Éheztetni akar az Orbán-kormány, de az átláthatósági törvény akkora politikai hiba, hogy a miniszterelnökre is veszélyes lehet

- A listázni kívánt szervezetek kiéheztetése a cél – erről beszélt lapunknak a parlament előtt lévő, épp most szigorított, „átláthatóságinak” nevezett üldözési, elnémítási, ellehetetlenítési nagytakarítási vagy éppen szájkosártörvénnyel kapcsolatban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Hozzátette: súlyosabb diktatúrák sem tudták eltüntetni a civil társadalmat, meggyőződése szerint „ez nálunk sem sikerülhet.” 

Amint arról többször írtunk, a fideszes tervezet a független sajtót és a civileket veszi célba. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságán is átjutott a tervezet, amely alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal már az idén – azaz visszamenőlegesen – elveheti az 1 százalékos szja-felajánlásokat a „szuverenitásra veszélyesnek” minősített civil szervezetektől. Az Ökotárs vezetője szerint a civileknek új típusú védekezésre kell felkészülnie, ám erről egyelőre nem akart többet elárulni. Mint mondta, a szóban forgó szervezetek sem egyformán sérülékenyek, és nyilván nem kerül mindenki a kormány listájára. „A megosztásunk is cél lehet, mint ahogy az is látható, hogy a felajánlott 1 százalékok listáján a Partizán jó ideje első helyen áll, illetve a TASZ és több jogvédő szervezet is előkelő helyen szerepel. De a hatalom természete ilyen, mindig emelni akarják a tétet”.

- A kormány könnyen bakot lőhet. Ezzel mobilizálni fogja az ellenzéki társadalmat, a civil szervezeteket és a független sajtót – erről már Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője beszélt lapunknak.

Utóbbira a következő időszak adhat választ, ám az biztos, hogy ha tovább „keményedik” a rendszer, az most már inkább veszélyt jelent Orbánra nézve. „Nem jön jól a dac, amikor a mérések szerint elvesztette a társadalmi többségét” – fűzte hozzá az elemző.

Márpedig Gerő Márton szociológus szerint mutatnak arra jelek, hogy a Fidesz komolyan gondolja a „az átláthatósági” címszóval tálalt üldözési törvényt. Ezek egyike a hirtelenség, mellyel a bizottságon átvitték a javaslatot, és a lehetőség, hogy a civil szervezeteket már az idén megfosszák a már felajánlott adó 1 százalékoktól. „A szűkülő tér-paradigmába illeszkedő autokratikus módszer, hogy külföldi forrásoktól vágják el a civileket. Ennek vannak fokozatai, például hogy megnehezítik, vagy ellehetetlenítik a működésüket. Oroszországban törvényerővel ügynöknek is bélyegzik őket, sőt afrikai és ázsiai példák is akadnak”. Viszont ha az adóbevétel kiiktatásáról beszélünk – mondta az ELTE Szociolóigai Intézetének ajdunktusa -, akkor érdemes rögzíteni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és az egyik EU-s alapelv a pénz (tőke) szabad áramlása.

„Az adóbevételek visszamenőleges hatályú elvétele több százezer adófizető polgár pénzét érinti” – fogalmazott a Népszavának Hack Péter alkotmányjogász, aki arra emlékeztetett: a visszaható jogalkotás nem csupán az alaptörvénnyel, hanem az Európai Emberi Jogok Nyilatkozatával, és az EU alapokmányával is ellenkezik. Hack külön problémásnak tartja, hogy fogalmilag még mindig nincs egyértelműen meghatározva, ki és mi esik a készülő törvény hatálya alá. Az igazságügyi bizottságban elfogadott másik új módosítás egyébként kizárta a „külföldi finanszírozók” köréből, aki magyar állampolgársággal rendelkezik. Hack szerint ezzel viszont csak „a határon túli magyarokat” igyekeztek kimenteni az esetleges támadásokból.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra is: szemben az uniós alapelvekkel, nem létezik valódi belföldi jogorvoslat a sértettek számára. A vélhetően Polt Péter vezetése alá kerülő Alkotmánybíróság pedig aligha jelent majd védelmet a vegzált szervezetek számára. Ugyan a Helsinki Bizottság közleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak majd azok, akiket megfosztanak az adóbevételeiktől, ám ahogy Hack fogalmaz: „Mire ezekben az ügyekben döntés születik, addigra régen kiírhatják, hogy megszűntek”. Tegnap egyébként különös párbeszéd zajlott Lázár János miniszter tájékoztatóján, amikor a fideszes tervezet szóba került. Lázár a Telex újságírójának azt mondta, „értem, hogy a Telex fölajzott állapotban van, és ön is félti az egzisztenciáját, de ettől én még megválaszolhatom a kérdést.” Az újságíró erre azt mondta, hogy nem kell féltenie az egzisztenciáját, mire Lázár János válasza úgy szólt: „Nem tudhatja előre”.