Nem csitul a vita a cégvezetői pályázatok körül a Fővárosi Közgyűlésben. A beérkezett pályázatok elbírálására alakított fővárosi eseti bizottság múlt hétről szerdára halasztott ülésén sem a Fidesz, sem a régi ellenzék, azaz a DK, a Párbeszéd és az MSZP képviselői sem jelentek meg. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint Karácsony Gergely főpolgármester minden szálat megmozgat, hogy a főváros nagy cégeinek vezetőit a helyükön tartsa. A mai ülésen arról döntöttek volna, hogy a 43 pályázót milyen sorrendben hallgatják majd meg. Kiss Ambrus szerint a hivatal a teljes pályázati anyagot átadta a bizottság elnökének, arról pedig nem tud, hogy miért maradtak távol a hiányzó bizottsági tagok. A Fidesz szerint a kiírt pályázat nem alkalmas a cégvezetők kiválasztására, így egy új pályázat kiírására tettek javaslatot. (A főjegyző észrevétele szerint nem lehet szavazni a cégvezetők közgyűlési visszahívását, ez ugyanis kizárólagos főpolgármesteri jogkör.)
Béres András azt javasolta, hogy csak az lehessen jelölt, aki a bíráló bizottság felének támogatását élvezi, másrészt jónak tartaná, ha a nemek egyenlő arányban lennének képviselve a cégvezetői posztokon. Radics Béla fideszes képviselő az összes cégvezető visszahívását javasolta, mert enélkül minden csak kutyakomédia. Gulyás Gergely Kristóf szintén kormánypárti képviselő mutyibizottságot emlegetett. Nehezményezte, hogy a Tisza-szimpatizáns Nagy Ervin bekerül a független színházak támogatása fölött diszponáló bizottságba, mivel így befolyásolhatja azok működését.
Összeférhetetlenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Fidesz fővárosi frakciója Kollár Kinga ellenMindkét oldalról támadják a Tiszát cégvezető ügyben Bujdosó Andrea (Tisza) szerint. Felemlegette Karácsony Gergely főpolgármesterként tavaly kiírt egy cégvezetői pályázatot, októberben a Tisza javaslatot tett egy új pályázat kiírására. A Fidesz és az ó-ellenzéki pártok közösen akadályozták meg. Decemberben újra leszavazták. (Mint emlékezhetünk: a Tisza némi nyomást gyakorolt ebben az ügyben, nem volt hajlandó szavazni addig a közgyűlésben, amíg át nem megy az előterjesztésük, nélkülük pedig nincs ellenzéki többség.) „Ők máshonnan jönnek és másként gondolkodnak, a másik oldal az, amelyik folyton mutyizásban gondolkodik”- jelentette ki.
Dilettantizmust emlegetett Déri Tibor (Demokratikus Koalíció), aki szerint a pályázatok elbírálásából éppen az a szakmaiság hiányzik, amit a Tisza ígért. A bíráló bizottság a beérkezett 43 pályázatból 17 jelöltet választott ki meghallgatásra. Lehetett volna ezt tovább szűkíteni, hiszen átkerült a rostán olyan ember is, aki ellen rendőrségi nyomozás zajlik. A képviselő szerint Budapest többet érdemel hat sornál. Mint mondta: két esetben azt javasolta a bizottság, hogy két cég esetében nyissák meg újra a pályázatot, ami azt jelenti, hogy 20 ezer munkavállalóval szórakoznak, ami szakmai katasztrófa.
Karácsony Gergely: Fellélegezhet a fővárosi színházi világ, több mint a kétszeresére emeljük a függetlenek támogatását!Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője felidézte, hogy a szakszervezetek képviselői ott voltak a bizottsági ülésen végig. Ott kérték a pályázat kinyitását, ahol nincs három megfelelő jelölt.
Azt is felidézte, hogy a zárt ülésen Benny Hills zenéjére - amit a kutyapárti képviselő kapcsolt be - rohangászott különböző székek között a szavazás okán Gulyás Gergely Kristóf kormánypárti képviselő.
„Micsoda veszteség volt a magyar demokrácia számára, hogy ez zárt ülés volt” – jegyezte meg erre Karácsony Gergely, aki szerint ennek hallatán még több értékes pályázat érkezik majd. Baranyi Krisztina örült, hogy végre megismerhettek részleteket erről a zárt ülésről. Erősen sérelmezte, hogy az átláthatóság jegyében a Tisza úgy adta vissza a cégvezetők kiválasztásának jogát a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a pályázatokat nem ismerhetik meg a választott képviselők, csak egy névről szavazhatnak a végén, akit a bizottság kiválaszt. A valódi döntést zárt ülésen hozzák meg.
Orbán Árpád a bíráló bizottság Tiszás elnöke erre azt válaszolta, hogy a bíráló bizottságban minden frakció képviseltetve volt. Nem kapták meg időben a beérkezett a teljes pályázatokat. A Fidesz előzetesen egyetlen javaslatot sem tett. A kutyapártot azért bírálták, mivel nem vesznek részt a bizottsági üléseken.
Meglepő részlet derült ki a budapesti színházak közös működtetéséről szóló, kormány és a fővárosi önkormányzatok közötti ötéves finanszírozási szerződéséről szóló közgyűlési vitában.
A megállapodás létrejötte érdekében a fővárosi önkormányzat az üzemeltetési és fenntartási kötelezettségek teljesítése mellett használatra átadja az Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ NKft. részére az egykori Vidámpark területén 2018-ban a Fővárosi Állat- és Növénykert részeként létesült Holnemvolt Várat és annak ingatlanjait, így a lovardát is.
Ez már csak azért is érdekes, mivel Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa hónapokkal ezelőtt felkereste Karácsony Gergely főpolgármestert, és az egyeztetésen szóba került a Biodóm befejezése és a fenntartása is. Kovács Balázs idén februárban a terézvárosi testületi ülésen már arról beszélt, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot áthelyeznék a Városligetbe, ahol a Fővárosi Nagycirkusz jelenleg is áll. Ott viszont csak az állatkert rovására lehetne terjeszkedni. Az állatkert az intézmény háta mögötti vasúti területen kaphatna cseretelket. Kovács akkor azt mondta: a cirkusz és az állatkert közös üzemeltetésbe, fenntartásba kerülhetne, amelyhez hozzácsaphatnák a Biodómot is. A kormány ugyanis csak akkor hajlandó költeni a létesítmény befejezésére, ha az állami kezelésbe kerül. A főváros rögtön közölte, szó sincs arról, hogy átadják az állatkertet. Egy darabját úgy tűnik, mégis.
A Fidesz örömét fejezte ki amiatt, hogy 15 százalékkal nő a fővárosi színházak finanszírozása, igaz ezzel csak a 2020-as szintre viszi vissza a játszóhelyek támogatását. Az új megállapodás a jelenlegi önkormányzati ciklus végéig érvényes. A szerződés alapjaiban az előző, a tavaly év végén eljárt előző megállapodás meghosszabbítása. Nem történt változás abban, hogy a József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Bábszínház, a Kolibri, és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad működését a kormány támogatja, míg a Katonát, a Radnótit, az Örkényt, a Trafót és a Városmajori Színházat a főváros finanszírozza.
Bár a rendeletben nem esik szó a Fesztiválzenekarról, és a függetlenek támogatásáról, a támogatási szerződésben a korábbi 2020-as szerződésnek megfelelően ezek is szerepelnek. A főváros 3,4 milliárdot költ az idén saját teátrumaira, a kormány országosan évi minimum évi 25 milliárd forintot biztosít a közös működtetésű színházak támogatására, ebből 21,8 milliárd forint a működtetésre szánt összeg, 3,2 milliárd pedig bértámogatásra jut országosan. Újdonság az is, hogy a támogatás inflációkövető lesz, a támogatási összegeket évente felülvizsgálják.
Új passzusként beépül a megállapodásba egy Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházra vonatkozó kitétel is, miszerint a teátrumnak a korábbihoz hasonló számban kell csecsemő, gyerek és ifjúsági darabot játszania, nem hajtható végre az új igazgató által preferált profilváltás.
(Zalán János kinevezése miatt az intézmény csaknem 30 tagja felmondott.) A szerződésnek továbbra is része marad a fővárosi önkormányzat vétójoga a Vígszínház igazgatói kinevezésére.
