A Lovarda megvásárlása mellett az állami fenntartású Nemzeti Cirkuszművészeti Központ használatba venné a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm között elterülő teljes területet, valamint az ott működő valamennyi közművelődési egységet, a muzeális körhintától egészen a Hetedhét Palotáig. Ez alól csak az uniós pályázati forrásból kialakított, így a fenntartási kötelezettség miatt át nem adható Vadállatmentő Központ és a Cápasuli jelentene kivételt. Az állami támogatásból felújított Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai foglalkozásokat rendeznének – derül ki Karácsony Gergely főpolgármesternek a Fővárosi Közgyűlés számára készült tájékoztatójából.
Mint arról beszámoltunk, az áprilisi közgyűlésen a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom hívta fel a figyelmet arra, hogy a budapesti színházak közös működtetéséről szóló, a kormány és a fővárosi önkormányzatok közötti ötéves finanszírozási szerződésébe meglepetésszerűen bekerült egy, a Fővárosi Állat- és Növénykertet (FÁNK) érintő passzus. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzat eladja a felújított Lovarda területét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg ennek hatását a FÁNK működésére, az intézmény akkreditációjára, valamint az állatmentő munkára.
A színházi megállapodás farvizén a cirkusznak mégis sikerült kiharapni egy darabot az állatkertből a Fővárosi KözgyűlésenEnnyi azonban nem elég a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak, mivel minden olyan állatkerti területet, amelyet a FÁNK közvetlen szakmai munkája során nem használ, átvenne hasznosításra. Így a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti elterülő teljes területet és az ott lévő valamennyi közművelődési egységet a műemlékvédelmi oltalom alatt álló Schäftner-körhintától – ezen lovagolt 2014-ben Persányi Miklós állatkert igazgatóként és Tarlós István főpolgármesterként - egészen a Hetedhét Palotáig.
A Cápasuli és a Vadállatmentő Központ maradna az állatkertnél.
A FÁNK-nak más tervei vannak. A 2018-ban átadott Holnemvolt Vár részeként létrejött Hetedhét Palota épületét a Covid előtt használták, ám azóta zárva tart, mivel nincs funkcióhoz kötötten működési engedélyük. Az épületben ugyanis koncepcióváltást terveznek. Az egyik szárnyban ajándékboltot és éttermet nyitnának, az emeleten felújítanák a korábban ott működött játszóházat, ezenfelül pedagógiai foglalkozásokat tartanának. Az épület másik szárnyában könyvtárat és vendégszobákat alakítanának ki, amely jelentős plusz bevételt hozhatna az állatkertnek. A Vadállatmentő Központot pedig bővítenék a szomszédos Mesterségek Háza és az Istálló helyén. A fejlesztési tervek kidolgozása még zajlik, a költségigény várhatóan 1,3 milliárd forint a szükséges közműfejlesztések és bútorzat nélkül. Az álláspontok kevéssé közeledtek, így további egyeztetésekre lesz szükség.
„Hová építenék az új Fővárosi Nagycirkuszt, az állatkerti elefántok vagy medvék hátára?”A főváros, az állatkert, a cirkusz és a kulturális minisztérium képviselői június 12-én ültek először tárgyalóasztalhoz. Ekkor derült ki, hogy a cirkusz még többet hasítana ki az állatkertből. A fővárosi önkormányzat tulajdonát képező – 29753. helyrajzi számon található – Lovarda, illetve a hozzá tartozó ingatlanrész már 2021 óta a cirkusz használatában van, de
az állatkert alig várta, hogy visszakapja, mivel a bevételnövelés érdekében szervezett lovagoltatáshoz szüksége lenne a történetesen éppen erre a célra felújított Lovardára. Csakhogy a hatályos használati megállapodásba előre belevették, hogy a főváros a használati szerződés lejárta után átadja a cirkusznak a Lovarda tulajdonjogát,
csak éppen az adás-vételre az előző önkormányzati ciklusban erre nem került sor.
A cirkusz viszont ragaszkodik a teljesítéshez a „a cirkusz új nemzedékének neveléséhez”, saját lovaik elhelyezéséhez. A FÁNK azzal érvelt, hogy a nemzetközi állategészségügyi szabályok nem engedik a „közös” működési modellt, amikor egy ingatlanon tartanak eltérő közfeladatot ellátó intézmények állatokat. A „közösködéssel” kockáztatnák az állatkert nemzetközi szövetségi tagságát, a nemzetközi tenyészprogramokban való részvételt is. A cirkusz erre azt válaszolta, hogy felhúznak majd egy téglafalat az állatkert és a cirkusz közé. Arra nem volt válasz, hogy a FÁNK hová tegye a saját lovait.
Nem írunk alá semmi olyan megállapodást, amely az állatkert működését veszélyeztetné. A körhinta pedig nem közművelődési egység, így nem is érthető, hogy merült fel az esetleges átadása. A cirkusz pedagógiai oktatáshoz kért helyet, ezért mi is ebben a körben gondolkodunk – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója
Újra elővették a terveket
Nem teljesen új a most előkerült felvetés. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban a terézvárosi testületi ülésen arról beszélt, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot áthelyeznék a Városligetbe, ahol a Fővárosi Nagycirkusz jelenleg is áll. Ott ugyan csak az állatkert rovására lehet terjeszkedni, ám az állatkert az intézmény háta mögötti vasúti területen kaphatna cseretelket. Kovács akkor azt is mondta: a cirkusz és az állatkert közös üzemeltetésbe, fenntartásba kerülhetne, amelyhez hozzácsaphatnák a Biodómot is. A kormány ugyanis csak akkor hajlandó költeni a létesítmény befejezésére, ha az állami kezelésbe kerül. A főváros rögtön közölte, szó sincs arról, hogy átadják az állatkertet.
