„Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall”

Totális támadás indult a független magyar sajtó ellen, ezért a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy ne legyenek cinkostársak, a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá, az állampolgárokat pedig hogy tiltakozzanak a demokráciát alapjaiban veszélyeztető jogszabály, a Fidesz átláthatósági törvényének javaslata ellen. 

Mint ismert, a fideszes Halász János által kedd éjfél előtt nyújtotta be a javaslatot, amely szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy az Orbán-kormány vegye jegyzékre azokat a „külföldről támogatott szervezeteket, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A listán szereplő szervezet csak a „pénzmosás elleni szerv” engedélyével fogadhat el külföldi támogatást, és az állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából sem részesülhet. Vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt közszereplőkké válnak, kötelesek vagyonnyilatkozatot is tenni, azt el kell küldeniük az igazságügyi miniszternek, a tárca pedig az Orbán-kormány honlapján nyilvánossá teszi a vagyonnyilatkozatokat.

A magyarországi bankoknak folyamatosan figyelniük kell a listázott szervezet számláit, a „pénzmosás elleni szerv” pedig helyszíni ellenőrzéseket végezhet nála, ami azt jelenti, hogy minden iratba, számítógépbe, adathordozóba belenézhet és másolatot is készíthet. Ha a hatósági ellenőrzés alapján felmerül, hogy a szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, közigazgatási bírságra számíthat, amelynek összege a támogatás huszonötszöröse. Pluszbüntetésként a támogatásnak megfelelő összeget is el kell utalni a Nemzeti Együttműködési Alapnak.

A törvény a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozik, azt állítva, hogy a magyarok elsöprő többsége mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk. A tervezet szerint a közélet befolyásolására irányuló tevékenységnek minősül például a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység.

Erre hívja fel a figyelmet a MÚOSZ is: minden információ befolyásolhatja a döntéshozatalt, tehát ez a szabályozás kellően rugalmas ahhoz, hogy bárkit kipécézzen a hatalom, listázza, büntesse, ellehetetlenítse. Évente több száz milliárd forintnyi állami pénz megy el kommunikációra, ebből a független sajtónak kevés jut. Ilyen helyzetben a külföldi, nyilvános pályázatokon elnyert pénz a menekülőutat jelentette. De segítség az a pár ezer forintos adomány is, amely határon túl élő honfitársainktól érkezik. Mostantól ez is külföldi pénz.

Új fejezetet jelent az Orbán-kormány elmúlt 15 évében az átláthatóságról szóló törvényjavaslat – kezdte Gulyás Márton, a Partizán alapítója azt a nyilvános állásfoglalást, amellyel a YouTube-csatornán kívül a 444, a Telex, a HVG és a 24 főszerkesztője ment ki szerdán a Kossuth térre tiltakozni a jogszabály ellen. Gulyás Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett civil szervezetek és a sajtó végképp ellehetetlenül, hiszen gyakorlatilag sem lehet megfelelni a törvényben előírtaknak az adatkezelésben, nem mellesleg Orbán Viktor pártja olyan EU-s pályázati támogatásoktól akarja elvágni őket, amelyre az EU-tagországban működő szervezetként és a médiaként teljes mértékben jogosultak. – Ez most az a fokozat, ami Oroszországban is csak a háborús időszakban jött el – mondta Uj Péter, a 444 főszerkesztője, Német Tamás a Telex nevében pedig úgy nyilatkozott, bohócszervezet – ez a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal – egy medvelistán állítja össze, kik az állam ellenségei, miközben ezek szerkesztőségeik a magyar emberek tájékoztatásáért dolgoznak, Gergely Márton, a HVG főszerkesztője pedig jelezte, a média nem véleményt diktál, hanem annak a feltételeit teremtjük meg, hogy ilyen viták létrejöjjenek, a külföldi beavatkozás vádjával az Fidesz egyszerűen csak stigmatizálni akar. Pető Péter a 24 nevében úgy vélte, a törvényjavaslat szövege az abszurd és az őrület határait feszegeti, már csak azért is, mert a NER-hez tartozó oligarchák a vagyonuk egy részét EU-s pályázatok nyomán szerezték. – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall – jelentette ki a 24 főszerkesztője. Célzott arra is, hogy

A Társaság a Szabadságjogokért azt írta, az Orbán-kormány retteg a hatalom elvesztésétől, a törvényjavaslat erről szól, nem a szuverenitás védelméről. „A hatalom fél a nyilvánosságtól, fél a kritikától, fél attól, hogy nem kontrollálhat mindent. Ezért listáz. Ezért fenyeget. Ezért akarja engedélyhez kötni a közéleti részvételt” – írta a TASZ és így folytatta: „a veszélyt a magyar szuverenitásra nem mi jelentjük, amikor a hatalmat kritizáljuk, hanem az az állam, amelyik a polgárok befizetett adóját hazugságok terjesztésére, ellenfeleinek elhallgattatására, gyűlöletkeltésre és az ország megosztására fordítja.” Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország igazgatója eközben úgy vélte, a fideszes törvényjavaslat, egy kicsit rosszabb, mint az oroszországi szabályozás, annyira, hogy első pillantásra nem is tűnik törvénynek. 

A Magyar Helsinki Bizottság szerint most van itt az ideje, hogy megmutassuk: nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. A szervezet putyinista törvényjavaslatnak nevezi a dokumentumot, amellyel a Fidesz mások mellett célba vette a jogállam, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság mellett kiálló civil szervezeteket is. Hozzátette: ha életbe lép ez a kártékony bosszútörvény, akkor az állami önkény áldozatainak ezrei maradhatnak jogi védelem nélkül, és elnémulhatnak a magyar közéletben azok a szakértői hangok, amelyek ma még figyelmeztetnek a jogállamot lebontó lépésekre.

Az Ügyvédkör (Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete) szerint a jogszabálytervezet a Szuverenitásvédelmi Hivatal minősítésétől kezdve, a jogorvoslaton keresztül egészen az ellenőrzés lezárásáig rendkívül súlyos csapást mér a magyar közéletre, mivel közvetlenül lesz képes személyek és szervezetek életét, gazdálkodását, tevékenységét befolyásolni.

Megszűnésükhöz vezető, a halálos ítélettel egyenértékű hatósági terror alatt lesznek a civil szervezetek. Így reagált a már korábban is megfenyegetett Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke. Meleg Sándor úgy fogalmazott: a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezésére megszületett tervezet fogalomhasználata annyira széles és rugalmas, hogy egy átlagos civil szervezetre szokványos külföldi kapcsolatai mellett is rásüthető, hogy az ország szuverenitását veszélyeztető tevékenységet folytat. Úgy fogalmazott: egyesülete az elmúlt években részt vett nemzetközi pályázatokon és szoros kapcsolatokat ápol a nemzetközi társszervezetekkel. Semmilyen hazai vagy uniós jogszabályt nem sértettek meg, de nem titkolt céljuk a szakmai értékek képviselete és a társadalmi kisebbségek melletti kiállás. Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója szerint egészpályás letámadás történt a magyar civil társadalom ellen, amely nélkül a demokrácia utolsó bástyája is leomlik. 

A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal már egy január végi elemzésében is támadta a civileket, „progresszív-globalista” hátterű szervezetekről írt, most a Facebookon úgy fogalmazott: „A hisztériakeltés felesleges, az átláthatóság ugyanis mindannyiunk érdeke. Aki a törvényt támadja, az nem akar átláthatóságot”.

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében  áttelelő poloskának nevezte a kormányával szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat. Jelezte, hogy húsvétig jön majd azm, amit „a tavaszi nagytakarítás” fordulattal aposztrofált.