A főváros által jogszerűtlennek tartott 10,2 milliárdos csütörtöki inkasszó a működésképtelenség határára taszította a fővárost. Karácsony Gergely rendkívüli intézkedéseket jelentett be és likviditási tanácsot hívott össze. A Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának vezetésével működő grémium mindennap délben ülésezik.
Ez nem politikai testület, csak szakemberek kaptak benne helyet. Minden nap áttekintik a beérkező fizetési kérelmeket, a cégeknél meglévő forrásokat, hitelkeret felhasználását. Egyeztetnek a szállítókkal. Áttekintik a két hetes fizetési ütemtervet. A legfontosabb cél a nettó bérek kifizetése. A költségvetési intézményeknél valójában nincs változás, mivel ott az állam automatikusa levonja a járulékokat és az adótételeket. A fővárosi tulajdonú cégek esetében fizetési halasztást, átütemezést kérnek az adóhatóságtól. A társadalombiztosítási járulékok elmaradó befizetését firtató kérdésünkre Kiss Ambrus azt mondta:
senkinek az egészségügyi ellátása nem kerülhet veszélybe a TB-járulék be nem fizetése miatt.
A Népszava azon kérdésére, hogy a fővárosi helyzet vészesen kezd hasonlítani az Iványi Gábor vezette egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület kálváriájára, amelyet az elmúlt években módszeresen ellehetetlenített a kormány, amelynek végén az egyház szervezetei nem tudták befizetni az adót. A Magyar Államkincstár és a NAV közös inkasszóinak eredménye az intézmények átadása, felszámolása lett, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy a főváros a helyzet rendezett kezelésére törekszik. Nem arról van szó, hogy egyáltalán nem fog adót és járulékokat fizetni, azok átütemezését kéri az állami szervektől.
Nem arról van szó, hogy egyáltalán nem fog adót és járulékokat fizetni, azok átütemezését kéri az állami szervektől.
A főváros működőképességének fenntartása érdekében a városvezetés a jelenlegi 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keret 20 milliárd forinttal történő bővítését kérte számlavezető bankjától az OTP-től. A pénzintézet nyitottnak mutatkozott erre. A döntést azonban ez ügyben a Fővárosi Közgyűlésnek kell meghoznia júniusi ülésén. Akkor tárgyalják majd a Kúria döntése alapján az idei költségvetés módosítását. A taláros testület kimondta, hogy a költségvetésben a szolidaritási hozzájárulás fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összegét szerepeltetni kell, nem csupán 38 milliárdot, amennyivel a főváros számolt. A városvezetés szerint
ez a nettó költségvetési pozíció határvonala – azaz innentől a Budapest többet fizet az államkasszába, mint amennyit onnan kap –, de egyébként se tudnak többet fizetni.
A költségvetésbe be nem tervezett 51 milliárd forint több mint amennyit a főváros teljes szociális, kulturális, közvilágítási, rendészeti és közútkezelési kiadásai együttvéve. Az egyetlen ágazat, ahonnan valóban el lehet vonni ennyi pénzt: a közösségi közlekedés. Karácsony Gergely főpolgármester vészforgatókönyv kidolgozására kérte fel a két fővárosi közlekedési céget. (A helyzetet nehezíti, hogy mindkét cég vezérigazgatója távozik. Walter Katalin, a BKK Zrt. vezérigazgatója a közgyűlés szerdai ülése után lemondott, a BKV vezérét, Bolla Tibort, korrupciós vádak miatt korábban menesztette Karácsony.)
Walter Katalin, a BKK távozó vezérigazgatója: Nem lemondtam, hanem felmondtamEnnyi pénz kivonása a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásának megfelezését jelentené, ami Kiss Ambrus szerint kezelhetetlen helyzetet eredményezne. Arra is felhívta a figyelmet, ha a közlekedési rendszer szétesik, ha a munkavállalók elmennek, akkor nagyon nehéz és hosszú folyamat lesz újra összerakni. Azt is hozzátette, hogy Budapest leállása a városon messze túlmutató,
súlyos következményekkel járna a forint árfolyamára, a város és az ország adós besorolására.
A csütörtöki inkasszóval együtt 42,2 milliárdot vontak el eddig szolidaritási hozzájárulás címén a fővárostól. Az Állami Számvevőszék friss gyorsjelentése szerint a főváros a megemelt hitelkerettel együtt sem tudja teljesíteni havi fizetési kötelezettségeit. Augusztusban a hitelen túl 37,7 milliárd forintra lenne még szükség. Kiss Ambrus szerint ez csak akkor igaz, ha nem kapják meg az azonnali jogvédelmet, ám a kérelmüket még nem bírálta el a bíróság. Ha azt megkapják, akkor ki tudják húzni a szeptemberi iparűzési adóbevételek megérkezéséig. A főváros számlája jelenleg 51 milliárdos mínuszban van, köszönhetően annak, hogy három fővárosi cégnek nem fizették ki korábban tervezett 9 milliárd forintos működési támogatást.
Lerobbanó BKV-járatok az Országháznál, csőtörés és útfelbontás a Karmelitánál – Baranyi Krisztina ötletei az Orbán-kormány elleni nemes bosszúraVégveszélybe került Budapest működése, figyelmeztető sztrájkon gondolkodnak a fővárosi szakszervezetekKarácsony Gergely bejelentette, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz, ha Budapest nem kapja vissza a MÁK által inkasszált összegetA szolidaritási hozzájárulás nem adó
„Senki sem áll a törvények és jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie” – üzent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fővárosnak. Érvelése szerint „az inkasszó az adóbeszedés egyik módja, nem pedig egy közigazgatási eljárás része. Ezért azzal szemben a jogvédelmet nem lehet gyakorolni”. Majd hozzátette: „a szolidaritási hozzájárulás a költségvetés bevétele, ezért az Államkincstár nem csak jogosult, hanem köteles is minden lehetséges intézkedést megtenni a hozzájárulás beszedése érdekében.
A gond csupán az, hogy a szolidaritási hozzájárulás, ahogy neve is mutatja, nem adó. Az Alkotmánybíróság tavaly kimondta, hogy beszedési megbízás csak egy eljárás lefolytatása után adható ki, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni. A fővárost azonban azóta se kérdezték meg erről. Az AB akkor arra is kitért, hogy ez a szolidaritási hozzájárulás már nem az, amit 2017-ben kivetettek, amikor még volt legalább egy igazoló passzus arra, hogy a beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét. 2023-ban már utalás sem volt erre. Az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva az AB elismerte a főváros pénzügyi helyzetének fenntarthatatlanságát is.
