Magyarország;gyermekvédelem;örökbefogadás;állami gondozás;

A leendő szülők is nehezebb helyzetbe kerülnek a központosítással

Hiába nőtt az örökbefogadások száma, egyre több kisgyerek van állami gondoskodásban Magyarországon

Nőtt az engedélyezett örökbefogadások száma, mégis a korábbinál többen várnak arra, hogy családban élhessenek. Tízből 4 gyereket hátrányos helyzetű térségekből emelnek ki – derül ki a KSH legújabb adatsorából.

- Egyre több három-öt év alatti kisgyerek kerül be a gyermekvédelmi rendszerbe. Ez éppen az a korosztály, amely népszerű az örökbefogadásra váró párok körében. A kórházban rekedt, körülbelül 300 kisbaba közül is néhánynak – legutolsó információk szerint körülbelül 50-nek – rendeződhetett a sorsa. Többek között ez is az oka annak, hogy emelkedett az örökbefogadások száma - mondta lapunknak a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja. Katonáné Pehr Erikát azt követően kerestük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette: az ezredforduló óta 2024-ben volt a legmagasabb az engedélyezett örökbefogadások száma, ami az elmúlt 10 évben 65 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkent ugyanakkor a 10 éves vagy annál idősebb, valamint a fogyatékos vagy tartós beteg gyermekek száma a nyilvántartott, örökbe fogadható gyermekek között, illetve, kiderült az is, az engedélyezett örökbefogadások 40 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Heves megyére koncentrálódik.

Noha a most közzétett adatsor csak 2014-ig tekint vissza, egy másik, szintén KSH-s közzétételből kiderül, 2000-ben 949 engedélyezett örökbefogadás volt, 2010-ben 735, szemben a tavalyi 1291-el. Az nem derül ki, hogy 25 évvel ezelőtt hány kisgyereket tartottak nyilván a gyermekvédelmi szakellátásban, de az igen, hogy 2010-ben összesen 21.418-at, ebből 3353 volt 5 évnél fiatalabb, míg 2024-ben 23.473-at, ebből 5570 kisgyerek volt 5 évnél fiatalabb. Az ezekből a számokból is kiderül, hogy folyamatosan emelkedik az állami gondoskodásban élő, egészen kicsik száma. Másfél évtized alatt 66 százalékkal több, 5 év alatti gyerek nem lakhat a saját szüleivel, és 10 százalékkal több az összes, állami gondoskodásban élő gyerek száma is.

Katonáné Pehr Erika lapunknak úgy fogalmazott: nagyon jól és sikeresen működött az örökbefogadással dolgozó csapat. Az összes megyében plusz a fővárosban egy-egy csapat, összesen tehát 20 kis team próbálta összeilleszteni az új családot. Ehhez helyi- és sokszor személyes ismerettel is rendelkeztek. A jövőben mindez megváltozik, januárban ugyanis már kormányrendeletbe került, majd

május végén a parlament elfogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter javaslatát az egyszintes országos örökbefogadási rendszerről. Ez minden eddigi gyakorlatot negligál

 – fogalmazott Katonáné Pehr Erika. Eddig először a gyermek lakóhelye szerinti megyében kerestek számára örökbefogadó szülőt, és csak akkor értesítették az országos örökbefogadást segítő szervezeteket, ha ez a folyamat sikertelen volt. A jövőben az első lépcsőfok kimarad. A megyei teameket munkáját ezentúl egyetlen, 3-5 fős csapat végzi majd a fővárosban a központosított lista alapján. A szakember úgy fogalmazott: el nem tudom képzelni, miként tudják majd ellátni az eddigi 20 csapat munkáját.

- A leendő szülők is nehezebb helyzetbe kerülnek – mondta -, hiszen az érdemi ismerkedés, az úgynevezett barátkozás folyamatát gátolhatja, ha akár több száz kilométert kell utazniuk leendő gyerekükhöz. Beszélt arról is, hogy a külföldi örökbefogadás elé is akadály hárult, mert Hollandia több országgal, így Magyarországgal szemben is aggályokat fogalmazott meg.

A holland közmédia tette közzé még tavaly, hogy 2030-ban véget ér a külföldről érkező gyermekek örökbefogadásának lehetősége, az átmeneti időszakban a folyamatban lévő eljárásokat le lehet zárni.

Vizsgálataik alapján megállapították, hogy Magyarország fontos pontokon nem tartja be a nemzetközi szabályozásokat. Például a gyerekeket szegénység miatt veszik el otthonaikból, ami ellentétes a magyar törvényekkel és szabályozásokkal.

A szülőknek nincs megfelelő lehetőségük tiltakozni, túl kevés segítséget kapnak a szegény szülők, és a kormány nem tesz elég erőfeszítést a gyermekek szüleikhez való visszajuttatására. Elvira Loibl, a Maastrichti Egyetem büntetőjogi és kriminológiai oktatója úgy fogalmazott: nyilvánvalóan problémák vannak a nemzetközi örökbefogadás egyik fontos alapelvével. „Ez az elv azt jelenti, hogy az országok kötelesek elsősorban a szülőket segíteni, hogy ők maguk gondoskodhassanak gyermekeikről. Ha ez nem lehetséges, akkor magában az országban kell megoldást találni. Csak ha ez is kudarcot vall, akkor lehet szóba hozni a nemzetközi örökbefogadást. A gyermekeket szegénység miatt sem lehet elvenni a szüleiktől, mivel ez ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével”. Hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg Bulgáriával és a Fülöp-szigetekkel kapcsolatban is.

A vámháborút egy nap alatt leállította, azonban teljesen más a helyzet, ahol hús-vér emberek halnak meg.