– Az elmúlt 15 év leírható azzal a folyamattal, hogy lépésről lépésre, szektorról szektorra lassan kiiktatják a fékeket és ellensúlyokat. Ebbe illeszkedik az ombudsman intézményének kiüresítése is – fogalmazott lapunknak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Mivel az alapvető jogok eddigi biztosát, Kozma Ákost nemrég alkotmánybíróvá választották, szeptemberben megüresedik a pozíció. (A HVG információi szerint a poszton Juhász Imre követheti, aki eddig az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt). Kozmát még 2019-ben választották meg a kormánypártok az alapvető jogok biztosának. Ő volt az ombudsman, amikor 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége alsóbb, B kategóriába sorolta az intézményt. Működése alatt Kozma nem okozott kellemetlen időszakot a kormánynak, védelmébe vette a tanárok sztrájkjogát csorbító rendeletet, de nem szólalt fel például a melegellenessé tett pedofiltörvény ellen.
A jogszabályok szerint a köztársasági elnöknek a megbízatási idő lejárta előtt 90 napon belül, de legkésőbb a lejárat előtt 45 nappal javaslatot kell tennie az új ombudsman személyére, akit majd az Országgyűlés kétharmados többséggel választ meg. Ezért nemrég húsz civil szervezet írt nyílt levelet Sulyok Tamásnak, amiben arra kérték a köztársasági elnököt, hogy a jövőbeli alapjogok biztosának jelölési folyamatát - a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - tegye átláthatóvá, mivel a jelenlegi folyamat egyáltalán nem az. Miközben az alapvető jogok biztosa tulajdonképpen a nép jogásza, ő az, akinél bárki panaszkodhat, ha egy közhatalmat gyakorló szerv alapvető jogokat sért.
Jelenleg a javaslattételi folyamat teljesen átláthatatlan
- mondta a jelölési folyamattal kapcsolatban Kádár András Kristóf -, nem tudni, hogy mi alapján jelöl valakit a köztársasági elnök erre a pozícióra. Az említett világszövetség visszaminősítése két dolgon alapult. Az egyik, hogy Kozma Ákos bizonyos, politikailag érzékeny ügyekben, mint például az LMBTQ jogok, vagy a menekültek ügye, hallgatott. A másik a kiválasztási folyamat átláthatatlansága volt. Ennek következménye, hogy a magyar biztosnak nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, illetve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vállalhat aktív szerepet– magyarázta lapunknak Kádár András Kristóf, aki hozzátette, a jelölési procedúrára a világszövetségnek létezik egy ajánlása, melynek betartásával megfelelne az ENSZ standardoknak is a magyar gyakorlat. Az ajánlás olyan elemeket tartalmaz például, hogy pályáztassák meg a pozícióit, illetve a jelölési folyamatban legyen valamiféle konzultáció, kooperáció az érintettekkel, tehát magával a társadalommal, civil szervezetekkel. Ennek alkalmazását javasolták a civil szervezetek is a nyílt levélben.
Kádár András Kristóf úgy fogalmazott: a végső döntés így is a köztársasági elnöké és az Országgyűlésé lenne. A közös levélre egyelőre nem érkezett válasz a Sándor-palotától, igaz, nem példa nélküli, korábban, szintén a civilek felhívása ellenére Áder János sem változtatott a jelölési gyakorlaton.
Ugyanakkor, Kádár András Kristóf szerint azért is lenne fontos, hogy a folyamat átláthatóbb legyen, mert mára szinte teljesen kiüresedett ez az intézmény.
– Ennek a kormányzatnak 2010 óta eleinte kicsit lassabb és óvatosabb, aztán gyorsuló stratégiája, hogy minden olyan intézményt, szereplőt, aki, illetve amely képes bármilyen módon a végrehajtó hatalom elellenőrzésére, azt megszüntesse, vagy elfoglalja, lojális emberekkel töltse fel – fogalmazott.
