Karácsony Gergely összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez a Fidesz fővárosi frakciójának azon tagjai ellen, akik az Országgyűlés Hivatalának fizetett munkatársai is

Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez a Fidesz fővárosi frakciójának azon tagjai ellen, akik fővárosi tisztségük mellett az Országgyűlés Hivatalának fizetett munkatársai is – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén napirend előtti felszólalásában. Mint mondta: „az a kormányzati politika, ami a fővárost szándékosan csődbe akarja vinni, ebben a teremben nem kaphat támogatást”. S egyúttal felszólított mindenkit, hogy a város javának szolgálatára tett esküjük szerint cselekedjenek.

A főpolgármester hosszan beszélt Budapest drámai pénzügyi helyzetéről, amelynek kapcsán az Állami Számvevőszék tegnap tette közzé legújabb jelentését, éppen azon a napon, amelyen a főváros azonnali jogvédelmet kért a Magyar államkincstár inkasszója ellen. A főváros azt kérte a bíróságtól, hogy az iparűzési adó következő részletének megérkezéséig ne vonhassák le a szolidaritási hozzájárulás tervbe vett részleteit. Ez ugyanis működésképtelenné tenné a fővárost.

- idézte az Állami Számvevőszéket a főpolgármester, aki egyúttal mindenkit emlékeztetett a korábbi átfogó vizsgálatra, amelyben az ÁSZ kimondta, hogy a főváros pénzügyi helyzete tartathatatlan, de ez a főváros döntési körén kívülálló okok, például a járvány és az állam konfiskáló jellegű megszorító intézkedései miatt alakult ki.

Karácsony Gergely főpolgármester rámutatott: az idei költségvetésben azért nem a szolidaritási hozzájárulás fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összegét szerepeltették, mivel ezt egyszerűen nem lehet kigazdálkodni. Így most a Kúria döntése értelmében beépítik ugyan ezt az 51 milliárdot a költségvetésbe, de ettől még nem változott a kiindulópont: az állami sarc befizetése csak közszolgáltatások drasztikus csökkentésével lehetséges. A városvezetés azonban ezt mindenáron el akarja kerülni.

A Tisza hozzászólásában erősen bírálta az Orbán-kormányt a harácsolásért, a hazugságokért, a törvényekért és minden másért, de a fővárosi pénzügyekre alig vesztegetett néhány szót.

Karácsony Gergely és a Tisza koalíciója kevesebb mint egy év alatt csődbe vitte Budapestet, 2010-ben is úgy kellett a Fidesznek kimentenie a várost – lendült bele Szentkirályi Alexandra a Fidesz frakcióvezetője attól a kormánytól kéri, hogy mentse meg amelyik az elmúlt években is egyedüliként fejlesztette. Budapest nem áll a törvények felett, minden más város be tudja fizetni, egy jól vezetett főváros is ki tudná fizetni. Ezt követően elősorolta a mantraként ismételgetett kommunikációs paneleket – közük a Gyurcsány-féle cégvezetők jutalmazását, Rákosrendező megvételét, a CAF-villamosokra adott támogatást. (Erről részletesen írtunk korábban.) Végezetül pitiáner bosszúhadjáratnak nevezte a Karácsony által bejelentett összeférhetetlenségi eljárást.

Karácsony válaszul megjegyezte, hogy a CAF -villamosok uniós támogatásáról egy korábbi szerződés rendelkezik.

„Ennek a közgyűlésnek elsősorban Budapestet kell szolgálnia” – hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője felidézte Lázár János listáját is, amelyen az kihúzta a pályaudvar fejlesztését, a HÉV és a Városmajor park fejlesztését. Továbbra is vidékre száműznék a Közlekedési és Természettudományi Múzeumot, évek óta zárva van az Iparművészeti Múzeum. Legutóbb a főváros árvízvédelmi terveit döntötte romba egy ócska trükkel. Az uniós források lehívásához ugyanis egy konzorciumi szerződésre van szükség a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériummal, ám ezt nem sikerült a határidőig visszaküldeniük. Inkább átvitték egy vidéki beruházásra, ami egyúttal azt is jelenti, hogy akár 10 milliárd forintot vissza is kell a megsemmisült projekt.

Ha a Tarlós István által vezetett fővárosnál annyi pénz volt, amennyit Szentkirályi emlegetett, akkor miért hitelből kellett kocsikat venni a hármas metróra? Miért nem volt saját forrása a vízkitermelő kutak, az utak és a hidak felújítására? Miért kellett átadni a kórházakat, iskolákat, a HÉV-vonalakat átadni? Jobb lett valamelyik szolgáltatás ebből? Semmi nem marad az itt megtermelt javakból – tette hozzá Tüttő Kata szocialista képviselő.

Ezután fordultak rá az átláthatósági törvény elleni tiltakozásról szóló javaslatok tárgyalására. Karácsony szürreálisan abszurdnak nevezte a jogszabályt, amely azokat sújtaná, akik megpróbálnak fontos feladataik elvégzésére uniós pályázati és külföldi támogatásokat szerezni. Miért lenne ez büntetendő? Ez a pénz Magyarországnak jön, ettől nekünk több lesz, nem kevesebb. Fontosnak nevezte, hogy kifejezzék tiltakozásukat a kormány által benyújtott jogszabály ellen, amely az unióból való kisodródás útja.

Karácsony egyébként egyetértett Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutyapárt képviselőjeként benyújtott javaslatával, miszerint a főváros nyomja fel saját magát a Szuverenitási Hivatalnál külföldi pályázati támogatások elfogadása miatt.

– jelentette ki Molnár Dániel Tisza Párt képviselőjeként, aki azt állította, hogy változást hoznak majd és az orbáni rezsimet a történelem szemétdombjára küldik.

Ha elnyomjuk a sajtószabadságot akkor elnyomjuk a társadalom önvédelmi képességét – folytatta Vitézy Dávid a törvénykritikát. A politikus felhívta a figyelmet, hogy elemi érdeke Budapestnek és Magyarországnak is, hogy az Európia Unió tagjai maradjanak. A szintén a Parlament előtt lévő települési önazonossági törvény szerinte Budapest 23 kerületre való széthullását segíti, tovább mélyíti a lakhatási válságot, korlátlan adóztatási lehetőséget nyit az önkormányzatoknak, akadályozza a szabad költöztetését. Ez a pisztoly, amely most kikerül az asztalra, előbb-utóbb el is fog sülni. Ezért nyújtotta be a tiltakozó előterjesztését.

– háborgott Barabás Richárd párbeszédes képviselő, akik erkölcsi kérdésnek nevezte a tiltakozást mindezek ellen.

Legyen sajtószabadság, de külföldi politikai propaganda nem elfogadható – olvasta fel a központi narratívát Szécsényi Dániel fideszes képviselő, majd megkérdezte: mindenkinek az ukrán titkosszolgálat szervezi a kijevi útjait? Ezután frakciótársa Radics Béla ukrajnás pólókat osztogatott, Karácsony jelezte, hogy hordaná, de nem kapott, erre dobtak neki egyet. Karácsony minden tizedik hülyeségre akar csak reagálni.

Döme Zsuzsanna következett, aki rögvest kérte is a fideszeseket, hogy ne hagyják magukat. Mert igen, sivalkodnak a libsik, pedig a szuverenitás nem vicc. Hagyjuk is a sajtót, meg a civil szervezeteket, nagyjából úgyis végük van. Így végre csak olyan Fidesz által alapított szervezetek lesznek, mint például a Ferencvárosi Úrhölgyek Társaságát, sokat segítenek. A nemzet iránti aggodalma okán azt kérte, hogy gyűjtsék össze a külföldi támogatásokról szóló több tonnányi fővárosi dokumentumokat és vigyék el a Szuverenitási Hivatalba, nézzék csak át egyenként. Úgy aztán kiderül minden.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint a kormány külföldi köntösbe ágyazott politikai propaganda ellen védi az országot. A sajtón kérte számon az ukrán ügynökök leleplezését, igaz azután válaszolt is, miszerint ez nem a média feladata. Visszautasította, hogy putyini mintára alkották volna az átláthatósági jogszabályt, merthogy az USA-t követték ebben. Barabás szerint a hazai átláthatósági törvénynek nem sok köze van az itthoni nagytakarítási törvényhez.

Radics Béla szerint a Tiszának nem kell szégyellni, hogy kit képviselnek. Majd üdvözölte Kollár Kingát, a Tisza uniós és fővárosi képviselőjét, aki ellen összeférhetetlenségi eljárást indított a Fidesz. Ezen egyébként nem vett részt a Kollár. (Mint emlékezhetünk, hogy azért mentek neki Kollárnak, mert azt mondta egy uniós bizottsági ülésen, hogy az uniós szankciók működnek, a magyarok rosszabbul élnek.)

Az ülés itt lassan átcsúszott dühös szócsatába, amelynek semmi köze nem volt Budapest drámai pénzügyeihez, a lehetséges megoldások kereséséhez. Példaként: négyszer gazdagabb lett Mészáros Lőrinc az elmúlt években, mint a brit király, a nyugati államvédelmi szervek már nem állnak velünk szóba, mert a megosztott információk azonnal Putyin asztalán landolnak.

Két órával az ülés megkezdése után még mindig alig esett szó arról, hogy mit tehet a város azért, hogy fenntartsák a jelenlegi közszolgáltatásokat.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester felhördült: „legrosszabb álmai váltak valóra”.

Erőt kellene mutatnia a 70 százaléknyi ellenzéki szavazót tömörítő városnak, ehelyett papírmasé figurákat állítanak, pólókat dobálnak!

A Fidesz rá se hederített és folytatta ugyanott, ahol előtte abbahagyta. Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Kúria nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének költségvetésben való szerepeltetése nem jelenti azt, hogy ekkora fizetése kötelezettsége keletkezne a fővárosnak, hiszen e tárgyban per van folyamatban.