Múlt kedden megérkezett a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére a nyolcadik CAF-villamos. Az első hét járművet októbertől ütemezetten szállította Budapestre a spanyol gyártó, a villamosok csak a próbafutásokat és a vizsgáztatásokat követően idén tavasszal kerültek a BKK tulajdonába. A szállítói szerződés értelmében ugyanis havonta érkezik újabb és újabb alacsony padlós villamos. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2022 novemberében 20 rövid, majd 2023 márciusában 26 rövid és 5 hosszú, összesen 51 darab CAF szerelvényt rendelt meg egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával a jelenlegi árfolyamnál jóval olcsóbban. Az új szerelvények forgalomba állításával 40 százalékra emelkedhetne a korszerű kötöttpályás járművek aránya Budapesten.
Kérdés, hogy a CAF leszállítja-e a teljes megrendelt mennyiséget. Nem rajtuk múlik. Ők ugyanis az előzetes ütemterv szerint küldik a járműveket, csakhogy a BKK nem tud fizetni. A kifizetetlen számlák összege immáron 11,5 millió euróra (jelenlegi árfolyamon 4,65 milliárd forintra) rúg és minden egyes leszállított villamossal ütemesen emelkedik. Minden rövid járművel 2,35 millió euróval, a hosszú esetében 3,64 millió euróval nő a tartozás.
A teljes projekt várható költsége a villamosok közlekedéséhez és kocsiszíni kiszolgálásához szükséges infrastruktúrával együtt 96,4 milliárd forintra rúg. A BKK eredetileg úgy számolt, hogy a CAF villamosok árának csupán 0,56 százalékát kell önerőként saját kasszából kifizetnie, a többit uniós forrásból teszik hozzá. A projekt ugyanis az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) keretében indult, a megkötött támogatási szerződés alapján a kormány fizette ki az uniós támogatás terhére a 30 százalékos előleget, a BKK pedig valamennyi megrendelt jármű után az önerőt.
Ha a projekt finanszírozás hiányában meghiúsul, akkor fennáll a veszélye, hogy a korábban a CAF-nak már átutalt 30 százalékos előleget is vissza kell fizetni az EU-nak. Erre most nagy az esély.
Az Orbán-kormány addig húzta az opciós tételek lehívását, hogy a korábbi uniós finanszírozási ciklus véget ért. A támogatási szerződés, illetve a kormány erről szóló 2023-as határozata ugyan arról rendelkezik, hogy a fennmaradó támogatási összeget átforgatják a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus IKOP Plusz keretébe, csakhogy erről már nem írtak alá támogatási szerződést.
Lázár János közbelépett. Többszörösen is. 2022-ben felfüggesztett számos uniós forrásból tervezett fővárosi projektet, köztük a HÉV-vonalak infrastrukturális fejlesztését és az elaggott járműpark lecserélését. (A 2020-ban kiírt járműtendert állítólag azért zárták le nagy hirtelen, mivel az M3-as metróvonalra járműveket szállító orosz cég nem fért bele az ügyesen megfogalmazott feltételrendszerbe.) Az elmúlt évek menetrend botrányai azonban élesen rávilágítottak, hogy a HÉV-szerelvények cseréje elodázhatatlan. Csakhogy nem volt rá pénz. Az Orbán-kormány ugyanis eredetileg a helyreállítási alap (RRF) fenntartható zöld közlekedésre megítélt forrásainak egy részét használta volna fel erre, amely azonban – ha fel is oldanák a jogállamisági vita miatti befagyasztását - csak 2026 augusztusáig érhető el. Márpedig a HÉV-járműcsere addig nem bonyolítható le. (A tendert talán idén nyáron kiírják, de annak lefutása és a gyártás legkevesebb 3-4 év.) Lázár János így kitalálta, hogy az IKOP Plusz forrásaiból megvalósuló fővárosi közlekedési projektek cseréljenek helyet HÉV-járműprogrammal.
Összesen 51 új alacsonypadlós, klímás villamos jön Budapestre, már tesztelik is a járműveketAz uniós források csereberéje a Lázár János közlekedési miniszterrel folytatott nagy bérlet-alku része volt. (Abból sem nyertesen távozott a főváros.) A városvezetés – nem sok választása lévén - belement, azzal próbálva menteni a helyzetet, hogy a „kormány által tervezett projektek megvalósulása fővárosi érdek is, hiszen ezek előnyeit a budapestiek is élvezhetik. A fővárosi fejlesztések nem vesztik el az uniós forrásokat, csak szorosabb határidővel kell megvalósítani”. A kormány gyorsan határozatba is öntötte az alkut: a CAF-villamosok beszerzése – más projektek mellett – átkerült az RRF-csomagba, ám a felhívás, amelynek nyomán a pénz áramlását biztosító támogatási szerződést aláírták volna, nem jelent meg. Hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy az RRF végrehajtása ellehetetlenült, így a BKK lázasan elkezdett azon dolgozni, hogy a projekt visszakerüljön az IKOP Plusz keretbe. Csakhogy ez azóta sem történt meg, így az új támogatási szerződést sem kötötték meg.
Így jutottak el tavaly októberig, amikor a CAF a szállítói szerződésben vállaltaknak megfelelően elkezdte szállítani a villamosokat. A BKK a korábbi támogatási szerződés alapján az előleg és az önerő feletti részről szóló számlákat továbbküldte az uniós források kifizetéseit bonyolító Irányító Hatóságnak (IH). Csakhogy az IH nem tud fizetni, hiszen nincs új, IKOP Pluszos támogatási szerződés, ami alapján kiegyenlíthetné a számlákat. A sok millió eurós kifizetetlen számlák így most lebegnek a levegőben.
A BKK a Népszava kérdéseire küldött válaszában leszögezte: ők a vállalt 0,56 százalékos önrészt határidőre megfizették, a Magyar Állam nem kötötte meg velük a vonatkozó kormányhatározatok és a korábbi IKOP Támogatási Szerződés szerinti új megállapodást, azaz nem biztosította a projekt finanszírozását, amelynek hiányában az Irányító Hatóság nem egyenlíti ki a számlákat. A CAF – ezekre figyelemmel – a további szállításokat felfüggesztheti. Hárították viszont azt a felvetésünket, hogy a szállító a kifizetetlen számlák miatt felszámolási eljárást indíthat a BKK ellen. (Felszámolási eljárás akkor indítható, ha a nem vitatott tartozást a határidőt követő 20 nap alatt sem teljesítették.)
Holott talán éppen erre játszik az Orbán-kormány, amely minden lehetőséget megragad az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat bedöntésére. Egymás után inkasszózzák az idei 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás részleteit. A budapesti kassza több mint üres, húsvétkor már mínusz 31 milliárd forintos tartozás halmozódott fel a fővárosi önkormányzati számlán.
Kormányzati szándékosságra utal, hogy nem éltek a félidős újratervezés lehetőségével, amikor megnyugtatóan rendezhették volna a kérdést.
A Magyar Közlönyben néhány napja megjelent Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) listája, amely azokat a projekteket tartalmazza, amelyekre kifizethetőek uniós források. A fővárosi villamosbeszerzés nincs rajta, holott az IKOP Plusz keretben elméletileg lenne pénz, a keret felét még nem használták fel.
A CAF egyelőre a teljesítés felfüggesztésén kívül egyéb jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. Ez nyilvánvalóan változhat a tartozás növekedése esetén. A BKK folyamatosan egyeztet az Irányító Hatósággal, az illetékes minisztériumokkal, és a CAF-fal is. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója több ízben írásban kérte a döntéshozóktól a helyzet sürgős megoldását, míg Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnöktől kérte a kormány beavatkozását. Nem kaptak válaszokat.
