte.
Sehol egy felirat, plakát, de még az előző napokban a leállásra figyelmeztető szöveg sem hangzott fel, amelyben rögzítették, hogy ez a kormánynak szánt üzenet. Ha az indulatok nem is szabadultak el a forgalmasabb megállókban ennyi idő alatt is jócskán feltorlódtak az emberek. Még 10 perc és lelógtak volna az úttestre.
Senkinek nem akartunk kárt okozni, senkinek nem akartuk megnehezíteni az életét. Ezért választottuk ezt az időpontot – magyarázta Karácsony Gergely főpolgármester a leállással egy időben a fővárosiaknak küldött videóüzenetében. (A megállókban várakozók aligha nézték.) Azt is elmondta, hogy ezt jelzésnek szánták a kormánynak, amely évek óta bünteti Budapestet, mert az itt élők következetesen a kormány ellen szavaznak minden választáson. Magára vállalta a felelősséget az akcióért, mert „övé a felelősség a város működőképességének fenntartásáért is”. Most kell kimondani szerinte, hogy „eddig és ne tovább”. Arra is kitért, hogy akik vitatják a kormányzati megszorításokat, azok nem vele állnak vitában, hanem az Állami Számvevőszékkel és az Alkotmánybírósággal. – Budapestet brutális kormányzati elvonások sújtják, az iparűzési adó 18 szorosára nőtt, mióta ellenzéki főpolgármestere van. Eljutottunk arra pontra, hogy a város vagy működteti a közszolgáltatásokat vagy kifizeti a teljes állami sarcot. A kettő együtt nem megy. Ő pedig a fővárosiak szolgálatára tett esküt és nem a kormány kiszolgálására – tette hozzá.
Annyit már el is értek – büszkélkedett a főpolgármester –, hogy a jövő héten megkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal. Hosszú menetnek ígérkezik. Orbán Viktor a leállás előtti rádióinterjújában bejelentkezésében azt üzente, mint „kollégának” Karácsony Gergelynek, hogy „nem könnyű dolog a kormányzás, és Budapest mégis 1 millió 700 ezer ember, vezetői hibák vannak”. Emellett példátlannak nevezte a 10 perce BKV-leállást és szomorúnak találta Budapest vergődését. De szerinte „arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót”, különösen úgy, hogy „Budapest többet kap az országtól, mint amit ad neki” és különben is „idehozták a BYD központját Budapestre, arra pénzt kellett adni”.
Budapesten már készülnek a tízperces figyelmeztető leállásra, kár, hogy a vonatok egy átlagos napon is késnek ennyitArra most ne térjünk ki, hogy a főváros vélhetőleg szíves örömest lemondott volna a BYD-központról, ha megkapja a nekik adott pénzt. Azt pedig már eddig is vitatták, sőt ez a főváros által indított szolidaritási hozzájárulási perek alapja, hogy a fővárosi önkormányzat már többet fizet be az állami kasszába, mint amennyit költségvetési támogatásként kap, azaz nettó befizetővé vált. Az idén a különbség 57 milliárd forintra rúg, amiről a Fővárosi Közgyűlés valamennyi pártja – kivéve természetesen a Fideszt – egyhangúan kimondta, hogy behajtása ellehetetleníti a közszolgáltatások jelenlegi színvonalú fenntartását, ennek felelőssége pedig a kormányt terheli.
Orbán Viktor bejelentette, Magyarországon lesz a BYD európai központjaAz Orbán-kormány jó előre jelezte, hogy először egy törvényes költségvetést akar látni, aztán felmérik, hogy kell-e pénzügyi biztost kirendelni Budapest élére. Az előbbire már alkotmánybírósági kötelezvény is van, így a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén módosítják a költségvetést, azaz a kiadási sorra beleírják a szolidaritási hozzájárulás 2025-re kiszabott teljes összegét: 89 milliárd forintot. Plusz a versenyképes járások alapba fizetendő 3,7 milliárdot. Ez azonban nem több formalitásnál, hiszen ettől több pénz nem lesz a kasszában. Főként úgy, hogy a kormány újabb és újabb intézkedésekkel kurtítja a főváros bevételeit. Az iparűzési adóbevételből cirka 15 milliárdot faragnának júniustól azzal, hogy a szerencsejáték szervezőknek adófizetési kedvezményt adnak. Az uniós forrásokat pedig egy kormányrendelet módosítással térítenék el, így az uniós fejlesztések is meghiúsulhatnak Budapesten.
A kormány által sürgetett pénzügyi átvilágítás is egyszerű időhúzásnak tűnik, hiszen az államkincstár tökéletesen rálát a fővárosi pénzmozgásokra, az Állami Számvevőszék pedig májusban adta ki a legutóbbi gyorsjelentését. S ebben éppen az szerepel, hogy nincs sok idő: augusztusra 117 milliárd forintos mínuszban lehet a város, ami akkor sem kimozogható, ha a főváros megkapja a 20 milliárdos működési hitelkeret emelést. (A jelenlegi keret 60 milliárdos.) Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint, ha valóban be kell fizetniük a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, akkor nyár végére leállhat a város. S akkor már az sem elég, ha leáll meghatározatlan időre leáll a közösségi közlekedés.
