Újabb trükköt talált az Orbán-kormány, Budapest már most nyáron térdre rogyhat

Egyre hosszabbra nyúlik a fővárosi önkormányzatra vetülő csőd árnyéka. Az államkincstár múlt heti 10,2 milliárdos inkasszója után a kormány újabb trükköt talált Budapest pénzügyi ellehetetlenítésére. Egy friss törvénymódosítással újabb milliárdokat vonna el a fővárostól. Erről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt rendkívüli sajtótájékoztatóján. Történik ez akkor, amikor a fővárosi önkormányzat mindennap bonyolult számlaszaltókat ad elő, hogy Budapest működőképes maradjon, járjanak a a buszok, a villamosok, folyjon a víz a csapból, nyitva maradjanak a szociális otthonok, a könyvtárak, hajléktalanszállók, temethessék a holtakat.

Budapest legnagyobb saját bevétele, amiből a város lényegében működik, a helyi iparűzési adó, amelyet az itt működő cégek fizetnek a nettó árbevételük után. A javaslat ezen módosítana a kaszinók (utóbbiakra az Orbán-kormány szerint nem vonatkozna a tervezet, a főváros szerint igen)  és az állami Szerencsejáték Zrt. javára, amelyek így negyedannyi adót fizetnének a városnak. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 24,5 milliárd forint iparűzési adót fizetett be Budapestnek. Ha a javaslatot elfogadja a parlament – márpedig a fideszes többség aligha hezitál megszavazni – akkor cirka 15 milliárddal csökken a fővárosi büdzsé bevétele. Az elmúlt hónapokban áttetszővé vált kormányzati álcahálót tovább koptatja, hogy az adószabály módosítását még csak nem is a jövő évtől, hanem már június elsejétől bevezetnék. Holott az Állami Számvevőszék utolsó gyorsjelentésében a főváros likviditási helyzetéről közölt számsorok a kormány előtt is ismertek. Ez alapján a város egyenlege a tervezett állami inkasszókkal 117 milliárd forintos mínuszba csúszik augusztusra.

„Ha nem kapjuk meg az azonnali jogvédelmet, akkor nincs megoldás. A szolidaritási hozzájárulás, a versenyképes járási alap, illetve tavalyi befizetési kötelezettségekből összeálló 57 milliárd forintos elvonást nem lehet kimozogni” – magyarázta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a pénzügyi és közlekedési bizottságok szerdai összevont ülésén. Majd hozzátette: „az sem segít, ha leállítjuk az összes buszt, hiszen a bérköltség adja a közösségi közlekedési kiadások felét. Ha a busz a garázsban áll, a sofőröket akkor is fizetni kell. Vagy küldjünk el mindenkit? S akkor ki fogja vezetni a buszokat, ha újraindítanánk? Mert egyszer csak újra indítjuk a közösségi közlekedést, nem?” – tette fel a kérdést a főigazgató, miután részletesen ismertette a főváros pénzügyi helyzetét, az ide vezető utat és szolidaritási perek állását.

„Ha a főváros nem kap azonnali jogvédelmet a a szolidaritási hozzájárulás inkasszója ellen, akkor már júniusban, ha az OTP, amelynek tulajdonosa Csányi Sándor a kormánnyal jellemzően együttműködő bankvezér nem emeli meg az önkormányzat működési hitelkeretét, akkor augusztusra betérdel a város. Ugyanez történik, ha a NAV nem engedi a részletfizetést – összegzett Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, a pénzügyi bizottság elnöke, aki Vitézy Dáviddal közösen kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását.

Az ülésre nem ment el a Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra, aki Szalay-Bobrovniczky Kristóf felesége. A honvédelmi miniszter egyébként éppen a kinevezésekor adta át az öt budapesti kaszinót üzemeltető LVC Diamond kisebbségi üzletrészét Habony Árpádnak, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadójának, akinek kaszinós üzlettársa Garancsi István, aki tavaly csaknem 200 milliárdot szakított a Dürer irodaházak államnak történő eladásakor. (A sikerben Tiborcz István osztozott vele.) Az épületekbe az a Nemzetgazdasági Minisztérium költözött be, amelynek vezetője Nagy Márton rögtön lehazugozta Karácsony Gergelyt a kaszinók miatt. (A vitáról lásd keretes írásunkat!) A főpolgármester szerint „a város kivéreztetése immár világosan a Fidesz oligarcháinak gazdagítását és a párt kampányköltségvetésének feltöltését szolgálja, ezért ezzel szemben minden eszköz megengedett. A pénteki leállás csak az első figyelmeztetés”. Azt a városvezető kevéssé találta taktikusnak, hogy a használni kívánt nyomásgyakorlási eszközöket egy nyílt bizottsági ülésen vitassák meg. Ezt egyébként a Tisza követelte, amely nem ment el a főpolgármester által kért egyeztetésre.

„A kormányzati intézkedésekre adott politikai válasz arra is kiterjedhet, hogy a főváros deklarálja? nem fizet az állami mamutvállalatoknak, például a MOL-nak és az MVM-nek. A tavalyi évről szóló beszámolók szerint a MOL 364 milliárdos, az MVM 324 milliárdos nyereségre tett szert, vagyis egyenként több volt a profitjuk, mint a főváros éves költségvetése. Ezzel a kormány felelősségi körébe tennénk, hogy mikor kapcsolja le a villanyt a metróban és mikor nem ad több gázolajat a buszokba” – hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid a klíma bizottság elnöke, aki szerint igenis fontolóra kellene venni az állammal kötött megállapodások felmondását, köztük például a Mobilfizetési Zrt-vel kényszerből kötöttet, amely miatt évente 1,4 milliárdot fizet ki feleslegesen a BKK.

A Fidesz elismerte, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet nem tartható, de úgy vélte, Budapest magának kereste a bajt, cégvezetői jutalmakra, tanácsadókra és a BKV-ba beépült bűnszervezetre mutogatott Gulyás Gergely Kristóf, aki azt is hozzátette, hogy a fővárosi választók elsődlegesen Karácsony Gergelyt és a Tisza Pártot bízták meg azzal, hogy erről a városról gondoskodjanak, így őket terheli a felelősség a kialakult helyzetért. Közösen szavazták meg a költségvetést, amely most megbukik.

A Tisza Párt álláspontját felolvasó Bujdosó Andrea rögtön hárított, mondván a felelősség egyedül Karácsony Gergelyé, aki 6. éve vezeti a várost. Megengedően azért azt is hozzátette, hogy a kormány minden eszközt megragad, hogy megtörje a vele egyet nem értőket, így Budapestet. A főváros pénzügyi nehézségei szerinte 2022 óta fennállnak, de a városvezetés egyre csak sodródik. A főpolgármestertől várta a vészforgatókönyvek és intézkedési tervek kidolgozását Ők egy ötlettel sem szolgáltak. A hosszan elnyúló vitában szinte minden párt képviselője és több szakszervezeti vezetői is felszólalt.

A bizottsági ülésen a Fideszen kívül valamennyi párt egyhangúan megszavazta  a harcosabb kiállást, határidőket tartalmazó vészforgatókönyv készítését szorgalmazó előterjesztést és azt is rögzítették: a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos behajtása a fővároson a ellehetetleníti a közszolgáltatások jelenlegi színvonalon való fenntartását, ennek felelőssége a kormányt terheli.

Az ülés után Kiss Ambrus arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek jelezték, hogy szolidaritási akciókkal csatlakoznak a közösségi közlekedés pénteki 10 perces leállításához, nyomatékosítva a város üzenetét.

Vita az iparűzési adó körül

A nemzetgazdasági tárca 35 év után épp most jött rá arra, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.nem az általánosan elfogadott szabályok szerint fizeti a helyi iparűzési adót (hipa) – ez konklúziója annak a vitának amit Karácsony Gergely Főpolgármester és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folytatott le tegnap. A főváros és mindenki számára most lett világos, hogy a kormány a három hete beterjesztetett adócsomagban korrigálná az Szrt. helyi iparűzési adó alapját. Eszerint az adólap csökkenthető lenne kifizetett nyereményekkel, már idén júliustól.

Nagy Márton azzal érvel, hogy szakmailag ez helyes, hisz például a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál sem része a nettó árbevételnek a kifizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás. A biztosítóknál a nettó árbevétel kiindulópontja eleve a biztosítástechnikai eredmény, nem pedig a bevétel – érvelt Nagy. Vagyis a Szrt. eddig a bruttó árbevétele után fizette a hipá-t holott nem kellett volna. A Szrt számára az új szabály alkalmazása 19 milliárdos hipa megtakarítást jelent – ennek 60 százaléka (11,4 milliárd) Budapestet illette, 40 százalék pedig más önkormányzatokat – ismerte el közleményében Nagy Márton. Ez a 19 milliárd idén részben, jövőre pedig teljes mértékben a cégnél marad. A miniszter határozottan állítja, hogy a kaszinókra nem vonatkozik ez a könnyítés. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón bejelentette: segítenek a fővárosnak, tárgyalnának Budapest vezetésével, de előbb átvilágítanák az önkormányzat működését. Karácsony rögtön válaszolt: „Budapest kész tárgyalni a kormányzattal. A Népszava úgy tudja, hogy a városvezetés több módon is próbált tárgyalni a kormány tagjaival, de senki nem hajlandó erre.