Rendkívüli bizottsági ülést tart a főváros, Baranyi Krisztina Karácsony-Vitézy megbékélést szorgalmaz

Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid kezdeményezésére tart két rendkívüli bizottsági ülést a főváros, az Orbán-kormány Budapestet érő sarcai és a főváros ebből adódó, meglehetősen rossz anyagi körülményei miatt. Az ülésen Karácsony Gergely is részt vesz, Szentkirályi Alexandra Fidesz-frakcióvezető azonban a Magyar Hang tudósítása szerint nem.

Baranyi Krisztina az ülés céljait ismertetve elmondta, ki kell mondani, hogy Budapest felveszi a kesztyűt és harcolni fog, nem hagyja, hogy főbe lőjék. És ez szerinte nem csak a főpolgármester, hanem Budapest teljes vezetésének a felelőssége. Ezért Karácsony Gergelytől és Vitézy Dávidtól azt kérte, hogy vessenek véget a folyamatos főpolgármesteri kampánynak legalább erre a kis időre, amíg a főváros ügyeit rendbe teszik. Mert most mindenkinek együtt kell dolgoznia, és szerinte ez a fővárosi fideszes képviselőkre is vonatkozna.

Vitézy Dávid ehhez kapcsolódóan közölte, sajnálattal veszi tudomásul, hogy bár minden frakcióvezetőt meghívott, Szentkirályi Alexandra nem jött el. Persze - fűzhetjük hozzá - mindez kevés meglepetést okoz annak fényében, hogy mint arról Karácsony Gergely a mai sajtótájékoztatóján beszámolt, a kormány újabb milliárdokat tervez elvonni a fővárostól azáltal, hogy csökkenti az iparűzési adóját a szinte kizárólag NER-es kötődésű kaszinóérdekeltségeknek, amelyekben korábban köztudomásúlag  Szentkirályi Alexandra férjének, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is érdekeltségei voltak.

Vitézy Dávid felidézte, hogy tavaly decemberben már sikerült félretenni a vitákat, hogy legyen költségvetése a fővárosnak, vagyis amikor helyzet van, megvan a képesség a felelősségvállalásra. Hangsúlyozta viszont, hogy hatékonyságnöveléssel sem tudja a főváros kigazdálkodni azt a pénzt, amit a kormány most elvon. A jogi harc ezért szerinte nem lesz elég, ki kell dolgozni egy világos vészforgatókönyvet annak érdekében, hogy ne a farkast kiáltó fiú esetébe fusson bele a főváros.

Karácsony Gergely ismét hangsúlyozta, hogy vannak kaszinók Magyarországon, amelyek Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekkörébe tartoznak, még ha papíron nem is az övé. Majd kiemelte, hogy ma Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester szolidárisabb Budapesttel, mint a budapesti Fidesz-frakció. A jogvédelem pedig álláspontja szerint azért kell, hogy időt nyerjenek. A főpolgármester egyetértett Vitézy Dáviddal abban, hogy a hatékonyságnöveléssel nem lehet kigazdálkodni a kormány által kivetett sarcot. 

A városvezető egységes politikai választ sürgetett az ügyben. Azt kérte a frakcióktól, hogy első körben külön-külön, majd együtt is egyeztessenek.

A főpolgármester ezt követően jelezte, hogy nem fog tudni az ülésen végig maradni, fel is állt, és távozott.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi inkasszóra valaki hajnali 2-kor adta ki a parancsot, ez a banki adatokból látszik. Az inasszó miatt nyárra kimerülne a főváros hitelkerete, így felmerül a kérdés, hogy előrébb van-e a MOL, mint a dolgozók kifizetése, amire a válasz, mint mondta, egyszerű, „rohadtul nem”. Így lehet, hogy nem fognak nekik fizetni, ha az a kérdés, a béreket utalják-e el inkább.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf arról beszélt, hogy az Orbán-kormány 2010-ben 214 milliárd mínuszt egyenlített ki a főváros számlájáról, a mostani helyzetbe pedig szerinte Budapest navigálta bele magát. Azt pedzegette, hány ember dolgozik Karácsony Gergely személyes kommunikációján, ugyanis egy évben több mint 300 milliót költ erre. Sok a tanácsadója is, akiket Gulyás politikai kitartottnak tart. Hangsúlyozta, hogy a BKV-ba beépült egy bűnszervezet, emellett bírálta Rákosrendező megvásárlását is. Bírálta továbbá a Tisza Pártot, amért nem ment el egyeztetni Karácsony Gergellyel, amikor a Fidesz ezt megtette. Továbbá közölte, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint nem igaz, hogy a kaszinókra vonatkoznának az elvonások.

A tiszás Bujdosó Andrea elmondta, hogy a kialakult helyzetért a Fidesz bosszúpolitikája a felelős. Mint mondta, kiállnak a közszolgáltatások működése mellett és várják Karácsony Gergely javaslatait is, mert készen állnak egyeztetni a bizottságban és a közgyűlésben, de nem külön egyeztetések alkalmával.

A DK-s Déri Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros befizetési kötelezettségei 18-szorosára emelkedtek, miközben Budapest bevételei nem. A párt ötpontos javaslatot tesz. A tanácsadókra reagálva feltette a kérdést, hogy Szentkirályi Alexandra milyen tanácsokat ad havi 1,7 millió forintért Kocsis Máténak, illetve megjegyezte, hogy Gulyás Gergely Kristóf is kap havonta pénzt az Országgyűlés Hivatalától. Azt meg nem látja, hogy a kormánypárt bármit letett volna az asztalra Budapest érdekében.

Vitézy Dávid közölte, örülnek, ha Gulyás Gergely Kristóf eldöntené, hogy Budapestet vagy a Fideszt szolgálja-e. Mint mondta, ő sem ért egyet a Városháza minden költésével, kritizálja is őket, de tény, hogy nincs fölös 51 milliárd forintjuk. Mint mondta, évi 1,4 milliárd forintot fizet a BKK az államnak azért, hogy egy bizonyos beépülő modul felugorjon az applikációban, ezért felül kell vizsgálni az állammal kötött megállapodásokat.

A tiszás Porcher Áron szintén hiányolta az ülésről Szentkirályi Alexandrát és Karácsony Gergelyt is bírálta, amiért hamar távozott. Leszögezte, Budapest egyértelműen a Fidesz miatt került nehéz helyzetbe, ugyanakkor jelezte, hogy a Fideszhez és az óellenzékhez köthető botrányok is vannak a BKV-nál és ehhez képest mindkét oldal az ő konstruktivitásukat vonja kérdőre. A háttéregyeztetéseken azért nem vettek részt, mert ők transzparensen akarnak működni. Felszólalását azzal zárta, hogy már csak 312 nap van a Fidesz uralmából, mire azonban Baranyi Krisztina közbevetette, hogy ez a helyzet nem él túl 312 napot.

Vitézy Dávid és Baranyi Krisztina a következő határozati javaslatokat szeretné elfogadtani:

• Amennyiben a kormány a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összegét be kívánja hajtani a Fővároson, az a közszolgáltatások jelenlegi szintű fenntartását ellehetetleníti.

• Rögzíti, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású, ennek felelőssége a Kormányt terheli.

• Erre tekintettel elkerülhetetlennek tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne csupán jogi és technikai, hanem a budapestiek széles körének és a Budapest-család dolgozóinak széleskörű támogatását élvező világos politikai válaszokat adjon a város csődveszélyére, hiszen a lassú sodródás valójában a Kormány által Budapestnek szabott sorsba való beletörődéssel lenne egyenértékű.

• Felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen részletes tájékoztatót a bizottságok számára, mely bemutatja a Fővárosi Önkormányzat és a többségi tulajdonban lévő kiemelt közszolgáltató gazdasági társaságok (BKK, BKM, BKV, Budapest Közút) 2025. december 31-ig tartó cash flow tervét és likviditási vészforgatókönyveit, a szolidaritási hozzájárulást érintő perek különböző lehetséges kimenetei szerinti változatokban.

• Felkéri a főpolgármestert, hogy a közszolgáltató cégek bevonásával, a szakbizottságok közreműködésével dolgozza ki a Budapest pénzügyi ellehetetlenülése ellen szükséges politikai lépések és intézkedések szigorú határidőkkel ellátott, világos vészforgatókönyvét.

• Továbbá felkérik a főpolgármestert arra is, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést.