Megkérdeztük, nincs önkormányzat, amelyik korlátozni akarná a beköltözést az Orbán-kormány terve alapján

Az, hogy megtelt Érd, már rég nem kérdés. Ezért rendeltünk el két éve változtatási-építési tilalmat. Eddig minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe vettünk: szigorítottuk a településképi rendeletünket, elindítottuk az új településterv készítését, pályázati pénzekből bővítjük az intézményeink, új iskolákat építettünk, zajlik az új bölcsőde építése. De ez is kevés már. Éljünk hát azzal a lehetőséggel is, amit a kormány új törvényjavaslata biztosít majd? – tette fel a kérdést nemrég közösségi oldalán Csőzik László, Érd polgármestere.

Ezzel reagált a Navracsics Tibor minisztériumában kidolgozott, a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvénytervezetre, amely lehetőséget biztosítana az önkormányzatoknak, hogy megtiltsák a beköltözni akarók ingatlanvásárlását, s kiterjesszék az elővásárlási jogot például a szomszédokra vagy a helyiekre. A sarkalatos törvény – amely a tervek szerint a társadalmi vitára bocsátás után, a parlamenti végszavazást követően, július 1-től lépne hatályba – a jogalkotó szándéka szerint azt szolgálná, hogy egy adott közösség az alkotmányos rendnek megfelelő lépésekkel akadályozhassa meg az odaköltözést, ha már nem tud több lakost befogadni, s akár helyi adókat is bevezethetnének az újonnan betelepülők számára. Sokan attól félnek, hogy a törvény miatt leértékelődnek az ingatlanok, hiszen nem lehet azokat korlátozás nélkül adni és venni, illetve

Az érdi polgármester szerint az elmúlt hat évben folyamatosan kivették az önkormányzatok kezéből azokat az eszközöket, amelyekkel fékezhették, illetve kezelhették volna a betelepülést, s azt, hol, mi épülhet. Ennek ellenére az utóbbi egy évben náluk már csaknem stagnált, alig 0,13 százalékkal nőtt a lakosságszám, ami azt jelzi: már az eddigi korlátozásoknak is volt hatása.

Országszerte több települést felkerestünk, jórészt népszerűbb üdülőövezetekben, nagyvárosi agglomerációkban, hogy megnézzük, élnének-e az önkormányzatok a törvényi korlátozás fenti lehetőségeivel, vagy sem.

– Nem szeretnénk élni ezzel, annak ellenére sem, hogy nálunk az utóbbi öt évben 28 százalékkal nőtt a lakosság – mondta lapunknak Szántó Vilmos, a Budapesttől 28 kilométerre lévő 2270 lelkes Pest megyei Pilisjászfalu független polgármestere. Szavai szerint az ő „sorsuk” húsz éve eldőlt, amikor 300 telket kiparcellázott az önkormányzat: ebből 150 már beépült, a többi pedig biztosan be fog épülni. A terület egyébként egy magánvállalkozásé, amelytől azt várják, hogy rendbe teszi majd annak infrastruktúráját, utakat, járdákat épít, épp ezért nem lenne logikus építéskorlátozó intézkedésekkel „felbosszantani”. Viszont legalább a hátralévő 150 telken kívül többre biztosan nem épül új ház a faluban, hisz nincs több kialakítható belterületi építési terület, Pilisjászfalu betelt.

A Balaton, valamint agglomerációja 76 vizsgált települése közül 54-ben nőtt, 22-ben csökkent a lakosság száma az elmúlt öt esztendőben. Az érintett somogyiak közül 12-ben növekedett népesség, hétben kevesebben élnek, mint 2020-ban, vagyis a települések 63 százalékában élnek többen, mint korábban. Utóbbiak jellemzően a nagyobb települések, a városok közül csak Fonyód és Zamárdi bővült kis mértékben, míg a legnagyobb – 4,6 százalékos – népességvesztést Balatonboglár könyvelhette el, a legnagyobb növekedést pedig a tó délnyugati településein regisztrálták, ám a gyarapodás nem okozott gondot.

– mondta lapunknak Balog Mátyás, a fél évtized során 12,2 százalékos népesség-növekedést elkönyvelő Balatonmáriafürdő polgármestere. – Már a koronavírus előtt megindult a gyarapodás, 10 év alatt közel kétszázzal lettünk többen, aztán a Covid felgyorsította a folyamatot. Az infrastruktúránk, a szolgáltatások száma és színvonala, valamint az intézményi rendszerünk van annyira fejlett, hogy elbírja, ha a korábbinál többen használják napi szinten.

A polgármester megjegyezte, mivel a falu területi adottságai behatároltak – északon a tó határolja, kelet felé Balatonfenyvessel, délre és nyugatra pedig Balatonkeresztúrral épült össze –, nincsenek új, beépíthető területeik, így a lakosságnövekedés jellemzően azt jelenti, hogy a nyaralók úgy döntenek, életvitelszerűen a településre költöznek, vagyis olyan jönnek, akik az év egy bizonyos szakaszát amúgy is a faluban töltik. Ez viszont ahogyan eddig sem, úgy a jövőben sem indokol semmiféle korlátozó beavatkozást az ingatlanvásárlásoknál vagy a beköltözéseknél.

Az elmúlt 5 évben cirka 500 lakost vesztő Siófok polgármestere, Lengyel Róbert fenntartásokkal fogadta a törvénytervezetet, s úgy gondolta, a felvázolt lehetőségek közül jelen állás szerint egyiket sem vezetnék be, ugyanis a város intézményrendszerének, infrastruktúrájának nem okozna gondot új, állandó lakosok befogadása.

Navracsics Tibor többször is a tó északi partjára, illetve a Balaton-felvidékre hivatkozott példaként, amikor a túlzott népesség-növekedésről beszélt. A vizsgált veszprémi települések közül 30-ban nőtt, 14-ben csökkent a népesség – vagyis 68 százalékuk gyarapodott –, a fogyás elsősorban a Balaton-felvidéki, Káli-medencei, a növekedés a Balatonfüred és Tihany környéki, valamint a Tihany és Badacsony közötti településeket érintette.

– Több, mint 10 százalékkal nőtt az állandó lakosságunk, ennek ellenére nem látom értelmét, hogy központi törvényekkel kellene beavatkozni a folyamatokba – jelentette ki Huszár Zoltán, Örvényes polgármestere, aki hozzátette, tud olyan településről, ahol gátat szabnának a beköltözésnek, de meglepő módon ezt nem az állandó lakosok, hanem a nyaralók favorizálnák. – A helyi építési szabályainkkal a megfelelő kereteken belül tudjuk tartani a falu életét, a rendezési tervünk alapján dupla ennyi épület is elférne, s az utakat így is, úgy is karban kell tartani, vagyis nem hoz érdemi változást, hányan élnek életvitelszerűen a faluban, s mennyien vannak a nyaralók. A két csoport között amúgy is nagyon jó a viszony, nincsenek konfliktusok köztük, az adók felhasználásáról is közösen döntünk. Úgy gondolom, egy település életébe nem szabadna beleszólni, megtiltani a szabad ingatlanértékesítést, s ezzel a ki- és beköltözést.

Hasonlóképpen vélekedett Epres Róbert, Balatonrendes polgármestere, noha falujának az elmúlt fél évtizedben negyedével nőtt az állandó lakossága.

– Nem látom a rendszer lényegét, mit és hogyan akarnak tiltani, illetve ehhez milyen eszközöket adnak a települések kezébe – mondta. – Szerintem már azt is nehéz megállapítani, ki a helyi vagy a nyaraló, hiszen bárki bejelentkezhet a nyaralójába, ha átminősíti, ám ettől még nem kell itt élnie. Egyáltalán mikortól számít valaki valóban helyinek? Én cirka 20 éve élek itt, de a régiekhez képest még mindig újnak számítok. Az is kérdés, nem sért-e jogot az ingatlanértékesítés esetleges korlátozása? Szerintem egy település arányosan sohasem lesz nagyobb, mint a megépült ingatlanok száma, vagyis sokkal inkább a túlzott beépítettséget lehetne korlátozni. Ha ez megvalósul, nem lesz lakosságnövekedés, csak csere. Ráadásul, ha tendenciát nézem, a Balatonnál és környékén a hirtelen népességnövekedést a Covid generálta, s érezhető, hogy a járvány lecsengésével jelentősen lassult a folyamat. Amit támogatandónak gondolok, azaz a fiatalok ingatlanhoz jutásának segítése, ehhez viszont szerintem nincs szükség efféle rendelkezésekre.

Zalában az érintett 13 település közül csak a legnagyobban, Keszthelyen csökkent a lakosságszám, viszont a környező falvaké, kisvárosoké nőtt, vagyis az odaköltözések mellett helyi átrendeződésről lehet beszélni, igaz, ez néhány falu esetében azt jelentette, tizedével-hatodával nőtt a lélekszám.

– Nem tervezem, hogy bármelyik lehetőséggel élünk, de ezt nem nekem kell eldönteni, ez olyan ügy, amelyben meg kell kérdezni az almádiakat, mit szeretnének! – jelentette ki Bercsényi László balatonalmádi polgármester. A képviselő-testületnek szerintem nem lesz olyan javaslata, hogy a törvény adta lehetőségek bármelyikével éljünk.

A városvezető megjegyezte, Almádiban nem jelentenek gondot az újonnan betelepülők, ám hozzátette, akadhatnak olyan kis falvak, ahol az embereknek már elegük van az idegenekből, viszont fejlődni csak akkor lehet, ha új cégek, s fiatal lakosok jönnek, azaz ő személy szerint támogatja a lakosságszám-növekedést, de csak egészséges mértékben.

– Kérdés, mit jelent ez az ingatlanok értékénél, hiszen

 – folytatta Bercsényi László. – Szerintem, ha a rezsicsökkentés mellett a közműcégek profitot tudnának termelni, s a nyereségükből fejleszteni tudnák a hálózatokat, nem merülne fel gondként, hogy a település bővülését nem bírja el a közműrendszer. Nálunk is rendszeresek a csőtörések, az áramfejlesztés nem működik, mert a közműcégek nem tudják megoldani az anyagi helyzetük miatt. Nyilván nem a beköltözőket kell szidni, hogy miattuk kétszer annyi a csőtörés. Ha egy település infrastrukturálisan tud fejlődni, akkor ez az egész nem is lenne probléma. Nem az új lakosoktól kell tartanunk, hanem attól, hogy az önkormányzat a folyamatos kormányzati elvonások miatt fenn tudja-e tartani az intézményeit.

A Velencei-tónál látványosan megugrott a népesség-növekedés 2020 óta, még a közvetlen beépített tóparttal nem rendelkező Kápolnásnyéken és több, mint 5 százalékkal élnek többen, a csúcsot pedig a legkisebb település, Nadap tartja, ahol bő ötödével nőtt a lakosság, de Sukoró sem marad el sokkal mögötte. A környékre egyfelől a közeli Székesfehérvárról költöztek ki sokan, másrészt a fővárosból érkeztek, hiszen mind tömegközlekedéssel, mind autóval viszonylag gyorsan elérhető mindkét nagyváros.

Még az olyan népszerű üdülőhelyek, mint a Tisza-tavi Abádszalók vagy a Bükk lábánál fekvő Szilvásvárad is kénytelen volt szembenézni azzal az utóbbi öt évben, hogy a fogyatkozik a lakosság. Utóbbi független polgármestere, Szaniszló László lapunknak azt mondta: igaz, hogy néhány fiatalabb család őket választotta otthonul, ám jórészt anyagi okokból az elmúlt időszakban többen is elköltöztek. Elég ugyanis csak öt-tíz kilométerrel odébb menni, s például Bükkmogyorósdon egy ugyanolyan minőségű kockaházat a szilvásváradi árak harmadáért megkapnak. Így aztán sokan inkább onnan járnak vissza az itteni munkahelyükre, az eladott ingatlan árából pedig anyagi biztonságra tesznek szert. Egy másik folyamat is megfigyelhető: az idősek által hátrahagyott házakat az örökösök nem adják el, hanem egy kis ráncfelvarrás után apartmanként hasznosítják, ez azonban nem növeli meg az állandó lakosok számát. Épp ezért nem korlátozni akarják a beköltözést, hanem például bölcsődeépítéssel serkenteni újabb családok idetelepülését. Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár polgármestere szerint már az is nagy szó, hogy náluk nagyjából stagnál a lakosság létszáma. Ez részben annak köszönhető, hogy a közeli Tiszaújváros lakói, miután nyugdíjba vonulnak, szívesebben adják el az ottani panellakásukat és költöznek át hozzájuk.