Orbán-kormány;Budapest;csőd;rendkívüli ülés;inkasszó;Baranyi Krisztina;

Munkában a közgyűlés. A Fidesz, a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom együtt javasolt  a részvételi költségvetés ügyében

Csőd fenyegeti Budapestet, Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid összehívta a rendkívüli ülést

A két politikus félretette az ellentéteit, világos politikai üzenetet küldene a város csődveszélyről az Orbán-kormánynak és a budapestieknek. Karácsony Gergelyt arra kérik, hogy mutassa be a határidőket tartalmazó vészforgatókönyvet. 

Jövő szerdára rendkívüli együttes pénzügyi és közlekedési bizottsági ülést hívott össze Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid fővárosi ellenzéki képviselő. A közgyűléseken rendre vitákba bonyolódó ferencvárosi polgármester és Karácsony korábbi kihívójaként a városvezetés ellen erős kritikákat megfogalmazó politikus most félretette az ellentéteit, közös javaslatcsomagot állított össze Budapest működőképességének megőrzése érdekében.

A bizottsági ülésen tárgyalandó előterjesztés szerint rögzítenék, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos behajtása a fővároson a ellehetetleníti a közszolgáltatások jelenlegi színvonalon való fenntartását. Azt is hozzáteszik, hogy Budapest működésének ellehetetlenítésének felelőssége a kormányt terheli, és Magyarország nemzetgazdaságára is kritikus hatással van. Mindezek alapján elkerülhetetlennek tartják, hogy a Fővárosi Közgyűlés a jogi és technikai lépések mellett a budapestiek széles körének és a Budapest-család széles körű támogatását élvező világos politikai válaszokat adjon a város csődveszélyére. A lassú sodródás az Orbán-kormány által Budapestre szabott sorsba való beletörődéssel lenne egyenértékű.

Felkérik a főpolgármestert, hogy

  • ismertesse a bizottságokkal a likviditási tervet, a fővárosi tulajdonú cégek vészforgatókönyveit és a szolidaritási hozzájárulást érintő perek lehetséges kimenetelét,

  • dolgozzon ki egy politikai lépéseket is tartalmazó vészforgatókönyvet, amely a teljes közvélemény számára is egyértelmű határidőkkel és ütemezéssel leírja, hogy milyen lépésekre kényszerül a főváros, ha az Orbán-kormány nem függeszti fel a sarc behajtását.

Mint arról beszámoltunk: a csütörtöki főváros által jogszerűtlennek tartott 10,2 milliárdos inkasszó működésképtelenség határára taszította a fővárost. Karácsony Gergely rendkívüli intézkedéseket jelentett be és likviditási tanácsot hívott össze.. Minden nap áttekintik a beérkező fizetési kérelmeket, a cégeknél meglévő forrásokat, hitelkeret felhasználását. Egyeztetnek a szállítókkal. Áttekintik a két hetes fizetési ütemtervet. A legfontosabb cél a nettó bérek kifizetése. A költségvetési intézményeknél valójában nincs változás, mivel ott az állam automatikusa levonja a járulékokat és az adótételeket. A fővárosi tulajdonú cégek esetében fizetési halasztást, átütemezést kérnek az adóhatóságtól.

A főváros működőképességének fenntartása érdekében a városvezetés a jelenlegi 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keret 20 milliárd forinttal történő bővítését kérte számlavezető bankjától az OTP-től. A pénzintézet nyitottnak mutatkozott erre. A döntést azonban ez ügyben a Fővárosi Közgyűlésnek kell meghoznia júniusi ülésén. Akkor tárgyalják majd a Kúria döntése alapján az idei költségvetés módosítását. A taláros testület kimondta, hogy a költségvetésben a szolidaritási hozzájárulás fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összegét szerepeltetni kell, nem csupán 38 milliárdot, amennyivel a főváros számolt. A városvezetés szerint ez a nettó költségvetési pozíció határvonala – azaz innentől a Budapest többet fizet az államkasszába, mint amennyit onnan kap –, de egyébként se tudnak többet fizetni.

Karácsony Gergely csütörtökön bejelentette, hogy aznap kénytelen volt leállítani három fontos közszolgáltató cég kifizetését: a Budapest Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BDK, a fővárosi közvilágító cég 9 milliárd forintos igényét nem tudták kielégíteni. A BKK-t egyúttal felkérte, hogy dolgozzon ki vészforgatókönyvet a közösségi közleekdési kapacitásának csökkentésére, amely akár a járatok megfelezését is jelentheti. 

Az első körben 40-50 embernek kellett elhagynia az otthonát.